|
|
Magyarország
és a határon túli magyarok
2002 november
(kronológia és
dokumentáció)
2002.11.02.
Eszéken megalakult a horvátországi magyar újságírók egyesülete. Székhelye Vörösmart (Zmajevac), elnöke Dunai N. János, titkára pedig Krómer József lett.
(HTMH Observer, 2002.11.06.)
2002.11.04.
Az Országgyűlés Európai Uniós Nagybizottságának ülése. (> 2002.09.19.; 2002.12.02.)
2002.11.04.
Romániában Stanik István főszerkesztő irányításával új
magyar nyelvű hetilap indult Erdélyi
Riport címmel.
(HTMH Observer, 2002.11.06.)
2002.11.05.
Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök előterjesztette a kormányprogramot a parlamentben, amely keretében kijelentette: az őszi választások nyomán hivatalba lépett négypárti kormány "arra kötelezi magát, hogy a választási időszak első évében egyetemet hoz létre a magyar nemzetiségű polgárok számára".
(MKP-honlap; HTMH Observer, 2002.11.06.)
2002.11.05.
Papp Sándor, a szlovák közszolgálati rádió magyar nyelvű adásának (Pátria Rádió) főszerkesztője az MTI-vel közölte, addigi műsoridejének mintegy negyedével bővült a magyar műsor ideje: "A Pátria Rádió hétköznapokon eddig csak a délutáni órákban, hét végeken reggeltől estig sugározta műsorát, de ezek után már hétköznap délelőtt is 110 perces műsorral szolgál".
(HTMH Observer, 2002.11.06.)
2002.11.05.
Jugoszlávia és Románia kisebbségvédelmi megállapodást írt alá, az egyezményt Ion Iliescu román államfő belgrádi látogatása alkalmával látta el kézjegyével Goran Svilanovic jugoszláv és Mircea Geoana román külügyminiszter. Az egyezmény aláírása előtt Iliescu tárgyalt Vojislav Kostunica jugoszláv államfővel és Dragisa Pesic miniszterelnökkel. Iliescut közel 30 romániai üzletember kísérte el kétnapos jugoszláviai látogatására. Kostunica a megbeszélés után reményét fejezte ki, hogy a kisebbségvédelmi megállapodás javítani fogja Romániában élő szerb, illetve a szerbiai Bánátban és a Timok völgyében élő románok és vlahok helyzetét.
(HTMH Observer, 2002.11.06.)
2002.11.05.
A szerb ortodox egyház tiltakozott amiatt, hogy a vajdasági oktatási minisztérium iskolai szünnappá nyilvánította a római katolikus mindenszentek ünnepét. A Vasilije szerémségi ortodox püspök által kiadott közlemény szerint az egyházmegyében "megbotránkozást és megdöbbenést" okozott, hogy a Bunyik Zoltán vezette minisztérium "módosítva Szerbia naptárát" elrendelte, hogy mindenszentekkor szünnapot tartsanak a vajdasági iskolákban, s ezzel rákényszerítette a más vallást gyakorló diákokat a katolikus ünnep megtartására. Bunyik Zoltán közölte, hogy a tárca szünnapnak nyilvánította ugyan november 1-ét, de azzal a feltétellel, hogy a tanintézetek tetszésük szerint ezen a napon ledolgozhatják az ugyancsak szünnapnak minősülő iskolanapot. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Szerbiában az ortodox karácsonykor, nagypénteken, húsvét másnapján, Szent Száva napján tartanak kötelezően szünnapot az iskolákban, beleértve azokat a nemzetiségi iskolákat is, ahol történetesen nem ortodox hitű gyerekek tanulnak.
(Magyar Szó, 2002. XI. 5.; HTMH Observer, 2002.11.06.)
2002.11.05.
A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma (Bakos István elnök, Nagy Gáspár titkár, Bíró Zoltán, Illyés Mária, Király Tibor, Kiss Gy. Csaba, Márton János, Németh Ágnes, Vekerdi László és Kalmár Judit) Budapesten tizenhetedszer osztotta ki elismeréseit. Bethlen Gábor-díjban részesült Csicsery-Rónay István író, kiadó, politikus; Hódi Sándor vajdasági pszichológus, közíró; Gencso Hrisztozov bolgár műfordító-költő és Ablonczy László színházigazgató, irodalomkritikus. A Tamási Áron-díjat Sylvester Lajos erdélyi közíró, főszerkesztő vehette át. Márton Áron-emlékéremben részesült: Franz König bíboros, Bécs érseke; Bókay András Franciaországban élő vegyészmérnök, valamint a kárpátaljai Kőrösmező magyar közössége.
(HTMH Observer, 2002.11.06.)
2002.11.05.
Az ukrán védelmi minisztérium Gajdos Istvánnak, az ukrán parlament magyar képviselőjének október 18-i kérésére válaszolva a hadkötelezettséget és a behívás rendjét szabályozó törvény módosításának kezdeményezését javasolta annak céljából, hogy állami szinten rendezzék a Magyarországon tanuló kárpátaljai fiatalok katonai behívása elhalasztásának kérdését. Gajdos István az Mti-nek elmondta: ígéretet kapott Ivan Rizaktól, a kárpátaljai megyei állami közigazgatási hivatal vezetőjétől és a megyei hadkiegészítő parancsnoktól, hogy a kérdés törvényi szintén történő rendezéséig sem hívják be sorkatonai szolgálatra a minisztériumi igazolással nem rendelkező, Magyarországon tanuló kárpátaljai fiatalokat.
(HTMH Observer, 2002.11.06.)
2002.11.06.
Németh Zsolt fideszes képviselő parlamenti interpellációjában arra hívta fel Magyar Bálint oktatási miniszter figyelmét, hogy a határontúli magyar diákok évek óta, rendszeresen kijátsszák a magyar államot. Szerinte éppen ellenkező hatást értek el azzal, hogy kiemelten támogatták a Magyarországon tanuló határontúli, magyar anyanyelvű diákokat. Ennek a támogatási rendszernek Németh szerint az lett volna a célja, hogy a magasan képzett magyar nemzetiségű fiatalok az iskola elvégzése után visszatérjenek hazájukba. E helyett tömegesen Magyarországon telepedtek le a határontúli magyar fiatalok, miután befejezték tanulmányaikat és felvették a magas állami támogatást. Magyar Bálint oktatási miniszter válaszában elismerte, hogy sokan kijátsszák a támogatásokat. A minisztérium ezért megszüntette a határontúliaknak járó ösztöndíjat, így a diákok már nem kaphatnak állami juttatásokat, ösztöndíjat, ingyenes kollégiumi ellátást. Fizetnie kell az oktatásért, még annak is, aki Magyarországon érettségizett.
(HTMH Observer, 2002.11.06.)
2002.11.06.
A vajdasági Csurogon (Čurug) ismeretlenek darabokra törték a titói partizánosztagok által 1944-45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatok emlékére Teleki Júlia vajdasági parlamenti képviselő kezdeményezésére állított síremléket. A márvány sírkövet október 12-én helyezték betontalapzatba az egykori vesztőhelyen, ahol akkoriban sintérgödör, később szeméttelep volt.
(HTMH Observer, 2002.11.13.)
2002.11.07.
Strasbourgban az Európa Tanács 111. miniszteri bizottsági ülésén úgy határoztak: Jugoszlávia teljes jogú felvételére abban az esetben kerülhet sor, ha a szövetségi, illetve a szerb és a montenegrói parlament között alkotmányos megegyezés születik, amelyet dokumentumba foglalnak. Minthogy ez nem történt meg, a miniszteri bizottság nem tudta Jugoszláviát meghívni tagjai sorába.
(HTMH Observer, 2002.11.13.)
2002.11.07.
A Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központja tanácskozást szervezett Társadalmi változások a közép-európai népszámlálások tükrében (1990-2002) címmel.
(Meghívó)
2002.11.08.
A Miskolci Egyetem és a Magyar Professzorok Világtanácsa rendezésében Miskolcon megkezdődött a "Kárpát-medencei professzorok 6. találkozója".
(HTMH Observer, 2002.11.13.)
2002.11.08.
Németh Zsolt fideszes képviselő, volt külügyi államtitkár sajtótájékoztatón pártja és az MDF álláspontját ismertette a státustörvény módosítása kapcsán: "Üres papírrá változik a magyarigazolvány, ha az Országgyűlés elfogadja a kedvezménytörvényt módosító csomagot", ezzel elvész a magyar állam felelősség- és közösségvállalása is. A törvénymódosítás érdemi változásokat is tartalmaz és visszalépés az eredeti formához képest. A Fidesz támogatja, hogy az oktatási, nevelési támogatás kiterjedjen az egy gyerekes családokra is, de nem ért egyet azzal, hogy a pénzt különböző szervezeteken keresztül kapják meg a határon túli magyarok.
(HTMH Observer, 2002.11.13.)
2002.11.08.
Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, reagálva a Németh Zsolt fideszes képviselő sajtótájékoztatóján elhangzottakra, kifejtette: "Elfogadjuk a nemzetközi fórumok azon álláspontját, hogy a kedvezménytörvény célja csak a kulturális és nyelvi identitás megőrzése lehet. Ez azt is jelenti, hogy az etnikai hovatartozás nem lehet alapja gazdasági, szociális típusú támogatásnak, ezeket ugyanis a kisebbségi jogok európai felfogása kizárja". Az oktatási támogatásról szólva leszögezte: ennek a kedvezménynek csak a gyerekek lehetnek alanyai, akik tanulnak, nem pedig a szüleik. Ezért szükséges az, hogy felnőtt közösségek, társadalmi szervezetek, iskolai és szülői közösségek osszák szét, hasznosítsák a gyerekek érdekében a támogatásokat.
(HTMH Observer, 2002.11.13.)
2002.11.08.
A szabadkai székhelyű Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete (ÉMPE) azt kérte a szerbiai oktatási minisztériumtól, engedélyezze, hogy a magyar nyelvű iskolákban magyarországi tankönyvekből is tanulhassanak a diákok.
(HTMH Observer, 2002.11.13.)
2002.11.10.
"Belső választások megtartását, majd erdélyi magyar nemzetgyűlés összehívását tartja szükségesnek az RMDSZ keretén belül működő Reform Tömörülés nevű platform" – hangsúlyozta az Mti-nek adott nyilatkozatában Toró T. Tibor, az RMDSZ belső ellenzékeként számon tartott csoportosulás vezetője. Az RT vezetőjének helyzetértékelése szerint az erdélyi magyar közösség döntő többsége támogatja azt, hogy a romániai magyarok teljes jogú állampolgárai legyenek Romániának, és ezzel egy időben teljes jogú polgárai lehessenek a határokon átnyúló magyar nemzetnek. Ennek a célnak az elérését a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómiák intézményrendszere biztosíthatná.
(HTMH Observer, 2002.11.13.)
2002.11.11.
Toró T. Tibor, az RMDSZ belső ellenzékeként számon tartott Reform Tömörülés vezetője az MTI-nek nyilatkozva belső választások megtartását, majd erdélyi magyar nemzetgyűlés összehívását szorgalmazta.
2002.11.11.
A szlovéniai elnökválasztások első fordulója.
2002.11.12.
Papp Ferenc, a vajdasági Hagyományápoló és Műemlékvédő Magyar Egyesület elnöke nyílt levélben kérte Vojislav Koštunica jugoszláv államfőt, hogy a szövetségi parlament rehabilitálja a Tito-partizánok által 1944-45-ben meggyilkolt ártatlan magyar áldozatokat.
(HTMH Observer, 2002.11.20.)
2002.11.13.
Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatón kijelentette: kormánypárt egyre határozottabb fellépésének ellenére, a szövetséget nem győzték meg az előrehozott választások megrendezésének szükségességéről. A 2003-as évben a hatalomnak nem az előrehozott választások megrendezésére kellene összpontosítania, hanem a hatékony privatizációs és az EU-s integrációt előmozdító tevékenységre.
(HTMH Observer, 2002.11.20.)
2002.11.13.
A Bukaresti Bíróság elutasította a romániai Erdély-Bánság Liga pártként való bejegyzését. Sabin Gherman, a szervezet Brüsszelben tartózkodó elnöke bejelentette: jelezni fogja az Európai Parlamentnél a romániai igazságszolgáltatás politikum általi befolyásolásának újabb esetét.
(HTMH Observer, 2002.11.20.)
2002.11.13.
Csapody Miklós, az MDF alelnöke ismertette frakciójának a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatos álláspontját: támogat minden olyan változtatást, beleértve akár tartalmi módosítást is, amely hozzátesz és nem elvesz az előző kormányzat által megalkotott törvényekhez, de ragaszkodik ahhoz, hogy az oktatási támogatás célszemélye ne az oktatási intézmény, hanem maga a gyermek és szülője legyen.
(HTMH Observer, 2002.11.20.)
2002.11.14.
A kormány programnyilatkozatának kétnapos vitája után a Mikulás Dzurinda vezette szlovák kabinet bizalmat kapott a parlamenttől. Dzurinda második kormányának a 150 tagú parlamentben 78 szavazata van. A szavazásban 141 honatya vett részt. A négy kormánypárt 78 képviselője a kormányprogram mellett szavazott, az ellenzék 63 jelenlevő képviselője pedig egységesen elutasította a Dzurinda-kabinet négy évre szóló programját.
(HTMH Observer, 2002.11.20.)
2002.11.14.
A jugoszláv parlament nyilatkozatot fogadott el, amelyben felszólította az állami szerveket, az önkormányzatokat, az oktatási, művelődési intézményeket és a tömegtájékoztatási eszközöket, hogy használják a cirill betűs írást. A nyilatkozatot szinte egyhangúlag fogadta el a parlament alsóháza, Balla Lajos magyarkanizsai polgármester volt az egyetlen, aki tartózkodott.
(Magyar Szó, 2002. XI. 15.; HTMH Observer, 2002.11.20.)
2002.11.15.
Markó Béla RMDSZ-elnök Gyulán a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának vezetőségével tanácskozva kijelentette: a magyarországi románoknak egy, a magyarigazolványhoz hasonló, etnikai hovatartozásukat igazoló dokumentummal kellene rendelkezniük, hogy senki se tudjon jogtalanul hozzájutni a magyar kormány által biztosított pénzalapokhoz.
2002.11.15.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke a Magyar Állandó Értekezlet > 2002.11.17-i ülése előtt a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó álláspontját kifejtve elmondta: az MVSZ alkalmasnak érzi az időt arra, hogy a politikusok figyelmébe ajánlja a külhoni magyar, illetve a kettős állampolgárság lehetőségének végiggondolását. Szólt arról is, nem tartja indokoltnak, hogy a kedvezménytörvényt kulturális és kisebbségi jogokká minősítsék, így azt sem, hogy “kilúgozzák” belőle a munkavállalási engedélyt még akkor sem, ha jelenlegi formában bonyodalmakat is okoz. Ugyanakkor értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy bár az MVSZ a MÁÉRT alapító tagjai közé tartozik, nem kapott meghívót az ülésre.
(MNO, 2002. XI. 15.; HTMH Observer, 2002.11.20.)
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=114594
2002.11.17.
Budapesten hatodik alkalommal ült össze a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelynek napirendjén a kedvezménytörvény módosításának tervezete és a magyar uniós csatlakozás kérdése szerepelt. Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására Máért ülésére meghívót kaptak a kormány mellett a parlamenti pártok képviselői, illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetsége, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Horvátországi Magyarok Szövetsége, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, a Hungarian Human Rights Foundation valamint az Észak- és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége.
(Kovács László előadása; Zárónyilatkozat)
2002.11.17.
A Magyar Koalíció Pártjának delegációja részt vett a Magyar Állandó Értekezlet ülésén Budapesten, ahol a státsutrövény módosításáról tárgyaltak. A delegáció tagjai: Bugár Béla, Duka Zólyomi Árpád, Bárdos Gyula, A. Nagy László.
(MKP-honlap)
2002.11.17.
Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke nyilatkozatban adott hangot annak a véleményének, hogy megakadályozták a Magyar Állandó Értekezleten való részvételét. Bugár Béla cáfolta, hogy bárki félre akarná állítani Durayt. "Megpróbáltuk többször rábeszélni, hogy menjen el a MÁÉRT-ra, de ő úgy döntött, hogy nem megy el" – jelentette ki határozottan az MKP elnöke, aki szerint pártja ügyvezető alelnöke talán azért érzi magát sértettnek, mert rajta kívül mások is képviselni tudják a kedvezménytörvény módosítása során megőrzendő érdekeket.
(HTMH Observer, 2002.11.20.)
2002.11.18.
Ülést tartott a Szövetség a Közös Célokért szervezet vezetősége, amelyen Bugár Béla, az MKP elnöke is részt vett.
2002.11.18.
A. Nagy László és Bauer Edit Strasbourgba utaztak, ahol az Európa Parlament ülésén képviselték a szlovák parlamentet, valamint az MKP-t.
2002.11.19.
Adrian Nastase román kormányfő Bukarestben fogadta Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét, aki tájékoztatta a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén született konszenzusos döntésekről. Az RMDSZ elnöke a sajtónak kijelentette: a román kormányfőnek az volt a véleménye, hogy amennyiben a magyar kedvezménytörvény módosítása megfelel a román-magyar egyetértési nyilatkozatban foglaltaknak, akkor Románia el tudja fogadni a jogszabályt.
(HTMH Observer, 2002.11.27.)
http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?DocCollID=82298&DocID=77682#77682
2002.11.19.
Bugár Béla MKP-elnök interjút adott az Új Szó című lapnak a kedvezménytörvényről. Arra a kérdésre, hogy "Mit jelenthet, ha az oktatási nevelési kérdéseket illető megoldás nem felelne meg a szlovák kormány többi tagjának?" elmondta: "Ezen csodálkoznék, hiszen ezt a megoldást többször egyeztettük Szlovákia miniszterelnökével is. Ha nem felel meg, mi kiszállunk a játékból, és ezt nagyon komolyan mondom."
(HTMH Observer, 2002.11.27.)
2002.11.20.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt az állásfoglalást, amely szerint 2004-ben tíz tagjelölt ország csatlakozhat az Európai Unióhoz (505-en szavaztak a határozat mellett, 20-an ellene, 30 tartózkodás mellett). A határozat Magyarországgal foglalkozó részében a testület támogatta Budapest kérését a magyar európai parlamenti helyek számának növeléséről.
(HTMH Observer, 2002.11.27.)
2002.11.21.
Lord Robertson NATO-főtitkár a szövetség prágai csúcsértekezletének nyitó ülésén bejelentette, hogy a 19 tagország állam- és kormányfőinek egyhangú döntésével meghívták hét kelet-európai ország kormányát, hogy kezdjenek tárgyalásokat a NATO-hoz való csatlakozásról. A prágai csúcson a következő országokat hívták meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia.
(HTMH Observer, 2002.11.27.)
2002.11.21.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: “A Magyarok Világszövetsége jogszerűtlennek tartja a Magyar Állandó Értekezlet múlt vasárnapi ülésének összehívását, mivel szervezetünk nem vehetett részt a tanácskozáson”. Ismertetése szerint az MVSZ kezdeményezője volt az összmagyar politikai egyeztető fórumoknak, s a magyar-ukrán alapszerződés aláírása után saját székházában rendezte meg az első ilyen tanácskozást; ebből nőtt ki a Máért jogelődje, a magyar-magyar csúcs. Az elnök szerint kirekesztésük, meg nem hívásuk, a résztvevők névsorának ismeretében, egyértelműsíti, hogy egy kritikai megjegyzések nélküli "bólógatójános-együttest" próbált a kormány létrehozni.
(HTMH Observer, 2002.11.27.)
2002.11.21.
A jugoszláv alkotmánybíróság az Ágoston András vezette Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Nagy Sándor nevét viselő újvidéki Hagyományápoló és Műemlékvédő Magyar Egyesület beadványáról hozott döntésében kimondta: nem sértik az alkotmányt a kisebbségügyi törvény, valamint a vonatkozó minisztériumi szabályzat ama cikkelyei, amelyek a kisebbségi nemzeti tanácsok elektorok által történő megválasztásáról rendelkeznek.
(Magyar Szó, 2002. XI. 22.; HTMH Observer, 2002.11.27.)
2002.11.21.
Teresa Granching, a State Department Jugoszláviával foglalkozó osztályának vezetője Belgrádban a szövetségi kisebbségügyi minisztériumnak az emberi és kisebbségi jogok biztosítása terén elért sikereit "lenyűgözőeknek és igen bátorítóaknak" nevezte.
(Magyar Szó, 2002.12.08., 9.)
2002.11.22.
A horvátországi kisebbségek parlamenti képviselői (Szántó Tibor magyar, Zdenka Cuhnil cseh és Furio Radin olasz) követelték a horvát kormánytól, hogy tartsa magát az alkotmányhoz és a parlament elé terjesztett kisebbségi törvénytervezetbe utólag építse be félreérthetetlenül: a kisebbségi képviselőket az országban élő nemzeti kisebbségek választják, nem pedig pártlistákról kerülnek a törvényhozásba.
(Vjesnik, 2002. XI. 22.; HTMH Observer, 2002.11.27.)
2002.11.23.
Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága egyhangú szavazással támogatta, hogy a 2003. évi költségvetésben az erdélyi Sapientia Egyetem támogatására 98,7 millió forinttal, az Illyés Közalapítvány támogatására pedig 55 millió forinttal nagyobb összeg álljon rendelkezésre az előterjesztésben szereplő tételeknél. Veres János (MSZP) és Gulyás József (SZDSZ) közös módosító indítványa a büdzsé Miniszterelnökség fejezetében szereplő Új Kézfogás Közalapítvány támogatásának terhére javasolta ezeket az átcsoportosításokat. Ezzel az Új Kézfogás támogatása 560,7 millió forintra csökkenhet, 1,955 milliárd forintra nőhet viszont – szintén a Miniszterelnökség fejezetben – a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésére fordítható összeg. A külügyi bizottság által támogatott javaslat tartalmazza továbbá, hogy a szomszédos országokban élő magyarok nevelési-oktatási, tankönyv- és taneszköz-támogatására új jogcímcsoportként 1,2 milliárdot különítsenek el.
(HTMH Observer, 2002.11.27.)
2002.11.23.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület “Magyar Tudomány Napja Erdélyben” címmel rendezett konferencián Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke és Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke együttműködési megállapodást írt alá.
(HTMH Observer, 2002.11.27.)
2002.11.26.
Medgyessy Péter miniszterelnök Budapesten megbeszéléseket folytatott Mikulás Dzurinda szlovák kormányfővel, aki a közös sajtótájékoztatón kijelentette: "Szlovákia alapvetően ellenzi a kedvezménytörvényt, a tervezett módosítással együtt is", mert az még a tervezett módosításokkal is sérti országa szuverenitását, és állampolgárai között etnikai alapon diszkriminál. Hangsúlyozta, a két ország által megkötött alapszerződés alapján tudja elképzelni a nemzeti kisebbségek támogatását identitásuk, nyelvük, kultúrájuk megőrzésében. Mint mondta, növelhető a nemzeti kisebbségek oktatási, kulturális támogatása, ha valóban szükség van rá, de csak intézmények támogatását tudja elfogadni.
A sajtóértekezleten a magyar kormányfő elismerte, hogy a kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazása ügyében nem jutottak előre. Leszögezte, hogy nem tud lemondani a kedvezménytörvényről, és annak módosítását a kormány mindenképpen a parlament elé terjeszti, a jogszabállyal kapcsolatos szlovák kifogásokat pedig "tanulmányozni fogja".
(NOL, 2002. XI. 26.; HTMH Observer, 2002.11.27.)
2002.11.27.
Kovács László külügyminiszter a magyar közszolgálati televízió “Napkelte” című műsorában kijelentette: őt is meglepte az a kemény álláspont, amelyet Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő > 2002.11.26-i budapesti látogatásán képviselt. Leszögezte, hogy a kormány a módosításokkal a kedvezménytörvényt összhangba kívánja hozni az európai normákkal. Hozzátette, hogy ez a törvény amúgy is rövid életű lesz, hisz “nagy valószínűséggel Magyarország EU-csatlakozásakor az egész törvényt érvényteleníteni kell, mert az unió más tagországok állampolgáraival szembeni etnikai alapon történő megkülönböztetést nem enged meg egyetlen tagállamának sem”.
(HTMH Observer, 2002.11.27.)
2002.11.28.
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése.
(HTMH Observer, 2002.12.10.)
2002.11.28.
Bugár Béla a Sme című lapnak arra a kérdésére, hogy miként reagálna a pártja, ha a szlovák kormány ellenintézkedéseket kezdeményezne a kedvezménytörvénnyel szemben, elmondta: "A koalíciós szerződésben benne van, hogy ha a koalíció egy része valamely koalíciós partner akarata ellenére elfogad valamely törvényt, vagy intézkedést, akkor ennek joga van kilépnie a koalícióból, s a vita elrendezésére 30 nap áll rendelkezésre. Nem tudom mi minden lesz az ellenintézkedésekben. Zavar azonban engem, hogy mi elköteleztük magunkat, bírtuk Dzurinda miniszterelnök egyetértését, hogy ne keletkezzen feszültség. Nem tudom miért változtatta meg álláspontját”. Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e az MKP kilépése a kormányból, kijelentette: "Ezt nem szívesen jósolnám. Célunk nem a kormány destabilizálása, de számunkra is meg vannak a határok, éspedig választóink érdekei."
(HTMH Observer, 2002.11.27.)
2002.11.29.
Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök Budapesten stratégiai partnerségi nyilatkozatot írt alá. A két kormányfő megbeszélését és az aláírást követő sajtótájékoztatón Medgyessy Péter kifejtette, hogy a dokumentum Magyarország és Románia XXI. századi együttműködésének kereteit szabja meg távlatokban és széles megközelítésben. A magyar miniszterelnök szavai szerint a megbeszélésen a kedvezménytörvény módosítására tett javaslatokat a román fél az európai normákkal összhangban lévőknek minősítette, ugyanakkor további pontosításokat kért.
2002.11.29.
Kovács László megbeszélése Mircea Geoana-val.
(KÜM nyilatkozat, 2002. XI. 26.)
2002.11.30.
A szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának országos elnöksége Pozsonyban megtartott ülésén kimondta: "Mikulás Dzurinda és Medgyessy Péter találkozója után a párt úgy ítéli meg a helyzetet, hogy bizalmi válság alakult ki a szlovák kormánykoalícióban az MKP és a miniszterelnök között." Emlékeztetett arra, hogy az MKP Szlovákia nemzetközi megítélésének javításában igencsak pozitív szerepet tölt be, ami Szlovákia NATO-csatlakozásának és EU-integrációjának összefüggéseiben nyilvánul meg. Ennek az érdeknek rendelte alá a magyarországi kedvezménytörvény körül kialakult magyar-szlovák nézeteltérés elhárításában kifejtett tevékenységét is. A tárgyalások során az MKP megtalálta azt a megoldást, amellyel elhárítható volt az oktatási-nevelési támogatás miatt Szlovákia részéről emelt kifogás. Ezt a megoldást Szlovákia miniszterelnökével egyeztetve és az ő egyetértésével terjesztette elő az MKP és fogadta el a magyarországi fél is, és ez a megoldás lehetett volna az alapja a Mikulás Dzurinda és Medgyessy Péter november 26-iki találkozójától várt megállapodásnak. "Az MKP országos elnöksége sajnálattal vette tudomásul, hogy Dzurinda miniszterelnök az MKP-val közösen megalkotott megoldástól merőben eltérő álláspontot képviselt. Ezt a fejleményt veszélyesnek tartjuk, mivel feszültséget okozott a két állam viszonyában, a szlovák kormánykoalícióban és nem utolsó sorban destabilizációs elemeket vihet az európai integrációs folyamatba is" - közli a testület állásfoglalása, amelyben a magyar párt leszögezte: "elvárja Mikulás Dzurinda miniszterelnöktől, hogy konstruktív tárgyalásokkal igyekezzen a kialakult helyzetet megoldani."
(Új Szó, 2002. XII. 2.; HTMH Observer, 2002.12.10.)
http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20021202&cl=43438
2002.11.30.
Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő közleményben utasította vissza a Magyar Koalíció Pártja részéről elhangzott közlést, miszerint az MKP képviselőivel tárgyalt volna a kedvezménytörvény módosításáról és ennek ellenére elutasította a törvényt Budapesten.
(HTMH Observer, 2002.12.10.)
2002.11.30.
A Reform Tömörülés kolozsvári rendkívüli konferenciáján úgy döntöttek, illegitimnek tekintik az RMDSZ februárra tervezett kongresszusát és küldötteik azon nem vesznek részt. A Reform Tömörülés három parlamenti képviselője – köztük Toró T. Tibor elnök – és egy szenátora a kongresszuson való részvétel szükségességét valló, leszavazott kisebbségbe került. A távolmaradás melletti döntést RT Szász Jenő RT-alelnök, székelyudvarhelyi polgármester székelyföldi tábora szavazta meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Mti-nek adott nyilatkozatában úgy vélte: a kolozsvári döntés a Reform Tömörülés válságát mutatja.
(Transindex, 2002. XI. 30.; 2002. XII. 1.; HTMH Observer, 2002.12.10.)
2002.11.30.
A Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki tisztújító kongresszusán ismét Kasza Józsefet választotta meg elnökévé: a 219 résztvevő közül 203 szavazott Kaszára, aki az egyetlen jelölt volt a párt élére. A közgyűlés meghatározta a VMSZ politikai irányvonalát: a párt kereszténydemokrata jobbközép pártként jellemezte magát. Kasza magyarázata szerint eddig a párton belül csak egyéni vélemény szintjén volt szó a VMSZ irányultságáról, többféle ideológiai irányzat létezett, ezért itt volt az ideje, hogy a párt pontosan kifejtse, milyen a politikai eszmevilága, és mely európai politikai szervezetek között kíván politizálni. “A VMSZ felnőtt ahhoz, hogy ne csak a szerbiai politikai szintéren vállaljon szerepet, s ne csak az anyaországgal tartson fenn párbeszédet, ezért kérni fogja felvételét az Európai Néppártba, illetve a Kereszténydemokrata Unióba” – mondta Kasza. Leszögezte, hogy a VMSZ a továbbiakban is szilárdan tartja magát ahhoz az elvhez, hogy egyforma távolságra, illetve közelségre törekszik minden anyaországi párt tekintetében. A politikus szerint az Európai Néppárthoz, illetve a Kereszténydemokrata Unióhoz való csatlakozás folyamatában mindenképpen előny az, hogy vannak olyan anyaországi pártok, amelyek már tagjai az említett két szervezetnek, s nyilvánvaló, hogy a VMSZ ilyen tekintetben támogatást vár tőlük.
(Magyar Szó, 2002. XII. 1.; HTMH Observer, 2002.12.10.)