|
|
Magyarország
és a határon túli magyarok
2002 október
(kronológia és
dokumentáció)
2002.10.01.
Kovács László külügyminiszter Brüsszelben részt vett a csatlakozási tárgyalások 10. miniszteri szintű fordulóján, amelynek napirendjén az audiovizuális, a mezőgazdasági, és a regionális politika szerepelt.
A külügyminiszter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a 2002. október 24-25-én tartandó brüsszeli EU-csúcsig Magyarország szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalások versenypolitikai fejezetét, és reméli, hogy az EU rugalmas, a magyar sajátosságokat figyelembe vevő álláspontot alakít ki, amely ezt lehetővé teszi.
(KÜM nyilatkozat, 2002. X. 1.)
2002.10.01.
A Külügyminisztérium támogatásával, a szegedi folyamat részeként a Szegedi Biztonságpolitikai Központ „Békepartnerség és együttműködés” címmel szemináriumot szervezett Szegeden jugoszláv kormányzati tisztviselők és vezérkari tisztek számára, "hogy békepartnerségi tapasztalatai átadásával Magyarország hozzájáruljon a jugoszláv reformfolyamatok továbbviteléhez és az ország euro-atlanti elkötelezettségének megerősítéséhez".
(KÜM nyilatkozat, 2002. X. 2.)
2002.10.02.
Mádl Ferencet magyar köztársasági elnök hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Fogadta Ion Iliescu román elnök, akivel előbb négyszemközti megbeszélést folytatott, majd a két küldöttség tárgyalásait vezette. Együtt ebédel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel, majd Adrian Nastase miniszterelnökkel találkozott. Este a bukaresti NATO házban szemináriumon vett részt. Bukaresti programja után Románia északi részébe, a moldvai Szucsávába utazott, ezt követően Marosvásárhelyre, Szatmárnémetibe és Nagyváradra is ellátogatott.
(HTMH Observer, 2002.10.09.)
2002.10.02.
Hadnagy Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárának munkatársa tájékoztatta az MTI-t: "Az Illyés Közalapítvány leköszönő kuratóriuma október 7-én tartja utolsó, »búcsúülését« ezen már az új testület tagjai is részt vesznek". Elmondta: a héten nyújtják be a Fővárosi Bírósághoz az új testület bejegyzésére irányuló kérelmet. Az új testület elnöke Pomogáts Béla irodalomtörténész, titkára pedig az SZDSZ által delegált Laborczi Géza lesz, akik mindketten a leköszönő kuratórium tagjai között vannak. Megőrzi mandátumát Illyés Mária, az író lánya is. Az új testület szocialista delegáltja Géczi József, MDF-es tagja Herényi Károly lesz, a Fideszt pedig Potápi Árpád képviseli majd. Az új kuratórium tagja lesz még Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, illetve Jászkuti László korábbi kurátor is. A Határon Túli Magyarok Hivatalát Bátai Tibor, az oktatási tárcát Bretter Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát pedig Lakatos Mihály képviseli majd az új testületben. A felügyelő bizottság elnöke Fritz Péter volt szocialista országgyűlési képviselő, tagjai pedig a Pénzügyminisztériumot képviselő Tóth József és a MEH-et képviselő Petróczi Sándor lesznek.
2002.10.03.
Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága a választások utáni szlovákiai helyzetet elemezte.
Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója arról beszélt, hogy az MKP-nak kormányon maradva nemcsak etnikai alapú szervezetként kell működnie, hanem lehetősége van regionális, centrum és néppárti szerepének megerősítésére. Úgy vélte, hogy a magyar–szlovák államközi kapcsolatokban az MKP-nak sokkal inkább közvetítőként kellene fellépnie a vitás kérdések megoldása érdekében. Az MKP és jövőbeni koalíciós partnerei között Szarka László lehetséges konfliktusforrásnak nevezte a szlovákiai magyar egyetem létrehozásának ügyét. Szerinte az erőltetett tempó ebben a kérdésben szlovák ellenreakciót válthat ki. A Beneš-dekrétumok kapcsán megjegyezte: az MKP részéről “diplomáciai túlkövetelés” a jóvátétel ügyének globális koncepcióját szóba hozni. Ezzel kapcsolatban Hamberger Judit, a Teleki László Intézet tudományos munkatársa utalt arra, hogy az MKP legutóbb a Beneš-dekrétumok következményeinek felszámolását tartotta fontosnak, ami egyértelműen helyes lépésnek értékelhető.
(HTMH Observer, 2002.10.09.)
2002.10.04.
II. János Pál pápa megalakította a Munkácsi Latin Szertartású Egyházmegyét és élére Majnek Antal addigi apostoli kormányzót nevezte ki.
(HTMH Observer, 2002.10.16.)
2002.10.04.
Mikulás Dzurinda Csesztén (Castá) a jobbközép kormányt alkotó négy párt kormányalakítási tárgyalásainak végén bejelentette: létrejött a Szlovák Demokratikus és Keresztény Koalíció (SDKÚ), a Magyar Koalíció Pártja (MKP), a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és az Új Polgárok Szövetsége (ANO) alkotta koalíció kormánya.
(HTMH Observer, 2002.10.09.)
2002.10.05.
A Magyar Koalíció Pártjának Országos Tanácsa jóváhagyta a párt kormányalakítási tárgyalásokon elért döntéseit, egyszersmind nyilvánosságra hozta a rövidesen megalakuló szlovák kormány magyar minisztereinek és államtitkárainak névsorát.
A kormány egyetlen miniszterelnök-helyettesi tisztségét Csáky Pál tölti be. Miklós László környezetvédelmi miniszter tovább viszi tárcáját. A régiófejlesztési tárca élére Gyurovszky László kerül, a mezőgazdasági miniszter pedig Simon Zsolt lesz. A Mikulás Dzurinda vezette új szlovák kormányban a magyar pártnak hat államtitkári poszt jut: az oktatási minisztériumban továbbra is Szigeti László, a pénzügyminisztériumban Vladimír Podstránsky, a régiófejlesztésben Lukács Zsolt, a külügyminisztériumban Berényi József, a gazdasági tárcánál Pomóthy László lesz az államtitkár. Az MKP elnöke, Bugár Béla az október 15-én megalakuló új szlovák parlament alelnöke lesz.
(Új Szó, 2002. X. 7.; HTMH Observer, 2002.10.09.)
http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20021007&cl=38140
2002.10.05.
A romániai Nagyszalontán Demszky Gábor budapesti főpolgármester jelenlétében felavatták a Magyar Ház felújított épületét.
(HTMH Observer, 2002.10.09.)
2002.10.07.
Együttes ülést tartott az Illyés Közalapítvány október elsején leköszönt kuratóriuma és a hivatalba lépő új kuratórium. "Kiépült a határon túli magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszere, ebben az Illyés Közalapítvány nagy szerepet töltött be; bízom benne ez a jövőben is így lesz" – jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára az ülést követő sajtótájékoztatón. Kiemelte: céljuk, hogy a közalapítvány munkáját a jövőben elkerüljék a politikai csatározások és függetlenül, politikai befolyástól mentesen dolgozhasson a kuratórium.
(HTMH Observer, 2002.10.09.)
2002.10.07.
Az MKP Országos Tanácsa jóváhagyta az alábbi kormánytagok és államtitkárok jelölését:
az SzK Kormányának alelnöke, európai integráció és kisebbségi jogok hatáskörrel – Csáky Pál; környezetvédelmi miniszter – Miklós László; régiófejlesztési miniszter – Gyurovszky László; mezőgazdasági miniszter – Simon Zsolt. Államtitkárok: Pénzügyminisztérium – Podstránsky Vladimil; Iskolaügyi minisztérium – Szigeti László; Gazdasági minisztérium – Pomóthy László; Régiófejlesztési minisztérium – Lukács Zsolt; Külügyminisztérium – Berényi József; Kulturális minisztérium – Kvarda József.
2002.10.07.
Pilismaróton, a helyi polgári körök által szervezett fórumon Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke kifejtette: a jelenlegi magyar kormánynak pártpolitikai érdeke is, hogy az elmúlt években parlamenti konszenzussal kialakított nemzetpolitikát folytassa. Azzal kapcsolatban, hogy Szlovákiában a választások után megerősítette kormányzati pozícióját a magyarok pártja, úgy vélte: újra kell gondolni, hogy magyar pártból tud-e regionális párttá válni az MKP, mivel Szlovákia is feltehetően akkor válik EU-taggá, amikor a magyar párt is a kormányban van. "Egyelőre nem lehet tudni, lehetséges-e a kisebbségi kérdést és a 80 éve nyitott magyar kérdést egy ilyen helyzetben a rendezés útjára állítani" - mondta.
(HTMH Observer, 2002.10.09.)
2002.10.08.
A szlovákiai koalíciós szerződés aláírása és átadása a köztársasági elnöknek.
(MKP-honlap)
2002.10.08.
A román képviselőház döntő többséggel fogadta el a román nyelv nyilvános helyeken, közkapcsolatokban, illetve közintézményekben való használatáról szóló jogszabályt. A törvény előírásai szerint minden, román nyelven megfogalmazott írott vagy beszélt közérdekű szövegnek fogalmilag, nyelvtanilag helyesnek, a helyesírás és a központozás szabályainak megfelelőnek kell lennie. Minden más nyelven írott vagy beszélt közérdekű szöveget, méretétől függetlenül, román fordítása kíséretében lehet közölni. Az előírások megszegése 20–50 millió lej értékű pénzbírsággal jár. A más nyelven sugárzott televíziós műsorokat román nyelven kell feliratozni, ha ez nem lehetséges, akkor élőben kell az adást fordítani.
(HTMH Observer, 2002.10.16.)
2002.10.08.
Az RMDSZ tiszteletbeli elnökének hivatala közleményben tudatta: Tőkés László a román bíróságtól kérte, hogy semmisítsék meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) döntését a párt következő kongresszusának összehívásáról és kötelezzék az RMDSZ-t belső választások megtartására.
(HTMH Observer, 2002.10.09.)
2002.10.08.
Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: "Sajnos Tőkés László teljesen elveszítette politikai ítélőképességét, oda jutott, hogy feljelenti saját sorstársait a bukaresti bíróságon". Felhívta a figyelmet, hogy a törvényességi kételyek megfogalmazását Tőkés Lászlónak saját magával kellett volna kezdenie. Emlékeztetett arra, hogy a tiszteletbeli elnököt egyetlen alkalommal választották meg: 1993-ban a szövetség brassói kongresszusán, és akkor sem titkos szavazással, hanem tapssal. "Nekünk egy 1993-ban tapssal megválasztott tiszteletbeli elnökünk van. Soha azóta nem választották újra, nem is erősítették meg sem a kolozsvári, sem a marosvásárhelyi, sem a csíkszeredai kongresszuson. Mi ezt nem vetettük fel egyetlen alkalommal sem, hiszen köztiszteletben álló személyiségről van szó. "Teljesen természetes volt, hogy ő az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. De amióta oda jutott, hogy feljelenti az RMDSZ-t a román bíróságon, ez a helyzet nem tekinthető természetesnek" - mondta Markó Béla.
(Romániai Magyar Szó, 2002. X. 10.; HTMH Observer, 2002.10.16.)
http://www.hhrf.org/rmsz/02okt/021010.htm
2002.10.09.
Az Európai Bizottság közzétette Magyarországról készített 2002. évi Éves Jelentését, amely megállapítja: "A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény („kedvezménytörvény”) 2002. januárjában lépett hatályba, és némi politikai aggodalmat keltett a régióban, nevezetesen Szlovákiában és Romániában. A törvény célja a külföldi magyar kisebbségek helyzetének javítása volt, és bizonyos, Magyarországon élvezhető jogokat és kedvezményeket biztosított számukra, regisztrációs alapon, az oktatás és a kultúra terén. Az Európa Tanács Joggal a demokráciáért Bizottsága (Velencei Bizottság) az anya-ország (kin-state), illetve az otthont-adó (home-state) ország kisebbségvédelmi szerepe és feladatai tekintetében megfogalmazott ajánlásai nyomán Magyarország 2001. decemberében, illetve 2002. januárjában olyan, a kedvezménytörvény végrehajtását szolgáló jogszabályokat fogadott el, amelyek többnyire egybeesnek ezekkel az ajánlásokkal. Amint a Magyarország és Románia közötti Egyetértési Nyilatkozatban rögzítésre került, a törvényt bizonyos pontjai tekintetében 2002. júniusában felül kellett volna vizsgálni, de ebben a vonatkozásban nem történt előrelépés. Szlovákiát illetően a törvény végrehajtásához szükséges megállapodás továbbra is függőben van. Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy a csatlakozást megelőzően hatályon kívül helyez bármely olyan rendelkezést, amely nem lenne összeegyeztethető az EK jogával".
(Éves Jelentés - teljes szöveg Word formátumban)
2002.10.09.
Kovács László külügyminiszter az Európai Bizottság Magyarországról készített 2002. évi Éves Jelentésének közzététele kapcsán tartott sajtótájékoztatón kijelentette: "Már jó ideje folynak a konzultációk a határon túli magyar szervezetekkel, pártokkal, valamint a szomszédos országok kormányaival és az európai intézményekkel. Lassan, de biztosan körvonalazódik a törvénymódosítás kerete. Az a tervünk, hogy október végéig ezt a folyamatot lezárjuk, és novemberben a parlament elé terjesztjük a módosítási javaslatot. Tehát nagy valószínűséggel mondom, hogy ez év végéig megtörténik a módosítás. Ha így lesz, ez a kérdés, mint potenciális feszültségforrás kiiktatódik a kétoldalú kapcsolatokból".
(KÜM nyilatkozat, 2002. X. 9.)
2002.10.09.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke nyílt levélben rokonszenvéről és támogatásáról biztosította Tőkés László püspököt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnökét, aki a bukaresti bíróságtól kérte a szövetség következő kongresszusát összehívó határozat megsemmisítését, illetve azt, hogy a törvényszék kötelezze az RMDSZ-t a belső választások megrendezésére.
(HTMH Observer, 2002.10.16.)
2002.10.10.
A román parlament megszavazta a párttörvényt, amely szerint a pártok bejegyzéséhez az addigi tízezer tag helyett ötvenezer tag meglétét kellene igazolni. További szigorítás az is, hogy a párttagoknak a korábbi 15 megye helyett most 21 megyéből kellene kikerülniük. A törvényt Ion Iliescu elnök > 2002. XI. 6-án újratárgyalásra visszaküldte a parlamentnek. (MNO, 2002. XI. 7.)
Molnár Gusztáv: A különleges demokráciákról, avagy a
tartalommal rendelkező formák. - Provincia, 2002. aug-szept. - http://www.provincia.ro/cikk_magyar/c000455.html
2002.10.13.
A szerbiai elnökválasztás második fordulójában a részvételi arány 45,5 százalékos volt, a szavazás érvényességéhez viszont a szavazópolgárok legalább felének kellett volna részt vennie a voksoláson, így a választást meg kellett ismételni. A szavazást felügyelő Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) szervezet nem hivatalos részeredményei szerint a választáson részt vett szavazópolgárok 66,7 százaléka Vojislav Kostunica jugoszláv államfőre, 31,3 százaléka vetélytársára, Miroljub Labus miniszterelnök-helyettesre szavazott. (> 2002.09.29.)
(HTMH Observer, 2002.10.16.)
2002.10.13.
A vajdasági Csurogon (Čurug) sírkövet állítottak a titói partizánosztagok által 1944-45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatok emlékére.
(HTMH Observer, 2002.10.16.)
2002.10.15.
A magyarországi munkaadói és munkavállalói szervezetek, valamint a köztestületi kamarák képviselői és a Kormány képviseletében a külügyminiszter részvételével működő Európai Integrációs Tanács nyilatkozatot tett közzé az Európai Bizottság október 9-i összefoglaló országjelentése kapcsán.
(KÜM nyilatkozat, 2002. X. 15.)
2002.10.15.
Pozsonyban ünnepélyes keretek között megalakult a szeptemberi választások nyomán létrejött új szlovák parlament. Szlovákia új, négypárti jobbközép kormányát az új parlamentben a 28 mandátummal bíró, Mikulás Dzurinda nevével jegyzett Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), a 20 mandátumot szerzett Magyar Koalíció Pártja (MKP), valamint 15-15 mandátum birtokában a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és az Új Polgárok Szövetsége (ANO) alkotja. A 150 tagú törvényhozás legerősebb frakcióját a 36 mandátummal rendelkező ellenzéki erő, a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - Néppárt (HZDS-LS) alkotja. 25 mandátumával az ellenzékhez tartozik még a SMER nevű, három éve létrejött balközép párt és 11 mandátummal a negyven éven át egypártrendszert fenntartó Szlovákia Kommunista Pártja (MKP).
(MKP-honlap; Új Szó, 2002. X. 16.; HTMH Observer, 2002.10.16.)
http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20021016&cl=39113
2002.10.15.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz – Magyar Polgári Párt alelnöke az Erdélyi Napló című nagyváradi hetilapnak adott interjújában kijelentette: "Lejtőre került a magyar nemzetpolitika", a kormány "lefejezte a Határon Túli Magyarok Hivatalát", az Illyés Közalapítvány ellen pedig "gerillaháborút folytatott", a kedvezménytörvény végrehajtásában az év második fele semmi előrelépést nem hozott. Nem folyósították azt a 4-6 milliárd forintot, amelyet az előző kormány a törvény végrehajtására szánt, és félő, hogy a határon túli támogatások nagyságában nagyon komoly megszorítások várhatók. A rosszindulat párosul a hozzá nem értéssel, az amatőrizmussal a jog és a kisebbségpolitika területein, a határon túli területeken való terepismeret alapvető hiányával. "A baloldali kormány határon túli politikájából egyelőre csak annyit ismerünk, hogy míg mi kétmilliárd forintot az erdélyi magyar egyetemre adtunk, addig ők körülbelül két és fél milliárd forintot Medgyessy Péter Mudura nevű váradi haverjának épülő plázájára biztosítottak" - mondta.
(HTMH Observer, 2002.10.23.)
2002.10.16.
az új szlovák kormány kinevezése.
(MKP-honlap)
2002.10.16.
Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója budapesti sajtótájékoztatón közölte: az elkövetkező napokban kilenc határon túli magyar kollégiumot adnak át, amelyek megépítését az alapítvány több mint 250 millió forintos beruházással támogatta.
(HTMH Observer, 2002.10.23.)
2002.10.16.
A Helsinki Bizottság szerbiai bizottsága bemutatta Nemzeti kisebbségek és a jog című kiadványát, amelyben a köztársaságban élő kisebbségek helyzetét vizsgáló kutatás eredményeit tették közzé. Sonja Biserko, a bizottság elnöke elmondta: a kutatás kiderítette, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete alapjában véve nem változott az előző rezsimhez képest, s az államnak nincs elegendő eszköze, hogy megoldásokat kínáljon fel, mert még a nemzeti kisebbségek védelméről szóló törvényt sem alkalmazzák mindig a gyakorlatban. Bíró Miklós, a tanulmány egyik szerzője kiemelte: "A nemzeti kisebbségek tagjai nem ismerik eléggé törvényes jogaikat".
(Magyar Szó, 2002.10.31.; HTMH Observer, 2002.11.06.)
2002.10.17.
Az MTA Kisebbségkutató Intézetének és az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének szervezésében kétnapos tudományos konferencia kezdődött Magyarok a nagyvilágban - diaszpórakutatás az ezredfordulón címmel.
(Meghívó)
2002.10.18.
A román kormány elfogadta a jogellenesen elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény végrehajtási utasításait. Az 1945. március 6. és 1989. december 22. közötti időszakban elkobzott ingatlanora az egyházak 2003. január 31-ig nyújthatják be visszaszolgáltatási igényeiket, amelyek elbírálásához a bizottságnak hatvannapos határidő áll rendelkezésére.
(HTMH Observer, 2002.10.23.)
2002.10.18.
A Szabadság című lap közölte: Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke elhelyezte a bukaresti törvényszéken pártjának bejegyzési kérelmét. Az elnök szerint a listákon közel 12 ezer, különböző megyében lakó polgár neve szerepel. Az év elején Kolozsváron bemutatott program szerint Romániát hét régióra kellene osztani. Erdélyt, Bánságot, Olténiát, Munténiát, Dobrudzsát, Moldvát és Bukovinát Regionális Parlamentnek kellene irányítania, amely másodlagos törvényhozói erővel rendelkezne, és amelynek tagjait általános szavazati jog alapján választanák meg. A helyi tanács és a régió között helyezkedne el a provincia. E felosztás szerint a helyi adók 65 százaléka a helyi tanácsoknál maradna. A központi hatalom törvénykezési joga csak a külpolitikára, honvédelemre, igazságszolgáltatásra, büntető törvénykönyvre, munka- és kereskedelmi törvények szabályozására, pénzkibocsátásra, határellenőrzésre, közegészségügyre szorítkozhatna.
(HTMH Observer, 2002.10.23.)
2002.10.19.
A szabadkai városháza dísztermében ünnepélyes keretek között megtartotta alakuló ülését a > 2002.09.21-én elektori gyűlésen megválasztott Magyar Nemzeti Tanács (MNT). Jelen volt többek között Szili Katalin a magyar Országgyűlés elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint a határon túli magyar parlamenti pártok és a szerbiai kormány képviselői is.
Az MNT Józsa Lászlót választotta meg elnökévé.
(Magyar Szó, 2002. X. 20.; HTMH Observer, 2002.10.23.)
2002.10.21.
Berényi József leendő szlovákiai külpolitikai államtitkár Strasbourgban részt vett az Európa Parlament plenáris ülésén az EP és a társult országok közötti Partnerségi Program keretében. Ugyancsak képviselte az MKP-t az EPP-ED frakció ülésén is mint megfigyelő.
(MKP-honlap)
2002.10.21.
Lendván 21 fővel megalakult a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság, amely egyesületként kíván működni. Elnökké Göncz Lászlót, a Muravidéki Magyar Kulturális intézet igazgatóját, tudományos titkárrá Kovács Attilát választották.
(HTMH Observer, 2002.10.30.)
2002.10.23.
A Vajdasági Képviselőház elfogadta és nyilvános vitára bocsátotta a Vajdaság Autonóm Tartomány Alaptörvényének előzetes tervezetét.
(A munkaszöveg: magyarul; szerbül; románul; szlovákul; ukránul)
2002.10.23.
Bárdos Gyula frakcióvezető az MKP sajtóértekezletén értékelte a kormánykoalícióban született megállapodásokat.
(MKP-honlap)
2002.10.23.
Adrian Nastase román miniszterelnök a magyar nemzeti ünnep alkalmából rendezett bukaresti fogadáson az Mti-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: “Románia részéről megfelelő készség van arra, hogy megnyissák a magyar kutatók előtt a Nagy Imre és társai snagovi fogságával kapcsolatos dokumentumokat őrző romániai archívumokat”, és nem hiszi, hogy a két ország közötti politikai nyitottság közepette az ilyen technikai kérdéseket nem lehetne megoldani. Elmondta, hogy november végén több napot tölt Magyarországon: hivatalos látogatását követően részt vesz azon a nemzetközi találkozón is, amelyen a térség államainak vezetői Medgyessy Péter magyar kormányfő kezdeményezésére a régió környezetvédelmi kérdéseit vitatják meg. “Első alkalommal fordul majd elő az az igazán különleges helyzet, hogy december elsejét, Románia nemzeti ünnepét Magyarországon ünnepli majd a román kormányfő” – tette hozzá Adrian Nastase.
(HTMH Observer, 2002.10.23.)
2002.10.23.
Marosvásárhelyen helyesírási hibákkal tarkított falragaszok és röpcédulák jelentek meg "kezdeményező bizottság" aláírással, amelyben egy magát Romániai Magyar Polgári Szövetségnek nevező csoportosulás új erdélyi magyar politikai párt megalakítására szólította fel az embereket. "Az önös, egyeduralmi beállítottságú, Markó-féle hatalmi klikk most készül belső demokráciánk utolsó bástyáját, Tőkés László püspökünket végképp félreállítani. S ez sikerülhet is nekik mindaddig, amíg a romániai magyarság juhnyájként terelhető egy olyan UDMR által, mely könnyedén elzárkózhat bármely demokratikus megújulástól, vagy éppenséggel a számonkérés legelemibb módozataitól is (...) Most kell mindent úgy csinálnunk, mint ahogy már 1990-ben kellett volna. Ne várjuk, hogy mások helyettünk s nélkülünk csinálják" – írták a "kezdeményező bizottság" névtelen tagjai.
(HTMH Observer, 2002.10.30.)
2002.10.24.
EU-csúcsértekezlet.
2002.10.24.
Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök a SITA szlovák kereskedelmi hírügynökségnek kijelentette: a magyar kedvezménytörvény módosításáról már beszélt magyar partnerével, Medgyessy Péterrel, és Bugár Bélát, a Magyar Koalíció Pártjának elnökét is igyekszik rábírni a legjobb látásmódra. Ha Szlovákiában a magyar jogszabályt jelenlegi formájában érvényesítenék - fejtette ki a SITA szerint Dzurinda –“"ami szerencsére nincs így", akkor annak területen kívüli hatálya lenne, és egyes fejezetei a hétköznapi életben “a polgárok etnikai elvre épülő diszkriminációját" testesítenék meg. Úgy látja, elképzelhetetlen, hogy “egyazon utcán olyan gyerekek sétáljanak együtt, akiknek egy csoportját a szomszédos állam kizárólag azért támogatja, mert a szüleik magyar oktatási nyelvű iskolába íratták őket".
(HTMH Observer, 2002.10.30.)
2002.10.25.
Rasim Ljajic jugoszláv kisebbségügyi miniszter a Danas című belgrádi lapban úgy nyilatkozott, a demokratikus közvéleményben kedvezőtlenül fogadtatásra találna, ha – egyes vajdasági magyar pártok elképzelése szerint – a kisebbségi nemzeti tanácsok megválasztása különálló választói névjegyzék alapján történne. "Erre az a választ kapjuk, hogy a külön választói névjegyzék létrehozása előjátéka lenne a kisebbségek elszakadásának. Ezzel az érvvel az EBESZ is egyetértett. Jómagam tartok attól, hogy ez kedvezőtlen fogadtatásra találna a szerbiai és a montenegrói demokratikus közvéleményben" – mondta.
(Danas; HTMH Observer, 2002.10.30.)
2002.10.25.
Kolozsváron tanácskozást szerveztek a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásának 10. évfordulója alkalmából, amelynek nyilatkozata kimondta: “Az erdélyi magyarság megmaradásának és fejlődésének biztos záloga a belső önrendelkezés elvén nyugvó erdélyi magyar társadalom, az autonómia megteremtése”. A rendezvényen Tőkés László kijelentette: "Elegünk van az állampárti egységből, elegünk van a cinkossággá fajuló egységből a rossz oldalán, elegünk van az egységdemagógiából". A fórumon jelen volt Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Párt Országos Választmányának elnöke. A tanácskozáshoz intézett levelében Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke önvizsgálatra buzdított, hangsúlyozva: egyesek már nem akarnak a jó iránynak számító, belső, közösségi önkormányzat felé haladni, pedig építeni csak a hagyományokra és a nyugat-európai példákra lehet.
(HTMH Observer, 2002.10.30.)
2002.10.25.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Kovács Miklós KMKSZ-elnök levélben kérte Medgyessy Péter magyar miniszterelnököt, hogy a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésén vitassák meg, hogyan lehetne enyhíteni a Jugoszláviával és Ukrajnával szembeni vízumkényszer 2003-ra tervezett bevezetésének következményeit.
(HTMH Observer, 2002.10.30.)
2002.10.25.
A bukaresti bíróság alaptalannak találta és elutasította azt a keresetet, amelyet Tőkés László püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke nyújtott be a szövetség ellen. Markó Béla RMDSZ-elnök az MTI-nek kijelentette: “Véleményem szerint Tőkés László nem jogi, hanem alapvetően politikai kérdésben fordult a bukaresti bírósághoz és ezáltal a román bíróságra akarta bízni az RMDSZ sorsát, sőt közvetve a romániai magyarság politikai jövőjét. Mindannyiunknak óriási erkölcsi kárt okozott és nem tudom, hogy miként lehet majd ezt jóvátenni”. Hangsúlyozta, most az egész Kárpát-medencei magyarság, Magyarország jó helyzetben van, mert azonos eszközökkel próbálnak a Kárpát-medencei magyarság sorsán javítani. “Aki ebben az időszakban igyekszik ezt a példás cselekvési egységet megbontani, akár Erdélyben, akár másutt, az a jövőnket sodorja veszélybe” – szögezte le Markó Béla. A tiszteletbeli elnököt képviselő Kincses Előd ügyvéd szerint a bíróság elhibázott döntést hozott és közölte, azt tanácsolja majd Tőkés Lászlónak, hogy éljenek fellebbezéssel az első fokú bírósági döntéssel szemben. “Politikai eszközökkel elért jogi döntés született. Ez mit sem változtat azon a tényen, hogy a politikai probléma megmarad: az RMDSZ-nek 12 évvel megalakulása és 9 évvel az első ilyen értelmű kongresszusi határozata után sincs a romániai magyar közösség által általános, közvetlen és titkos választással megválasztott képviselete és egyre nagyobb a szakadék a romániai magyarság és az RMDSZ között” – mondta.
(Szabadság, 2002. X. 26.; HTMH Observer, 2002.10.30.)
http://www.hhrf.org/szabadsag/archivum/2002/10/2okt-26.htm#E13E8
2002.10.25.
Kassán megkezdődött a 32. Fábry Napok eseménysorozata, melynek keretében átadták a Thália Színház felújított épületének Márai Sándorról elnevezett stúdiószínpadát és bemutatták Hernádi Gyula Márairól írott dokumentumjátékát.
(HTMH Observer, 2002.10.30.)
2002.10.26.
Szövetségi Képviselők Tanácsa Marosvásárhelyen rendezett ülésén úgy döntött, hogy az RMDSZ 2003. I. 31-én kezdődő VII. kongresszusát Szatmárnémetiben tartják meg. A 456 küldött közé automatikusan bekerülnek a szövetség első számú vezetői mellett az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács tagjai. Az RMDSZ-en belül működő 10 platform 5-5 küldöttet állíthat, a területi szervezetek összesen 208 küldöttet választhatnak, vagy állíthatnak, az ifjúság számára 31 küldötti mandátumot tartanak fenn. Titkos szavazással megválasztották a program- és szabályzatmódosító bizottságok tagjait, akiknek feladata a kongresszus alapdokumentumainak előkészítése lesz. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve Kelemen Hunor, a SZET elnöke tájékoztatást adott a román költségvetéstől, illetve Magyarországról kapott pénzügyi támogatások elosztásának elveiről, felhasználásuk módjáról.
(Szabadság, 2002. X. 28.; HTMH Observer, 2002.10.30.)
http://www.hhrf.org/szabadsag/archivum/2002/10/2okt-28.htm
2002.10.26.
"Erdély száz éve" címmel Debrecenben tudományos tanácskozást szerveztek az 1902-es tusnádi székely kongresszus 100. évfordulója tiszteletére, amelyen Egyed Ákos kolozsvári akadémikus kijelentette: "A székely identitás olyan tőke az összmagyarság számára, amit gyümölcsöztetni kell”. Bodó Barna temesvári egyetemi tanár arról beszélt, hogy alapvető különbségek vannak az 1902-es székely kongresszus körülményei és a mai helyzet között. “Akkor ugyanis egy dinamikusan fejlődő társadalomban kellet rájönni, hogy a Székelyföld fejlődése nincs szinkronban a társadalmi fejlődéssel. Ma viszont Romániát nem a gazdasági pezsgés jellemzi, s a térség még az általános politikai közegnél is nehezebben mozdul meg” – mondta, kifogásolva, hogy a leendő európai uniós csatlakozást előkészítő folyamatban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség mint politikai elit nem is vállalta a Székelyföldnek, mint régiós szintnek a megjelenítését. Az anyaország felelősségéről szólva megállapította, hogy "nincs összehangolt, átgondolt, egységes támogatási rendszer", amely a határon túli magyarokat segítené. Véleménye szerint "ha Magyarországnak választania kell a jószomszédság és a kisebbség között, akkor az anyaország sok esetben lemond a kisebbségről a jószomszédság érdekében". Székelyhidi Ágoston kifejtette: a száz évvel ezelőtti tusnádi kongresszus folytatása volt 1992, amikor az RMDSZ megalkotta az autonómia-nyilatkozatot, és azért hívták össze a debreceni emlékülést, hogy e két jelentős eseményre emlékeztessenek egy új helyzetben, amikor Magyarország az európai uniós csatlakozás küszöbén áll, s ez különös felelősséget ró rá a határon túli magyarok támogatása kérdésében is. “Az új helyzetben fontos megfogalmazni, hogy a határon túli, köztük az erdélyi magyarság milyen külső forrásokra számíthat a megváltozott helyzetben” – mondta.
(HTMH Observer, 2002.10.30.)
2002.10.27.
A szlovák parlament és kormány delegációja a Vatikánba látogatott. A delegáció tagja az MKP részéről Bugár Béla és Csáky Pál.
(MKP-honlap)
2002.10.27.
Mihajlovics József, a szlovákiai Magyar Föderalista Párt elnöke Belgiumban a Spirit nevű flamand nemzeti párt konferenciáján követelte a Benes-dekrétumok hatálytalanítását, a magyarság hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését Szlovákiában, kijelentetve, hogy "demokratizálni kell az EU-hoz csatlakozó országokat, különben a megoldatlan problémák egész Európa morális értékrendjére, önbecsülésére, stabilitására katasztrofális következményekkel lehetnek".
(HTMH Observer, 2002.10.30.)
2002.10.29.
Valery Giscard d´Estaing, az Európa jövőjével foglalkozó konvent elnöke a testület plenáris ülésén bemutatta az európai alkotmánynak a konvent elnöksége által kidolgozott vázlatát, amely nem említi az egyhangú szavazást és felveti a kilépés szabályozásának kérdését.
(HTMH Observer, 2002.10.30.)
2002.10.29.
Józsa László, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke kijelentette: "A jugoszláv kisebbségügyi törvény nem teszi lehetővé, hogy egy szervezet önkényesen nemzeti tanácsot alakítson, a testületet megválasztó elektori közgyűlés lebonyolítása nem lehet partizánakció tárgya". Arra reagált, hogy Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke közölte: ha a szövetségi alkotmánybíróság kedvezőtlen döntést hoz a párt beadványa ügyében, akkor kezdeményezni fogja egy másik nemzeti tanács létrehozását. Józsa szerint Ágoston András elképzelései ténybeli tévedéseken alapulnak, mert a kisebbségügyi törvény nem nyújt lehetőséget arra, hogy egy szervezet önálló elképzelésből kiindulva nemzeti tanácsot alakítson. A törvény a nemzeti tanács megválasztásának lebonyolítását a kisebbségügyi minisztérium hatáskörébe utalja, ezért az elektori közgyűlés lebonyolítása nem lehet partizánakció tárgya, erre jogilag nincs lehetőség. Amíg hatályos a jelenlegi törvény, addig az egyszer már megválasztott Magyar Nemzeti Tanács létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen - mondta a VMSZ alelnöke.
(Romániai Magyar Szó, 2002. X. 31.; HTMH Observer, 2002.10.30.)
http://www.hhrf.org/rmsz/02okt/02103112.HTM
2002.10.30.
Kovács László külügyminiszter fogadta Rolf Ekéust, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosát. A kedvezménytörvényről folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón elmondta: a külügyi tárca szakértői szinten napokon belül megkezdi a konzultációt az ellenzéki pártokkal a kedvezménytörvény-módosítás tervezetéről. Számításai szerint a kormány már december elején be tudja nyújtani az előterjesztést a parlament elé, ám a zsúfolt napirendet, a költségvetési vitákat figyelembe véve a plenáris tárgyalás valószínűleg februárra csúszik át. Rolf Ekéus üdvözölte, hogy megszületett a politikai akarat a jogszabály módosítására. Emlékeztetett arra, hogy az EBESZ már korábban megtette általános észrevételeit a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban, és Bukarestben, valamint Pozsonyban is konzultált ez ügyben. A főbiztos a találkozón szorgalmazta a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének megoldását. Kovács László ezzel kapcsolatban jelezte vendégének, hogy az ehhez szükséges jogszabály kétharmados parlamenti támogatást igényel, így egyeztetésekre van szükség az ellenzéki pártokkal.
(KÜM nyilatkozat, 2002. X. 29.)
2002.10.30.
Gyulán nyolcadik alkalommal rendezték meg a magyar-román jogásztalálkozót, amelyen a két ország igazságügy-minisztere is részt vett. Közös sajtótájékoztatójukon Rodica Stanoiu kifogásolta, hogy a magyarországi román kisebbségi önkormányzatokba a választásokon nem román származású jelöltek is bekerültek, akik "nem érzi át az adott nemzeti kisebbség problémáját". Bárándy Péter egyetértett román kollégájával abban, hogy létező problémáról van szó, és keresni kell a megoldást. "Konkrét megoldást magam sem tudok megjelölni, hiszen borzasztóan nehéz ez a kérdéskör. Feltételezni azt, hogy az emberek nemzetiségi hovatartozásuk alapján regisztrálva legyenek, nos, ezt úgy gondolom, nem kell körülírnom, milyen más problémákat vet fel. Tudom, hogy visszaélnek egyesek a regisztráció hiányával, de a regisztrációval másfajta visszaélés válna lehetségessé" – szögezte le Bárándy Péter.
(HTMH Observer, 2002.11.06.)