|
|
Magyarország
és a határon túli magyarok
2002 július
(kronológia és
dokumentáció)
2002.07.01.
Hatályba lépett a magyar-jugoszláv szabadkereskedelmi egyezmény. (> 2002.05.14.)
2002.07.01.
Bugár Béla, az MKP elnöke kijelentette: miután világossá vált, hogy nem hozzák létre Nyitrán a szlovákiai magyar pedagógusképzésre hivatott egyetemi kart, hanem helyette a közép-európai tanulmányok kara létesül, pártja a következő választási időszakban már nem az önálló magyar kar, hanem önálló, állami költségvetésből létesítendő magyar egyetem létrehozásához kíván ragaszkodni.
Az önálló nyitrai magyar kart – a magyar pedagógus-utánpótlás riasztó jövőképe miatt – a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kormányzati részvétele négy éve alatt programjának elsődleges célkitűzései között szorgalmazta. Tavaly – amikor az MKP a kormányból való kilépéssel fenyegetőzött – a kormány a szlovák koalíciós partnerek többségének támogatása nélkül tízmillió koronát különített el a magyar kar létrehozására. E feladatra azonban az egyetemi autonómia miatt a nyitrai Konstantin Egyetem vezetése nem kötelezhető, csupán méltányolhatja a kormány ajánlását, de a jelek szerint ez sem történt meg.
A nyitrai döntés részleteit hétfőn délután még Szigeti László, a szlovák oktatási minisztérium államtitkára sem ismerte. Az Mti érdeklődésére elmondta: az MKP csakis a magyar kar létrehozását tartja elfogadhatónak, mégpedig szigorúan a korábban egyeztetett keretek között.
(Új Szó, 2002. VII. 1.; HTMH Observer, 2002.07.05.)
2002.07.02.
Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Pozsonyban részt vett a CEFTA Vegyesbizottság idei rendes miniszteri szintű ülésén. Találkozott a Magyar Koalíció Pártjának vezetőivel és megbeszélést folytatott Jaroslav Chlebo szlovák külügyminisztériumi államtitkárral.
(KÜM tájékoztató, 2002. VII. 2.)
2002.07.02.
A Külügyminisztérium szóvivője újságírói felvetésre közölte:
"A magyar diplomácia vezetői az elmúlt egy hónapban következetesen ugyanazt hangsúlyozták valamennyi – a sajtónak, a külföldön élő magyaroknak, a külföldi politikai partnereknek szóló – tájékoztatás alkalmával. Azt a négyes kritériumrendszert írták le és tartják, amely pontosan megadja a kereteket és határokat:
- a rendezés utáni helyzet feleljen meg a törvény eredeti céljának, azaz a magyarok a határon túl, szülőföldjükön találjanak boldogulást, ott legyen biztosítva kulturális identitásuk,
- a megoldás legyen elfogadható mind a Magyarországon élő magyarok, a magyar Kormány, mind a külföldön élő magyarok számára,
- a törvény legyen elfogadható a szomszédos országok kormányai számára, hiszen a jelenlegi problémák éppen abból adódnak, hogy a törvény egyes vonatkozásai bizonyos értelmezések szerint nem megfelelőek az adott kormányoknak,
- végezetül – amint azt az EBESZ kisebbségügyi biztosának és több más külpolitikai partnerünknek is hangsúlyoztunk – a törvény legyen összhangban azokkal az európai normákkal, amelyeket mindenekelőtt és legkonkrétabb formában a Velencei Bizottság jelentése fogalmazott".
(KÜM nyilatkozat, 2002. VII. 2.)
2002.07.02.
Frunda György, az RMDSZ szenátora, az Európa Tanács jogi bizottságának tagja a Népújság című marosvásárhelyi lapban kijelentette: "A magyar kedvezménytörvényről készített Jürgens-jelentés három konkrét kérdésben vitatta a jogszabályt a jogfilozófiai megközelítésen túl". A holland raportőr az "egy nemzet – egy állam" jogi doktrína alapján jutott arra a következtésre, hogy hatályon kívül kellene helyezni a magyar kedvezménytörvényt. Jürgens az említett doktrína alapján úgy vélekedett, hogy a határmódosítási szándék is rejtve lehet a törvényben.
(Népújság, 2002. VII. 2.; HTMH Observer, 2002.07.05.)
http://www.hhrf.org/nepujsag/02jul/2nu0702.htm#E14E5
2002.07.02.
A Magyar Szó közölte: a szerbiai oktatási és sportminisztérium közzétette a középiskolai beiratkozások végleges eredményét. A magyar tagozatokra meglepően nagyszámú tanuló jelentkezett. A korábbi éveknél is nagyobb számban választották a fiatalok az anyanyelven való továbbtanulást. Szembeötlő, hogy Zentán egy szabad hely sem maradt a magyar tagozatokon, ami azt jelenti, hogy a minisztérium meglehetősen szűk keretet szabott a továbbtanulni vágyó zentai és környékbeli gyerekeknek. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy helyénvaló volt a nagybecskereki szülők kérelme, és az utólagosan meghirdetett egészségügyi középiskola magyar tagozatának kérvényezése, mert ott is egykettőre betelt a létszám.
(HTMH Observer, 2002.07.05.)
2002.07.03.
Adrian Nastase román miniszterelnök a megyei prefektusokkal tartott szokásos heti videokonferenciáján ismertette a tavasszal végzett romániai népszámlálás előzetes adatait, amelyek szerint a korábbi népszámlálás óta az ország lakossága több mint egymillió fővel csökkent. A kormányfő szerint az ország lakosságának ilyen arányú csökkenése komoly vészjelzésül kell, hogy szolgáljon, mert "nem engedhetjük meg magunknak, hogy tíz év alatt egy millió lakost veszítsünk". A népszámlálás előtt demográfiai szakemberek mintegy fél millió főnyi csökkenést vártak. A lakosság megfogyatkozásának fő okát az egyre kevesebb újszülöttben és a kivándorlásban jelölte meg a román miniszterelnök. Nastase elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek aránya jelenleg 10,5 százalékot – 2,2 millió főt – tesz ki a közel 21,7 milliós lakosságban. A cigány nemzetiségűek lélekszáma 135 ezer fővel nőtt, és jóval többen vallották magukat most töröknek, görögnek, horvátnak, illetve olasznak, mint tíz évvel korábban. Az adatok szerint a korábbinál kevesebb német, szerb, ukrán és zsidó él Romániában. A legnagyobb arányban a romániai magyarok száma csökkent: 190 ezer fővel. A tíz évvel ezelőtti népszámlálás során 1 millió 625 ezer ember vallotta magát magyarnak. A magyar közösség apadása 11,7 százalékot tett ki, több mint a dupláját annak, mint amennyi a román nemzetiségűek (4,9 százalék) és a nemzeti kisebbségek összességének (4,7 százaléka) csökkenése volt.
(HTMH Observer, 2002.07.05.)
2002.07.03.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kijelentette, az Illyés Közalapítvány gazdálkodása az elmúlt négy évben nem volt kellően átlátható, felvetődött a gyanúja annak, hogy a támogatások odaítélésében politikai szempontok is szerepet játszottak, ezért szorgalmazza: vizsgálat induljon a közalapítvány működéséről. Németh Zsolt közölte: vádaskodás és jogsértés az, amit az államtitkár elmondott, a kurátorok mandátuma meghatározott időre szól, csak akkor lehet őket idő előtt felmenteni, ha veszélyeztetik a közalapítvány működését. Kitért Kovács László külügyminiszter kijelentésére, amely szerint "bőröndben hordták ki a pénzt a határon túlra". Ezt az állítást visszautasította, hozzátéve, hogy az interneten megtalálható minden információ a közalapítvány működéséről, és ez szerinte elegendő az átláthatóság teljesüléséhez.
(HTMH Observer, 2002.07.05.)
2002.07.04.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a marosvásárhelyi Népújság című lapban megjelent terjedelmes interjújában kifejtette: "Az elmúlt tizenkét évben minden magyar kormány megpróbálkozott a klientúraépítéssel a romániai magyarság körében, de legkevesebb meggondolatlanság megosztani az erdélyi magyarságot néhány százzal több szavazat reményében". Emlékeztetett arra, hogy a magyarországi választási kampány korábban soha nem tapasztalt hullámokat vetett a romániai magyarság soraiban, előzménytelenül megosztotta ezt a közösséget. "Az a benyomásom támadt, hogy az erdélyi magyarok egy része elhitt valamit, amit nem szabad elhinni. Nevezetesen azt, hogy a magyarországi választások alapvetően befolyásolják a sorsunkat, viszik jó vagy rossz irányba, attól függően, hogy Magyarországon ki van kormányon". Szerinte természetesen sokat számít, hogy egy magyar kormány miként tárgyal Romániával, miként veti fel a romániai magyarság kérdéseit Európában, milyen segítséget nyújt ennek a közösségnek. Ennek ellenére a romániai magyar közösség helyzetét alapvetően a romániai körülmények határozzák meg.
(Népújság, 2002. VII. 4.; HTMH Observer, 2002.07.05.)
http://www.hhrf.org/nepujsag/02jul/2nu0704.htm
2002.07.04.
Csontos (Kosztrino) kárpátaljai hegyi üdülőhelyen megkezdődött a X. kárpátaljai nyári szabadegyetem, amelynek résztvevői a kisebbségben élő magyarságot érintő kérdéseket vitatnak meg magyarországi és ukrajnai politikusok, szakemberek részvételével. A rendezvényt a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezte. Az első napon Németh Zsolt fideszes parlamenti képviselő, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tartott előadást "Hogyan tovább, magyar nemzetpolitika?" címmel. A politikus szerint a Fidesz vezette kormány idején áttörés következett be a nemzetpolitikában. Németh igen fontos lépésként értékelte a MÁÉRT létrehozását, s korszakalkotó eredménynek nevezte a státustörvény elfogadását. Németh Zsolt dicsérte azt a módot, ahogyan kormánya a határon túli magyar oktatás és média fejlesztését támogatta. Hangsúlyozta, hogy tartósítani kell a nemzetpolitikában elért eredményeket, és szükség esetén megvédeni egyes – konkrétan meg nem nevezett – szomszédoktól és nemzetközi tényezőktől. A státustörvény esetleges módosításával kapcsolatban Németh leszögezte: minden attól függ, hogy az meddig terjed. Ha csak technikai jellegű változtatásokról van szó, akkor azt az ellenzék támogatja, ha viszont lényegi módosításra készül a kormányoldal, azt nem.
(HTMH Observer, 2002.07.05.)
2002.07.05.
Lamperth Mónika belügyminiszter sajtótájékoztatón közölte: mintegy 440 ezren nyújtottak be kérelmet saját jogú, illetve hozzátartozói igazolványra.
(HTMH Observer, 2002.07.17.)
2002.07.06.
Medgyessy Péter miniszterelnök Kolozsvárott első – nem hivatalos – romániai látogatása során találkozott az RMDSZ vezetőivel és vezető tisztségviselőivel. Az Adrian Nastase román kormányfővel folytatott megbeszélés utáni sajtótájékoztatón kijelentette: "Az Országgyűlés őszi ülésszakának napirendjén szerepel majd a kedvezménytörvény módosítása". A román kormányfő fontosnak nevezte, hogy minél inkább a konkrét kérdésekkel lehessen foglalkozni. Példaként említette, hogy "időnként egy autópálya megépítése sokkal többet mond a fiókokban porosodó számtalan egyezménynél".
(HTMH Observer, 2002.07.17.)
2002.07.09.
Balázs Péter, a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának vezetője Kassán részt vett a V4 országok és Ukrajna külügyi államtitkárainak találkozóján.
(KÜM nyilatkozat, 2002. VII. 9.)
2002.07.10.
az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága meghallgatta Teleki Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal cigányügyekkel foglalkozó államtitkárát, valamint Bálint-Pataki Józsefet, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét. Teleki László arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon először jött létre olyan államtitkárság, amelynek feladata a különböző tárcáknál folyó, a romák ügyeivel kapcsolatos tevékenység hatékonyabbá tétele. Bálint-Pataki József változtatási szándékait kifejtve tett említést arról, hogy a bel- és pártpolitikai szempontoktól mentesíteni kell a magyar-magyar kapcsolatokat, "egyenlő közelséget tartva" minden legitim szervezettel. Szólt arról is: fontos, hogy a határon túli magyar tömörüléseket ne magyarországi kormányzati szervek, hanem az adott országban meglévő súlyuk, támogatottságuk legitimálja. Lényeges feladatnak nevezte, hogy hatékonyabb, átláthatóbb támogatási, pályázati rendszer alakuljon ki.
(HTMH Observer, 2002.07.17.)
2002.07.11.
"Az új magyar kormány nem kívánja Budapestről meghatározni a határon túli magyar szervezetek legitimitását" – jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Vörösmarton az “Esélyegyenlőséget” című tanácskozáson. Ezt az összejövetelt a horvátországi magyarság olyan országos szervezetei rendezték, amelyeket az előző magyar kormányzat nem tartott legitimnek. Szabó Vilmos meghallgatta a tanácskozás részvevőinek azt az ajánlását, hogy a budapesti kormány vizsgálja felül határon túli, és külön is a horvátországi magyar nemzeti kisebbséggel kapcsolatos magyar politikát, és szüntesse meg az országosan bejegyzett horvátországi magyar szervezetekkel szembeni megkülönböztetéseket. Az államtitkár kifejtette, hogy a magyar kormány folytatandónak tartja a határon túli magyarság eddigi támogatási formáit, a támogatás összegét pedig nem csökkenti kívánja, hanem növelni igyekszik. “A horvátországi magyarság esetében az előretekintést és a szervezetek közötti együttműködést tanácsolja” – mondotta Szabó Vilmos.
(HTMH Observer, 2002.07.17.)
2002.07.11.
A moldvai Lujzikalagor faluban első ízben hallgathattak magyar misét az ottani katolikus csángómagyarok. A Bákótól tíz kilométerre fekvő községben az onnan elszármazott Tampo Ababei József celebrált szentmisét, akit Esztergomban szenteltek pappá.
(HTMH Observer, 2002.07.17.)
2002.07.12.
Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke sajtótájékoztatón kijelentette: a Fidesz tart a július 17-re összehívott MÁÉRT felhígulásától, mert szerinte nem egyértelmű, mi a legitimitás kritériumrendszere a kormány számára, azaz milyen alapon hívják meg a tanácskozásra a határon túli szervezeteket. Felhívta a figyelmet arra, hogy tudomása szerint a MÁÉRT ülésére Ukrajnából és Horvátországból olyan szervezeteket is meghívnak, amelyek nem indultak a választásokon, tehát – mint mondta – “a demokráciában szükséges formális legitimitással nem is rendelkezhetnek”. “Másrészt tartunk a MÁÉRT kiürítésétől is” – tette hozzá. Kifogásolta, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök – korábbi nyilatkozatai alapján – csupán ismerkedni szeretne ezen a fórumon. Németh Zsolt fontos célnak nevezte, hogy a MÁÉRT résztvevői nyilatkozatban rögzítsék közös álláspontjukat a nemzetpolitika aktuális kérdéseivel kapcsolatban. Jelezte, hogy a Fidesz elkészített egy nyilatkozattervezetet, és ezt a hét végén elküldi a MÁÉRT résztvevőinek.
(HTMH Observer, 2002.07.17.)
2002.07.12.
Adrian Nastase román miniszterelnök a megyei prefektusokkal folytatott szokásos heti videokonferenciáján kijelentette: "Kívánatos lenne a kedvezménytörvény alkalmazásának befagyasztása mindaddig, amíg a törvényt nem módosítják”. Ugyanakkor azt hangsúlyozta: a magyarok bírálása helyett azt kell eltanulni tőlük, ahogy a külföldön élő nemzeti kisebbségeikkel törődnek.
(HTMH Observer, 2002.07.17.)
2002.07.12.
A romániai magyar nyelvű helyi és regionális napilapok vezetői kolozsvári találkozójukon elhatározták a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének a bejegyzését. Az alapító tagok: az Inform Média Kft. (a nagyváradi Bihari Napló kiadója), a Hargita Népe Lapkiadó (csíkszeredai Hargita Népe), az Impress Kft. (marosvásárhelyi Népújság), a Concord Media Rt. (aradi Nyugati Jelen), a Szabadság Kft. (kolozsvári Szabadság), a Zotmar Press Kft. (szatmárnémeti Szatmári Friss Újság) és a H-Press Kft. (sepsiszentgyörgyi Háromszék).
(Népújság, 2002. VI. 16.; HTMH Observer, 2002.07.17.)
http://www.hhrf.org/nepujsag/02jul/2nu0716.htm#E14E8
2002.07.12.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szó című lapban megjelent interjújában Medgyessy Péter erdélyi látogatását értékelve kijelentette: "A magyar miniszterelnök fontos pillanatban fordult fontos üzenettel a romániai magyarsághoz". Hangsúlyozta: a magyar miniszterelnök azzal, hogy Kolozsvárra látogatott, ahol nagyon régen nem járt magyar kormányfő, és ennek során nagy hangsúlyt helyezett arra, miszerint ő Erdélyben – ahol rokonai és barátai élnek – itthon érzi magát, azt kívánta a romániai magyaroknak tolmácsolni, hogy a most megalakult magyar kormány kiemelt figyelmet fog szentelni a határon túl élő magyarságnak. Markó szerint erre utalt a látogatás jellege, az, hogy beiktatása után viszonylag hamar sort kerített erre, és ez olvasható ki az elhangzott nyilatkozatokból is. Nem mellékes az sem, hogy éppen az RMDSZ tisztségviselőivel való találkozóján jelentette be a MÁÉRT összehívását.
(HTMH Observer, 2002.07.17.)
2002.07.13.
"A Magyarok Világszövetsége egyesült Kárpát-medence régiótanácsa megalkotta alapszabályát és működési szabályzatát és ezzel a legitim testület legitim működése biztosított" – közölte a testület tanácskozása szünetében rendezett sajtótájékoztatón Virágh Pál, a régiótanács társelnöke. "Az újonnan Kárpát-medence régió néven létrejött szervezet magába foglalja mindazon területeket, amelyeken Európában a magyarok őshonosnak számítanak" – mondta. A tanácsülés résztvevői szerint a szervezet létrejöttével megteremtődött az egység az MVSZ-ben.
(HTMH Observer, 2002.07.17.)
2002.07.15.
Günter Verheugen, az EU Bizottság bővítési biztosa Budapesten a Kovács László külügyminiszterrel tartott sajtóértekezleten kijelentette: "amennyire ma előre tudunk látni, azt mondhatom, hogy igen közel állunk ahhoz, hogy azt feltételezhessük: a tárgyalások ez év végéig valóban le fognak zárulni, jövőre megszületnek a megfelelő szükséges politikai döntések, és a 2004-ben megtartandó európai parlamenti választásokig Magyarország valóban teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak. Ez azt is jelenti, hogy a magyar kérés szerint - és a Bizottság ezt támogatja - 22 parlamenti képviselője lesz Magyarországnak az Európai Parlamentben, és a Tanácsban is ott fognak ülni a magyar miniszterek egyenjogú félként; és nekem is lehetőségem lesz arra, hogy egy magyar biztossal együtt dolgozzak, hiszen minden bizonnyal lesz egy magyar tagja is az Európai Bizottságnak, mielőtt a jelenlegi Bizottság mandátuma lejárna. Tehát kevesebb, mint két év van hátra a folyamatból; e közben minden problémát megoldhatunk, mindent befejezhetünk. Éppen ezért hangsúlyoztam magyar barátaimnak, hogy még egy utolsó erőfeszítésre van szükség mindkét oldal részéről, hogy ez valóban sikerülhessen".
A Román Rádió újságírójának kérdésére a következőket válaszolta: "Azoknak az országoknak a számára, amelyek nem lehetnek, vagy valószínűleg nem lesznek benne az első körben a saját menetrendjük szerint - Románia és Bulgária ilyen -, világos útiterv vagy bővítési-csatlakozási menetrend készül, amely megnövelt politikai és pénzügyi támogatást nyújt majd ezeknek az országoknak. A Bizottság erről októberben fog javaslatot tenni, amit azután decemberben Koppenhágában kell elfogadni. Az üzenet ezeknek az országoknak az, hogy ugyanannak a folyamatnak a részesei, mint a jelenleg tíz tagjelölt ország. Nem két-három külön folyamatról beszélünk, hanem egyetlenegy bővítési folyamatról. Éppen ezért ugyanolyan fokú visszafordíthatatlanság jellemzi az ő csatlakozásukat, mint más kelet-közép-európai országok eseteit".
(KÜM sajtótájékoztató, 2002. VII. 15.)
2002.07.15.
Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára budapesti tájékoztatón közölte: a MÁÉRT ülésének (> 2002.07.17.) napirendjén az új kormánynak a határon túli magyarságot érintő elképzelései, a határon túli pártok, szervezetek álláspontjai, véleményei, illetve a kedvezménytörvény végrehajtásának tapasztalatai szerepelnek majd. Az államtitkár jelezte: a Máért struktúráját, döntési mechanizmusát, szakbizottsági szerkezetét és más bevált működési formáit a továbbiakban is fenn kívánják tartani, változást jelent azonban a meghívottak körének kibővítése. “A határon túli magyarság által legitimnek tartott szervezeteket elfogadjuk és nem kívánjuk Budapestről meghatározni, hogy mely szervezetek legyenek azok” – hangsúlyozta Szabó Vilmos egy, az újonnan meghívott szervezetek legitimitását firtató újságírói kérdésre válaszolva. Hozzátette: mind a most először meghívott horvátországi, mind a kárpátaljai szervezetek reprezentatívak, és erről látogatásai során személyesen is meggyőződött.
(HTMH Observer, 2002.07.17.)
2002.07.16.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Mti-nek kijelentette: "A kedvezménytörvény fontos, de azzal kapcsolatban számunkra nincsenek dilemmák. Ha módosítani kell a jogszabályt, akkor azt úgy kell elvégezni, hogy lényegét ne érintse. A törvény ügyében nyugvópontra kell jutni, de azt hiszem, ma nem ez a nagy téma (...) "A nagy kérdés ma az, hogy mi lesz a Kárpát-medencei magyarság fogyatkozásával és a térségből lassan-lassan Magyarországra becsorgó magyarsággal". Emlékeztetett arra, hogy a tavasszal végzett romániai népszámlálás ideiglenes adatai a romániai magyarság lélekszámának jelentős fogyatkozását mutatják: míg Románia lakossága összességében 5 százalékkal csökkent, a magyar közösség fogyatkozása közel 12 százalékos volt.
(HTMH Observer, 2002.07.17.)
2002.07.17.
Budapesten megtartották a MÁÉRT 5. ülését.
Medgyessy Péter kormányfő a határon túli magyarokkal kapcsolatos politika részeként említette a folytonosságot, azt, hogy a kormány a jó örökséget vállalja és tovább viszi, idesorolva a magyar-magyar találkozókat, az alapszerződések megkötését, a Máért elindítását és a kedvezménytörvényt is. Kezdeményezte, hogy Budapesten hozzák létre a Magyar Nemzet Házát, rendezzék meg egy éven belül a tudós magyarok, valamint a gazdaságban sikeres magyarok találkozóját, illetve szervezzenek konferenciát arról, hogy az egyházak milyen szerepet töltöttek, tölthetnek be a magyar nemzet életében.
Kovács László külügyminiszter beszédében kifejtette: "a törvényjavaslat megítélésünk szerint nagyon jó szándékú, tisztességes kezdeményezés volt — ezért is támogattuk, és szavaztuk meg, ezért kapott a Parlamentben több mint 90 százalékos támogatást. A törvény elfogadása után azonban hirtelen, szinte előzmény nélkül sorra merültek fel a fenntartások, a kifogások egyes szomszédos országok kormányai, illetve a nemzetközi közösség részéről (...) bizonyos konzultációk elmaradása okozta azt a helyzetet, hogy nem a törvény elfogadása előtt, hanem csak azt követően derült fény ezekre a fenntartásokra és kifogásokra (...) olyan megoldást kell találni, amely egyidejűleg tesz eleget négy elvi követelménynek. Az első elv: a megoldás feleljen meg a törvény eredeti céljainak, őrizze meg őket, mert ezek nagyon tisztességes, nemes célok. Másodszor: a megoldás feleljen meg mind a határon túli magyarság, mind pedig Magyarország érdekeinek, mert végül is egy Magyarországon meghozott és itt hatályos törvényről van szó. Harmadszor: a megoldás elemei feleljenek meg az európai normáknak, az európai közösség elvárásainak. Végül negyedszer - ez nagyon gyakorlatias szempont -: a megoldás elemei legyenek elfogadhatók a szomszédos országok kormányai számára is, hiszen a törvényt nem tudjuk az ő akaratuk ellenére érvényesíteni. Ez egyértelműen bebizonyosodott az elmúlt hónapokban".
(Kovács László beszéde, 2002. VII. 17.; a MÁÉRT 5. ülésének zárónyilatkozata; MTI-jelentés - c020717a.htm; HTMH Observer, 2002.07.17.)
2002.07.17.
Kovács László külügyminiszter Budapesten fogadta Goran Svilanovićot, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét. A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Kovács László kifejtette: a schengeni határok tekintetében csak az a jó megoldás, ha Jugoszlávia lekerül az Európai Uniónak a vízumkötelezett országokat tartalmazó listájáról. "Ez a szomszédság miatt érdekünk; és természetesen érdekünk azért is, mert jelentős létszámú magyar kisebbség él Jugoszláviában a Vajdaságban. Úgy egyeztünk meg, hogy a következő órákban a munkaebéden fogjuk majd a kisebbségi kérdést áttekinteni. De azt már előre jeleztük, hogy ebben különösebb probléma nem várható - az ebéd hangulatát nem fogja elrontani ez a téma -, mert a dolgok alapvetően rendben mennek. Elmondtam, hogy épp most zajlik Budapesten a MÁÉRT tanácskozása – amelyen részt vesznek a vajdasági magyarok is - és azon a kedvezménytörvény ügye is szóba kerül. Erről Svilanovic miniszter urat az ebédnél tájékoztatni fogom, vázolni fogom a magyar elképzeléseket. Bizonyos vagyok benne, hogy az esetleges jugoszláv fenntartásokra meg tudjuk találni a megoldást közös erővel, tehát ez sem jelent majd semmiféle problémát a magyar-jugoszláv kétoldalú kapcsolatokban".
Goran Svilanović újságírói kérdésre válaszolva közölte: "A közvéleményünk óriási figyelmet szentelt mindannak, ami Magyarországon a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban zajlott - előkészítése, elfogadtatása, alkalmazása során -; de erről a témáról Kovács miniszter úrral fogunk még részletesen beszélgetni az ebéd közben. Alapelvünk ebben a kérdésben az, hogy közvetlenül a magyar kormánnyal tárgyaljunk a kedvezménytörvényről. Készek vagyunk kétoldalú megbeszéléseket folytatni minden olyan kérdésről, ami esetleg fölmerülhet a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatban. Nagyon szigorúan tartani fogjuk magunkat ezekhez az alapelveinkhez, mert úgy gondoljuk, hogy mind Magyarországon, mind Jugoszláviában az állampolgárok teljes körű jogainak a szavatolása garancia a két ország közötti kapcsolatok további erősítésében is".
(KÜM sajtótájékoztató, 2002. VII. 17.)
2002.07.19.
Jugoszláviában megalakulhat a szövetségi kisebbségügyi törvény által előirányzott Magyar Nemzeti Tanács, miután megjelent a testület megalakításának módjáról szóló miniszteri szabályzat. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke – aki egyben elnöke a vajdasági Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsnak – közölte, hogy megjelent a miniszteri szabályzat, és erről őt személyesen tájékoztatta péntek este Rasim Ljajić szövetségi kisebbségügyi miniszter.
(HTMH Observer, 2002.08.06.)
2002.07.22.
Kovács László magyar külügyminiszter Washingtonban a Colin Powell amerikai diplomáciai vezetővel folytatott tárgyalások után újságíróknak kijelentette: szólt arról is, hogy Magyarország változatlanul fontosnak tartjuk a határon túli magyarok támogatását. A támogatás azt célozza, hogy a határon túli magyarok otthon tudjanak boldogulni, hogy kisebbségi jogaikat érvényesíthessék, hogy azonosságukat megőrizhessék. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban a magyar diplomácia a fenti célkitűzéseket szerves egységben igyekszik megvalósítani. "Olyan megoldásra törekszünk, amely szolgálja a törvény eredeti célját – Magyarország és a határon túli magyarság érdekeit -, amely megfelel az európai elvárásoknak, illetve amely elfogadható a szomszédos országok kormányainak".
(Magyar Szó, 2002. VII. 28.)
2002.07.22.
Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Tusnádfürdőn megnyitotta a XIII. Bálványos Nyári Szabadegyetemet, keményen bírálva az RMDSZ politikáját. Véleménye szerint az RMDSZ lemondott az autonómia politikáról, a szövetség vezetését félrevezető sikerpropagandával, pártosodással vádolta. Úgy látja: megszűnt az RMDSZ közképviseleti jellege. Előadása végén Tőkés hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közélet szereplőinek felül kell vizsgálniuk tevékenységüket. "Remélem, van lehetőség az RMDSZ-en belül a változtatásra. Ha nincs, rákényszerülünk arra, hogy új politikai szerveződésben gondolkodjunk" – jelentette ki.
(HTMH Observer, 2002.08.06.)
2002.07.23.
"A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a Szövetségi Kisebbségügyi Minisztériumhoz intézett beadványában kezdeményezte, hogy tartsanak elektori közgyűlést a délvidéki magyarság nemzeti önkormányzatának, a Magyar Nemzeti Tanácsnak a – belátható időn belüli – megalakítása érdekében” – tájékoztatta az Mti-t a VMSZ. “A szervezet így élt a jugoszláviai kisebbségi törvényben biztosított jogával, és megtette az első lépést annak érdekében, hogy belátható időn belül megalakulhasson a Magyar Nemzeti Tanács, a délvidéki magyarság nemzeti önkormányzata” – emelték ki a sajtónyilatkozatban.
(HTMH Observer, 2002.08.06.)
2002.07.28.
Orbán Viktor Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem zárónapján a "kormányoktól független magyar világ" kiépítésének szükségességéről beszélt. A közel háromezer fős hallgatóság nagy éljenzéssel fogadta a politikust, akit a vitavezető tisztét ellátó Toró T. Tibor, az RMDSZ vezetésével szemben álló Reform Tömörülés elnöke “a magyar nemzet miniszterelnökeként” mutatott be. Előadásában azt mondta, hogy kormánya az elmúlt négy évben nagyon határozott nemzeti integrációs politikát folytatott, amelynek egyik legfontosabb eleme a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés stratégiája volt. Szerinte a határon túli magyarok megkerülhetetlen tényezői lettek a magyar belpolitikának.
"A NATO-csatlakozás és Közép-Európa jövője” címmel meghirdetett fórum társelőadója Adrian Severin volt román külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tiszteletbeli elnöke volt, aki elmondta: kezdetben habozott, hogy elfogadja-e a meghívást, de nem a magyar-román kapcsolatok állapota miatt, hanem azért, mert úgy látja, hogy jelenleg a magyar-magyar kapcsolatok nem igazán harmonikusak. “Jelenlétem nem állásfoglalás valaki mellett, hanem az egység szükségességének üzenete. Szükség van minden magyar és minden román egységére, valamint a magyarok és a románok egységére a közös Európában” – fogalmazott.
(Népújság, 2002. VII. 29.; HTMH Observer, 2002.08.06.)
http://www.hhrf.org/nepujsag/02jul/2nu0729.htm#E14E2
2002.07.30.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szó című lapnak adott interjújában kijelentette: "Az idei Bálványos Nyári Szabadegyetemen már az első napon olyan hangot ütöttek meg, ami után nem látszott esély a kiegyensúlyozott vitára”. Úgy fogalmazott, természetesnek tartaná, ha a különböző színezetű ideológiai csoportosulások, akár az RMDSZ-en belül is, tanácskozásokat szerveznének. “A történtek és a rendezvény valamiféleképpen egyértelmű kisajátítása után viszont úgy láttam, reális párbeszédre semmiképpen nem lesz lehetőségem” - mondta, megjegyezve. Erdélyben sokféle civil kezdeményezés létezik, ezek sorába a polgári körök is beleférnek, "azt viszont veszélyes próbálkozásnak tartom, ha ezeket megpróbáljuk a politikai életben szerephez juttatni”
(HTMH Observer, 2002.08.06.)