|
|
Magyarország
és a határon túli magyarok
2002 december
(kronológia és
dokumentáció)
2002.12.01.
Adrian Nastase román kormányfő és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Románia nemzeti ünnepe (az Erdély bekebelezését elhatározó gyulafehérvári nemzetgyűlés évfordulója) alkalmából fogadáson vett részt a budapesti Kempinski Szállóban. A szálloda előtt mintegy 120 demonstráló tiltakozott. Az ünnepi fogadáson részt vett Kovács László külügyminiszter, Göncz Árpád volt köztársasági elnök, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség több képviselőházi és szenátusi vezetője is. Gál J. Zoltán kormányszóvivő elmondta: Medgyessy Péter részvételével azt kívánta jelezni: a magyar kormány politikáját nem a múlt sérelmeire, hanem a jövő lehetőségeire épít.
(Bíró Béla, Magyar Hírlap, 2002. 12. ?; Aczél Endre, Népszabadság, 2002.12. ?; Simonyi Zoltán: Rubicon vagy felmosórongy? - Magyar Szó, 2002.12.08., 3.; HTMH Observer, 2002.12.10.)
2002.12.01.
Szlovéniában megtartották az elnökválasztások második fordulóját.
2002.12.02.
A magyarországi parlamenti pártok megállapodásra jutottak a népszavazás dátumának kérdésében, amelynek értelmében arra 2003. április 12-én kerül sor. (> 2002.09.19.)
(KÜM nyilatkozat, 2002. XII. 3.)
2002.12.02.
Markó Béla RMDSZ-elnök a Krónika című kolozsvári lapnak nyilatkozva sajnálatát fejezte ki, hogy az Reform Tömörülésen belül "a józanabb szárny alulmaradt", és az RMDSZ-platform nem vesz részt a szövetségi kongresszuson (> 2002.11.30.). A szövetségi elnök szerint a döntés arra bizonyíték, hogy az RT válságban van. "Rá kellett jönniük, hogy az RMDSZ-en belül sokkal kisebb a támogatottságuk, mint azt gondolták". A kongresszusról való távolmaradást szorgalmazók az RMDSZ kettészakítását szorgalmazzák, mondta, és biztosította az RMDSZ-kongresszuson esetleg mégis részt vevő reformosokat, hogy figyelembe veszik a véleményüket.
2002.12.03.
Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke bejelentette: az MKP a továbbiakban nem kíván részt venni a magyar kedvezménytörvény módosítását célzó tárgyalási folyamat részleteiben: "Ebben a kérdésben elsősorban a szlovák és a magyar kormányfőnek, Mikulás Dzurindának és Medgyessy Péternek kell megtalálnia az egyezséget".
(NOL, 2002. XII. 3.; HTMH Observer, 2002.12.10.)
2002.12.03.
A külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján a Román Rádió képviselőjének a kérdésére, hogy a Külügyminisztérium hogyan értékeli a Nastase-látogatás december 1-i időzítését, a szóvivő kifejtette: "A látogatás időpontja Románia nemzeti ünnepe és Magyarország vonatkozásában is történelmi dátum. Ezzel kapcsolatban azt mondhatom, hogy a magyar diplomácia szeretne végre előre nézni. A történelem boncolgatását – hogy mit jelent 1918. december 1. – hagyjuk meg a történészeknek. Románia a stratégiai partnerségnek nemcsak az aláírt dokumentummal adta bizonyítékát, hanem azzal is, hogy a néhány nappal ezelőtt a NATO-ba meghívott ország miniszterelnöke először Magyarországon tett látogatást. Úgy érezzük, ezzel a román fél a kiemelt partnerséget hangsúlyozta. Az EU-csatlakozás olyan helyzetet generál a két ország között, amelyhez hasonló a francia-német határon mára már kialakult: Strasbourg, Elzász-Lotaringia hovatartozásának kérdését immár egyik fél sem veti fel. Romániának megvan az esélye arra, hogy Magyarországot néhány évvel követve szintén EU-taggá váljék. Ez a tény a határok jelentőségének csökkenését jelenti majd. Bízom benne, hogy történelmileg nem hosszú időn belül a román csatlakozás – bizonyos értelemben a magyar nemzet egyesítése – európai keretekben valósul meg, és ez sem Romániának, sem más államnak nem fog fájni, hiszen nem ellenük, hanem egy új, közös Európa építésére irányul".
(KÜM nyilatkozat, 2002. XII. 3.)
2002.12.04.
Erik Jürgens, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének kedvezménytörvény kérdésében illetékes jelentéstevője Pozsonyban Mikulás Dzurinda miniszterelnökkel, Eduard Kukan külügyminiszterrel és Bugár Bélával, a parlament alelnökével, a Magyar Koalíció Pártjának elnökével és Bárdos Gyula frakcióvezetővel találkozott. Budapestre és Bukarestbe indulván egyetlen szót sem volt hajlandó nyilatkozni. Bugár Béla az Mti-vel közölte: "Csak annyit mondhatok el: fontosnak tartom, hogy Jürgens úr a saját kérésére velünk, az MKP vezetőivel is találkozni akart. Mi előtte is annak a meggyőződésünknek adtunk hangot, hogy egy probléma – legyen az bármilyen, – semmiképpen sem oldható fel az egyezség elutasításával és egyoldalú lépésekkel".
(HTMH Observer, 2002.12.10.)
2002.12.04.
Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora, az ET jogi bizottságának tagja a Romániai Magyar Szó című lapnak elmondta: az ET jogi bizottságának legutóbbi ülésén kiderült: a kedvezménytörvény ügyében jelentés készítésével megbízott Erik Jürgens holland jogász több olyan kérdést is vitat, amelynek megoldására nincs felhatalmazása. Példaként említette, hogy Jürgens az "egy ország – egy nemzet" elfogadhatatlan elvéből indul ki, számára az állampolgárság egyenlő a nemzeti hovatartozással. Frunda szerint a jelentéstevő nem döntheti el, hogy ki milyen nemzethez tartozik. Ennek kapcsán közölte: a vitában sikerült elfogadtatni, hogy magáról a nemzet fogalmáról készüljön egy külön jelentés. “Ebben az esetben nem lehet Jürgens úr a jelentéstevő, bár ő ezt szerette volna. Valószínűleg vagy egy katalán kolléga, vagy én fogom megírni azt, de mindenképp egy kisebbségi politikusnak kell összeállítania, hogy benne legyen a kisebbségek elvárása” – mondta.
(HTMH Observer, 2002.12.10.)
2002.12.05.
Kovács László külügyminiszter Erik Jürgens-szel, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Jogi és Emberi Jogi Bizottságának raportőrével a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatos kérdésekről tárgyalt.
(KÜM nyilatkozat, 2002. XII. 4.)
2002.12.05.
Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Zágrábban részt vett a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz történő horvát csatlakozásáról szóló megállapodás ünnepélyes aláírásán.
(KÜM nyilatkozat, 2002. XII. 3.)
2002.12.05.
A jugoszláv és a magyar szakértők Budapesten összehangolták a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás szövegét.
(HTMH Observer, 2002.12.10.)
2002.12.06.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Szentegyházán megtartott országos gyűlésén úgy döntött, csak abban az esetben vesz részt a februári RMDSZ-kongresszuson, amennyiben a szövetség vezetősége teljesíti négypontos követelésüket: nyilvánosan állást foglal az ország közigazgatásának területi átszabásáról, a tagságot bevonja a különböző tisztségekre való jelölés eljárásába, kitűzi a belső választások időpontját és állást foglal arról, hogy nem módosítja a tiszteletbeli elnök státusát. Ezeket a kritériumokat december 13-án fogják Markó Béla szövetségi elnökkel megvitatni, és ekkor konkrét választ is várnak az RMDSZ részéről.
(Transindex, 2002. XII. 6.; HTMH Observer, 2002.12.10.)
2002.12.06.
Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke Budapesten fogadta a Nyugat-európai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének küldöttségét. Közölte, szeretnék elérni, hogy a jövőben a Nyugaton élő magyarok elnyerjék a magyar állampolgárságot, attól függetlenül, hogy a Kárpát-medence mely pontjáról származtak el, és hogy szavazati joggal rendelkezhessenek azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakhelyük.
(HTMH Observer, 2002.12.10.)
2002.12.06.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke megbeszélést folytatott Erik Jürgensszel, az Európa Tanács jelentéstevőjével. A holland raportőr a találkozót követően nem volt hajlandó nyilatkozni. "Diplomáciai küldetésben vagyok, semmit nem mondhatok" – hárította el az újságírók kérdéseit. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor elmondta, hogy tájékoztatta Jürgenst a szövetség ismert véleményéről, amely szerint a román-magyar egyetértési nyilatkozat ezelőtt egy esztendővel valóban megoldotta a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos nézetkülönbségeket. Hangsúlyozta: Erik Jürgens elsősorban a törvény előkészítésének és elfogadásának módját kifogásolta. Megismételte azt a véleményét, miszerint a törvényt úgy kellett volna elfogadni, hogy előzetesen, és ne utólag szülessen meg a szomszédos országokkal a törvénnyel kapcsolatos egyetértés. Az RMDSZ vezetője a találkozón leszögezte: a törvény módosított formájában megfelel a román álláspontnak.
(HTMH Observer, 2002.12.10.)
2002.12.06.
A Horvát Száborban a kisebbségek parlamenti frakciója egyetértésre jutott a legerősebb ellenzéki párt, a HDK frakciójával abban, hogy a kisebbségi törvénytervezetben maradjon meg a kisebbségek azon joga, hogy külön listáról válasszák meg képviselőiket, ne pedig pártlistákról, ahogy azt a kormány javasolta.
(Sz. Remete Péter: Račantalanítás és a kisebbségek. - (Magyar Szó, 2002.12.08., 4.)
2002.12.06.
A Magyar Nemzeti Tanács támogatta a szabadkai, zentai és becsei önkormányzatoknak a vajdasági kormányhoz intézett javaslatát egy-egy tehetséggondozó magyar gimnázium megnyitására.
(Magyar Szó, 2002.12.08., 1.)
2002.12.06.
Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke egynapos vajdasági látogatása során a VMSZ vezetőivel a két párt együttműködéséről tárgyalt. Emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ mindig is nagyon jó kapcsolatokat ápolt a VMSZ-szel, s ez azután is így lesz, hogy a vajdasági párt > 2002.11.30-i kongresszusán úgy döntött: jobbközép kereszténydemokrata arculatot választ. Ígéretet tett arra: pártja megszervezi a magyar és a vajdasági vállalkozói szervezetek közötti kapcsolattartást is, hogy a jövőben piaci alapokon működő szorosabb gazdasági együttműködés alakuljon ki közöttük.
(HTMH Observer, 2002.12.10.)
2002.12.07.
Belgrádban a magyar nagykövet rezidenciáján Illés Zoltán magyarországi és Balla Lajos jugoszláviai képviselő aláírta a két ország parlamentjének együttműködése keretében létrehozott Magya-Jugoszláv Baráti Csoport 2002-2006. évi munkatervét, amelynek egyik központi témája a schengeni határátlépési szigorítások enyhítése Magyarország EU-tagsága után.
(Magyar Szó, 2002.12.08., 1.)
2002.12.07.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség ungvári tisztújító közgyűlésén Gajdos Istvánt, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselőjét, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának alelnökét választotta elnökéül.
Tóth Mihály, a leköszönő elnök kifejtette: az UMDSZ addig minden magyar szervezetet befogadó, általános, szervezetek közötti tanácskozó funkciót kívánt ellátni, de"ezt a funkcióját az utóbbi években csak részben látta el, mivel a kárpátaljai magyarság egyik fontos szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Közösség nem kívánt együttműködni az UMDSZ-szel". A módosított alapszabály értelmében viszont alapvetően átalakulnak a szervezet működési elvei: egy operatívan működtethető, arányos képviselet elvével és többségi döntéshozatallal működő szervezetté válik. A közgyűlésen jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is.
(HTMH Observer, 2002.12.10.)
2002.12.07.
Újvidéken megtartották a VMPE 10. évi közgyűlését.
(Magyar Szó, 2002.12.13., 10.)
2002.12.07.
Titelen megnyitották a > 2002.05.27-én megalakult Tiszavirág Művelődési Egyesület otthonát a helyi tűzoltóotthon épületében.
(Polyvás József: Új helyiségben a titeli Tiszavirág. - Magyar Szó, 2002.12.)
2002.12.08.
Önkormányzati választásokat tartottak Szlovákiában, amelyeken a Magyar Koalíció Pártja 224 polgármesteri helyet önállóan, tízet pedig koalíciós együttműködés keretében szerzett meg. A rendkívül alacsony részvételi arány közepette összesen 8600 polgármesterjelölt indult és a posztok 32,7 %-át a független jelöltek nyerték el. A második helyre (12,7 százalékkal) a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért – Néppárt (HZDS-LS) került, harmadik helyen a Magyar Koalíció Pártja végzett 8 %-kal.
Bugár Béla az Mti-nek kijelentette: "Szerintem ennél is jobb eredményt érhettük volna el akkor, ha néhány helyen nem a túlzott önbizalom győzött volna az észérvek felett" – utalva azokra a magyar nemzetiségű jelöltekre, akik függetlenként, vagy más pártok színeiben indultak.
(Új Szó, 2002. XII. 9.; HTMH Observer, 2002.12.10.)
http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20021209&cl=44127
2002.12.08.
Kolozsváron a Bolyai Társaság tisztújító ülésén és szakmai tanácskozásán az a javaslat született, hogy ezentúl ne az RMDSZ keretein belül működő felsőoktatási tanács, hanem a Bolyai Társaságon belül, a Sapientia erdélyi magyar tudományegyetem képviselőivel közösen létrehozott bizottság "képviselje a magyar felsőoktatás kérdéseit a politikum előtt". Wanek Ferenc, a társaság tisztségében megerősített elnöke kifejtette: fölösleges a felsőoktatási tanács és a Bolyai Társaság közötti párhuzamosság, hatékonyabb lenne, ha az RMDSZ kellőképpen megbízna a civil szervezetekben. A tanácskozáson Péntek János, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészeti tanszékének vezetője úgy foglalt állást, hogy a politika kudarca az, hogy a kezdetben kitűzött célokat nem sikerült megvalósítani, mert az önálló karok létrehozása is a politikumtól függ. "Fontos fórumokról szorították ki a Bolyai Társaságot, ami miatt a presztízse is csökkent, álkonzultációkra hívnak meg, hogy legyen mit alibinek felhasználni" - fűzte hozzá a tanszékvezető tanár.
(Nagy Pál: Magyar egyetem - Kolozsvárt. - Magyar Közélet, 1997. december - http://epa.oszk.hu/magyar_kozelet/712mk/712mk11.htm; Szabadság, 2002. XII. 9. - http://www.hhrf.org/szabadsag/archivum/2002/12/2dec-09t.htm
2002.12.08.
Eduard Kukan szlovák külügyminiszter a Markíza szlovák kereskedelmi televízió műsorában kijelentette: a magyar kedvezménytörvény módosított formájában sem lesz elfogadható, de nem tart attól, hogy a magyar-szlovák nézetkülönbségek jelentősen megnehezítenék Szlovákia uniós csatlakozását.
(HTMH Observer, 2002.12.10.)
2002.12.09.
Berényi József rendkívüli sajtótájékoztatója a Visegrádi Együttműködés intézményesítéséről.
(MKP-honlap)
2002.12.10.
Kovács László külügyminiszter Bukarestbe érkezve négyszemközti megbeszélést folytatott Mircea Geoanával, a román diplomácia vezetőjével, aki a román közszolgálati rádiónak kijelentette: meggyőződése, hogy a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatban "építő jellegű és realista megoldást találhatnak", mert a téma "máris túl hosszú ideig uralta a kétoldalú kapcsolatokat".
(Magyar Szó, 2002.12.11., 3.)
2002.12.10.
A Vajdasági Magyar Közművelődési Társaság (VMKT) szervezésében Újvidéken tanácskozást tartottak az általános iskolák 1-4. osztályának magyar nyelvi tantervéről, amelynek elkészítésében számos tanító is részt vett. Toldi Éva, a Tankönyvkiadó újvidéki részlegének szerkesztője közölte: 2004-re várhatóak leghamarabb az új tanterv szellemében kidolgozott tankönyvek.
(Magyar Szó, 2002.12.11., 11.)
2002.12.11.
Bukarestben Kovács László magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter tárgyalásán nem sikerült lezárni a státustörvény körüli vitát, csupán megegyezés született a magyar kedvezménytörvény módosításának elveiről.
A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten a román külügyminiszter kifejtette, a kedvezménytörvény módosításával azt kell elérni, hogy kikerüljenek a törvényből azok az elemek, amelyek politikai és jogi kapcsolatot létesítenek a határon túli magyarság és Magyarország között. A módosításokkal meg kell szüntetni a törvény területen kívüli jellegét, a diszkriminációt, valamint azokat az elemeket, amelyek szélesebb értelemben nem összeegyeztethetők az európai jogrenddel. Kovács László hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a magyar alkotmányos renddel összhangban két alapvető célt követ a kedvezménytörvénnyel: segíteni kívánja a határon túli magyarokat a szülőföldön való maradásban és boldogulásban, valamint segíteni kívánja őket identitásuk megőrzésében és gazdagításában. Egyik cél sem ellentétes a szomszédos országok érdekeivel, mindkét cél összhangban áll az egyes szomszédos országokkal kötött alapszerződésekkel és más kétoldalú szerződésekkel.
(MTI, 2002.12.11.; Krónika, 2002.12.12.; Magyar Szó, 2002.12.13., 3.; HTMH Observer, 2002.12.18.)
2002.12.11.
Bugár Béla, az MKP elnöke sajtótájékoztatón értékelte a helyhatósági választások eredményeit.
2002.12.11.
A romániai Református Zsinat rendes ülésén állásfoglalást fogadott el a romániai magyarság és a református egyház helyzetéről.
(HTMH Observer, 2002.12.18.)
2002.12.12.
Mádl Ferenc köztársasági elnök és Görgey Gábor kultuszminiszter Budapesten fogadta Tőkés László református püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét.
(HTMH Observer, 2002.12.18.)
2002.12.12.
Az EU koppenhágai csúcsértekezletén az MKP-t Simon Zsolt miniszter képviselte.
(MKP-honlap)
2002.12.12.
A Krónika című kolozsvári lap megjegyezte: a bukaresti román-magyar tárgyalások a magyar diplomácia fiaskóját hozták, és Románia továbbra is a státustörvény lebegtetésében marad érdekelt.
(Magyar Szó, 2002.12.13., 3.)
2002.12.12.
Megalakult Csóka község monográfiabizottsága.
(Magyar Szó, 2002.12.11., 9.)
2002.12.13.
Az EU koppenhágai csúcsértekezletén Magyarország megállapodott a tizenötökkel a csatlakozás pénzügyi feltételeiről: lezárultak a csatlakozási tárgyalások és az ország 2004. május 1-én az EU tagja lehet.
(HTMH Observer, 2002.12.18.)
2002.12.13.
A Horvát Szábor 115 támogató, 4 ellenző szavazattal elfogadta a kisebbségek jogairól szóló alkotmányos törvényt, amely lehetővé teszi a horvátországi nemzeti kisebbségeknek, hogy külön listáról maguk válasszanak a magyarok 1, az olaszok 1, illetve a csehek és a szlovákok együttesen 1 parlamenti képviselőt, ahogyan a ruszinok, az ukránok, a németek, az osztrákok és a zsidók közösen egy képviselőt választhatnak a száborba, míg a szerbeknek 1-3 képviselőjük lehet a zágrábi törvényhozásban. A törvény lehetőséget nyújt a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának létesítésére és országos szinten szintén létrejöhet a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa.
(Magyar Szó, 2002.12.14., 2; HTMH Observer, 2002.12.18.)
http://www.vjesnik.hr/pdf/2002/12/14/01A1.PDF
2002.12.13.
Illés Zoltán budapesti sajtótájékoztatóján beszámolt az Interparlamentáris Unió magyar-jugoszláv baráti tagozata magyarországi delegációjának szerbiai látogatásáról.
(Magyar Szó, 2002.12.14., 1.)
2002.12.13.
Szabadkán ülésezett a Duna Televíziót működtető Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma.
(Magyar Szó, 2002.12.14., 1.)
2002.12.14.
Kovács László külügyminiszter az Európai Unió koppenhágai csúcsértekezlete után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: "A kedvezménytörvény abban a megfogalmazásban, ahogy a parlament elfogadta, és amit akkor abban a hitben szavaztunk meg mi szocialista képviselők, hogy ez egyeztetve van a szomszédos országokkal, azt mondtuk: ha a szomszédoknak jó, akkor mi nem fogunk ellene föllépni. De nem ért meglepetésként, amikor előbb a "Velencei Bizottság”, azután az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, majd végül az Európai Bizottság jogi szolgálata olyan minősítést adott, hogy ez nincs összhangban az európai normákkal. Egy, az EU-csatlakozás küszöbén álló ország nem engedheti meg magának Koppenhága előtt azt, hogy szembe megy egy ilyen kérdésben az Európai Unióval. Ezért választottam én azt a megoldást, amit most a jobboldal rendkívüli dühhel támad, hogy nem szöveget egyeztetünk Bukarestben. Ugyanis egy olyan szöveget, ami alapvetően nem felel meg az uniós elvárásoknak, értelmetlen dolog két külügyminiszternek mondatról mondatra közösen fogalmaznia".
(KÜM sajtótájékoztató, 2002. XII. 14.)
2002.12.15.
Tüntetés Budapesten.
(Magyar Szó, 2002.12.18., 3.)
2002.12.16.
Tesszalonikiben megtartották a Délkelet-európai Stabilitási Paktum Regionális Asztalának ülését. Az ülésen a Külügyminisztérium részéről Gyenge András, az SP magyar nemzeti koordinátora vett részt.
(KÜM nyilatkozat, 2002. XII. 16.)
2002.12.17.
Az MKP sajtótájékoztatója az európai integrációról, a sajtótájékoztató résztvevői: Csáky Pál, Simon Zsolt, Duka Zólyomi Árpád és Berényi József.
(MKP-honlap)
2002.12.17.
A JSZK a Szövetségi Képviselőház Polgárok Tanácsa döntésével becikkelyezte a még 1995-ben Slobodan Milošević által aláírt daytoni egyezményt.
(Magyar Szó, 2002.12.18., 1.)
2002.12.18.
A magyar kormány elfogadta a kedvezménytörvény módosításának alapelveit, amelyek szerint a törvénynek szolgálnia kell a határon innen és a határon túl élő magyarok érdekeit, elfogadhatónak kell lennie a szomszédos országok kormányai számára és meg kell felelnie az európai szervezetek elvárásainak. Gál J. Zoltán kormányszóvivő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy "a törvény - a módosítások révén - nem hoz létre közjogi vagy politikai kapcsolatot Magyarország és a szomszédos országokban élő magyarok között."
(MTI-jelentés: c021218a.htm)
2002.12.18.
A Tyden című cseh társadalmi-politikai hetilap interjút közölt Habsburg Ottóval 90. születésnapja alkalmából, amelyben az ismert európai politikus kifejtette: a II. világháború után Prágában kiadott Benes-dekrétumokban a hitleri és a rasszista ideológia érvényesül, s ezért hatályon kívül helyezésük elkerülhetetlen. Ugyanakkor leszögezte: mindezek ellenére támogatja a Cseh Köztársaság csatlakozását az Európai Unióhoz. Szerinte a nemrégiben napvilágot látott szakértői elemzés, amelyet a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban az Európai Unió készíttetett, politikai megrendelésre született, s ezért a témával továbbra is foglalkozni kell.
(HTMH Observer, 2003.01.08.)
2002.12.18.
A budapesti Kongresszusi Központban megünnepelték a Duna Televízió fennállásának 10. évfordulóját.
(HTMH Observer, 2003.01.08.)
2002.12.18.
Rasim Ljajić szövetségi kisebbségügyi miniszter a Beta hírügynökségnek kijelentette: készítik a választási törvény új modelljét, amely szerint nem lenne cenzus a kisebbségek képviselőinek a parlamentbe való bejutásához.
(Magyar Szó, 2002.12.19., 4.)
2002.12.22.
"A világ egyik legerősebb közösségének tagjaként növekszik érdekérvényesítő képességünk, meggyorsul fejlődésünk. A magyar állampolgárok az unió egész területén korlátozás nélkül utazhatnak, a hazaiakkal azonos feltételekkel tanulhatnak, munkát vállalhatnak, vállalkozást alapíthatnak vagy akár le is telepedhetnek. S ahogy a bővítés a Kárpát-medence mind nagyobb részére terjed ki, úgy szűnnek meg az eddigi határok hazánk és szomszédai között, úgy szűnik meg a magyar nemzet több mint nyolc évtizedes megosztottsága".
(Kovács László: A csatlakozás mérlege. - Magyar Hírlap, 2002. XII. 22.)
2002.12.23.
Románia Hivatalos Közlönyében megjelent a többnyelvű helységnevek listájának kiegészített változata. A 2002/415-ös közigazgatási törvény értelmében többnyelvű helységtáblát kell elhelyezni azon helységekben, amelyekben a lakosság 20 százalékánál több magyar vagy más kisebbség lakik, és a közzétett lista alapján 1200 helység önkormányzata köteles magyarul is kiírni a helység nevét.
(Krónika, 2002. XII. 28.; HTMH Observer, 2003.01.08.)
2002.12.24.
Kolozsváron megkezdte adását az első erdélyi magyar nyelvű vallási és közösségi rádió. Az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában levő Agnus Rádió műsora Kolozsváron és környékén fogható. Az új adó napi nyolcórás adásidejének harmadát teszik ki a vallási témák, a fennmaradó időt minden korosztálynak szóló világi műsoroknak szánják. Az egyházi adásban református, katolikus, unitárius és evangélikus műsorok váltakoznak és tervek szerint heti három órát biztosítanak a román görög katolikus egyháznak is, mivel ennek a felekezetnek egyelőre nincs rádiója. Kolozsváron hét kereskedelmi és három felekezeti adó működött eddig. Ezek kizárólag román nyelven szóltak, a magyar nyelvű rádiózás lehetőségét a román közszolgálati rádió helyi stúdiójának napi több órás magyar nyelvű műsora jelentette. A kezdeményezők szerint ebben a helyzetben az új adó hiánypótló szerepet játszik. (Szabadság, 2002. XII. 28.; HTMH Observer, 2003.01.08.)
2002.12.27.
Gheorghi Prisacaru szenátor, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének munkájában részt vevő román küldöttség vezetője a Mediafax román hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette: Románia azt szeretné, ha a magyar kedvezménytörvényről készített jelentést még a jogszabály tervezett módosítása előtt megvitatnák az ET parlamenti fórumán. Prisacaru szerint a kedvezménytörvény nem csak a román-magyar kapcsolatokat érinti, ez európai probléma is: az összes kisebbség helyzetével kapcsolatos kérdésről van szó.
(HTMH Observer, 2003.01.08.)
2002.12.27.
Rasim Ljajić jugoszláv kisebbségügyi miniszter és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő politikai államtitkára Belgrádban parafálta a jugoszláv-magyar kisebbségvédelmi megállapodást. Jelen volt többek között Lásztity Péró, a magyarországi országos szerb önkormányzat vezetője, Józsa László, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, szerbiai miniszterelnök-helyettes.
Magyar Szó, 2002. XII. 28.; Népújság, 2003. I. 3.; HTMH Observer, 2003.01.08.;
http://www.kancellaria.gov.hu/tevekenyseg/esemeny/2002/12/1227.htm
2002.12.27.
Soóky László az Új Szóban kifejtette: "a kedvezménytörvény bukását épp az érintettek, a határon túl élő magyarságot képviselő politikai erők ténykedése segítette elő. 2000-ben, amikor Duray Miklós és Németh Zsolt akkori magyar külügyi államtitkár a Magyarok Világszövetségét kizáratták a MÁÉRT tárgyalásairól, tudatosan szüntették meg a civil kontrollt, s tették politikai delegációk intézményévé az értekezletet. Az MVSZ-t persona non grata-nak nyilvánították, a magyar parlamentnek általa benyújtott külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetet ad hoc kimazsolázták, s ennek szemelvényeiből született meg ez a sebezhető, szánalmas törvény. Akkor még Duray sem tudhatta, hogy ötleteket adott a pragmatikusoknak, miként lehet elegánsan megszabadulni a kényelmetlen emberektől, mint például önmagától, vagy Tőkés László püspöktől.. Ugyanakkor a MÁÉRT-ben olyan furcsa helyzet állt elő – különösen a szlovákiai delegáció összetételének ismeretében –, hogy míg magyar oldalról egyaránt képviselteti magát a kormány és az ellenzék, addig a szlovákiai magyarságot a szlovák kormány egyik tagja, tételesen az MKP képviseli. A kérdés itt úgy merül fel, hogy a MÁÉRT-en, vagy a nemzetközi politikai színtéren kinek az érdekeit képviselik a politikusokból álló delegáció tagjai, akik nemzetiségüket tekintve magyarok, politikai jogállásukat figyelembe véve viszont a szlovák alkotmányra felesküdött köz- és választott tisztségviselők. A kialakult, vagy tudatosan kialakított helyzet több szempontból is példátlan és tudathasadásos, mert kizárja annak a lehetőségét, hogy a szlovákiai magyarságot képviselő küldöttség bármelyik tagja is a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban mind a MÁÉRT-en, mind idehaza őszintén megszólalhasson".
(HTMH Observer, 2003.01.08.)
2002.12.28.
Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke nagyváradi sajtóértekezletén az RMDSZ-t az egykori Román Kommunista Párthoz (RKP), a szövetség vezetőit pedig a Ceausescu-diktatúra magyar nemzetiségű kiszolgálóihoz hasonlította. A püspök párhuzamot vont az 1989-es és az idei advent között. Úgy fogalmazott, hogy akkor temesvári állásából, most tiszteletbeli elnöki tisztségéből próbálják meg eltávolítani. Tőkés az RMDSZ összehívott kongresszusát az RKP soha meg nem tartott, 1990-es kongresszusához hasonlította. Szerinte jelenleg, akár 1989-ben, gyanús pénzügyi manőverekkel vádolják meg azok, akik megpróbálják lejáratni őt. Visszautasította, hogy az RMDSZ-nek rálátása legyen arra a támogatásra, amelyet az egyházkerülete által felügyelt és irányított váradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) kap a magyarországi költségvetéstől. Ugyanakkor arra szólította fel az RMDSZ vezetését, hogy számoljon el azzal a román költségvetési támogatással, amelyet a romániai magyar nemzeti kisebbség kap. A püspök szerint a támogatást kezelő Communitas Alapítvány emellett mintegy 120 millió forint magyarországi támogatást is kaphatott, és az alapítvány máig adós ennek a támogatásnak az elszámolásával.
(HTMH Observer, 2003.01.08.)
2002.12.31.
"A kedvezménytörvény ügyében az eredendő bűn az volt, hogy az Orbán-kormány a szomszédokkal való egyeztetést kikerülve terjesztette a törvényt a parlament elé. Ebből adódtak a feszültségek egyrészt Magyarország és szomszédai, másrészt pedig Magyarország és az európai intézmények között. Ez az örökség maradt ránk. Nyilvánvaló volt, hogy a kedvezménytörvényt módosítani kell. El is készült egy változat, amivel a Magyar Állandó Értekezlet egyetértett. Ám hamar kiderült, hogy a módosítás nem oldotta fel Románia és Szlovákia fenntartásait, s az Európai Unió a módosított szöveget sem tartja összhangban lévőnek az európai normákkal. Szeretném egy fontos körülményre felhívni a figyelmet: tavaly ősszel még az Európa Tanács Velencei Bizottságának a véleménye volt a mérvadó, ami jóval kevésbé volt kritikus, mint azok a kifogások, amelyeket közvetlenül a koppenhágai csúcsértekezlet előtt az Európai Unió ismertetett velünk. Egy évvel ezelőtt még megtehettük, hogy a Velencei Bizottság ajánlásaira korlátozzuk a figyelmünket, most már más a helyzet. A csatlakozás küszöbén nem engedhetjük meg magunknak, hogy az EU véleményét figyelmen kívül hagyjuk" - nyilatkozta évzárói interjújában Kovács László külügyminiszter.
(Népszabadság, 2002. XII. 31.)