Magyarok a Vajdaságban 2002
Összeállította: Vékás János
Dátum Esemény
2002.01.02. Ágoston András, a VMDP elnöke a Fidesz és az MSZP közötti vita kapcsán levelet intézett Kovács Lászlóhoz, az MSZP elnökéhez, közölve, hogy a VMDP aggodalommal figyeli a mindannyiuk számára káros vitát.
2002.01.04. A vajdasági autonómiaplatform pártjainak és szervezeteinek megbeszélése után Miodrag Isakov, a Vajdasági Reformpárt elnöke bejelentette: ha a szerbiai parlament január 15-én nem szavazza meg az omnibusztörvényt, akkor pártja, valamint a VMSZ és a VSZL parlamenti képviselői (összesen 19-en) megvonják a támogatást a szerb kormánytól. Nenad Čanak, a VSZL elnöke bejelentette: a három vajdasági párt koalíciót hoz létre valószínűleg Vajdasági Szövetség néven.
2002.01.06. Dušan Mihajlov, a Szerbiai Demokrata Párt frakcióvezetője bejelentette, pártja nem fogja támogatni az omnibusztörvényt, mert nem ért egyet Vajdaság autonómiájának ilymódon való visszaállításával: "a DOS nem az állam szétverését ígérte a polgároknak".
2002.01.07. A VMDP felhívta tagságát, a párttal rokonszenvezőket és a vajdasági magyarokat, hogy minél nagyobb számban váltsák ki a magyarigazolványt, mint a Kárpát-medencében élő magyarság határmódosítás nélküli politikai integrációjának bizonyítékát.
2002.01.11. A Politika című belgrádi napilap közölte, hogy a magyarigazolvány iránti érdeklődés Szabadkán felülmúlta a várakozást, és megjegyezte: "A magyar kormánynak a státutörvény miatt voltak ugyan gondjai a szomszédos országokkal, de ez számára nem jelentett akadályt abban, hogy segítsen a nemzettársakon, illetve tudomásukra hozza, hogy Magyarországon szívesen látják őket. Ezzel szemben a JSZK a volt tagköztársaságokból ide menekült honfitársak számára a mai napig sem biztosított állampolgárságot, továbbra sem juthatnak útlevélhez".
2002.01.13. A Magyar Szó közölte, hogy az újvidéki Forum Holding átalakulási folyamatában száznyolcvanan munka nélkül maradnak. A Forum hirdetőtábláján 250 név szerepel a Magyar Szó új közvállalat – ide tartozik az azonos című napilap, a nyomda és a közös adminisztráció – listáján. Mihók Rudolf, a Magyar Szó Közvállalat igazgatója elmondja, hogy az a 200 dolgozó, akiknek a neve nem került a listára, formálisan nem marad munka nélkül, hanem a Forum Kiadóvállalat és a Forum Társadalmi Vállalat dolgozója lesz. Világos, hogy a továbbiakban perspektívája csak a Magyar Szónak és a kiadóvállalatnak van, míg a Forum Társadalmi Vállalatban nem lesz munka". A Forum nyomda ívnyomó részlege > 2001.12.23-án leégett, az anyagi kár felmérések szerint 10 millió német márka.
2002.01.15. A jugoszláv kisebbségügyi minisztérium felszólította a főügyészséget, emeljen vádat a gyűlöletet szító tömegtájékoztatási eszközök és politikusok ellen.
2002.01.15. Goran Svilanović jugoszláv külügyminiszter a Szerbiai Polgári Szövetség elnökeként tartott belgrádi sajtótájékoztatóján figyelmeztetett: az országban mind több etnikai alapú incidens történik, a sajtóban teret kap a gyűlölködés, "minden incidensnél hangosabb azonban a kormánypolitikusok hallgatása".
2002.01.15. Nenad Čanak, a VSZL elnöke a Večernje novosti c. lapban kijelentette: a Vajdaság autonómiáját szorgalmazó pártok kezdeményezik egy népszavazás kiírását Vajdaság vagyonáról.
2002.01.18. Budapesten parafálták a magyar-jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodást. (> 2002.02.14.; 2002.03.08.)
2002.01.22. Zentán a Magyar Kultúra Napján letették a leendő vajdasági magyar művelődési intézet alapkövét, amely a római katolikus egyház tulajdonát fogja képezni. Az ünnepségen Szabó Tibor, a HTMH elnöke emlékeztetett, hogy a magyar kormány a Délvidék megsegítésére 500 millió forintos keretet különített el, és azon gondolkodik, miként lehet egyetemet létrehozni a délvidéki magyarság számára.
2002.01.23. Szerbia Képviselőháza első olvasatban elfogadta a vajdasági autonóm hatáskörök visszaszolgáltatásáról szóló törvénycsomagot.
2002.01.24. A Vajdasági Magyar Szövetség hat képviselője DOS-VMSZ néven önálló frakciót alakított Szerbia Képviselőházában.
2002.01.25. Az Izvesztyija című orosz napilapban Makszim Juszin úgy értékelte, "Vajdaságban gyakorlatilag nem léteznek szakadár törekvések, ezért az új, demokratikus jugoszláv vezetés minden kockázat nélkül visszaadhatja a Slobodan Milošević által megvont autonómiát a magyar tartománynak".
2002.01.28. Belgrádban megtartotta alakuló ülését a horvát-jugoszláv határvita rendezésével foglalkozó államközi bizottság.
2002.02.01. Zomborban megnyílt a kedvezménytörvény végrehajtásában közreműködő hatodik vajdasági információs iroda.
2002.02.04. Nyolcnapos vita után Szerbia Képviselőháza elfogadta a vajdasági autonóm hatáskörök visszaszolgáltatásáról szóló törvénycsomagot (118-an szavaztak a hatásköri törvény mellett, 72-en ellenezték, 42-en tartózkodtak). A jogszabály a szerbiai alkotmány keretein belül 24 államigazgatási területen adta vissza a Vajdaságnak azokat a jogköröket, amelyeket a milosevići rendszer vett el a tartománytól (vízgazdálkodás, környezetvédelem, egészségügy, oktatás, ezen belül az középiskolai alapító jogok gyakorlása, a művelődési intézmények alapító jogai, a sportszervezetek és -létesítmények felügyelete). A egészségügyi, a nyugdíj- és rokkantbiztosítási, illetve a munkaerő-piaci alap továbbra is a köztársasági alapok részeként működött, de a gazdálkodásuk tartományi ellenőrzés alá került. A törvény révén a vajdasági költségvetés az addiginál nyolcvanszor több bevételhez jutott.
2002.02.14. Szerbia Képviselőháza elfogadta a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, amely alapján a helyi önkormányzatok a korábbinál szélesebb hatásköröket kapnak és nagyobb pénzügyi önállóságot élveznek. A végrehajtó hatalmat a polgármester testesíti meg, akit közvetlen szavazással választanak és hívhatnak vissza. A többnemzetiségű településeken (ahol egy kisebbség létszáma meghaladja az összlakosság öt százalékát, vagy a kisebbségek összlétszáma eléri a 10 százalékot) létrehozzák a nemzetiségek közti viszonyt ápoló tanácsot.
2002.02.14. A jugoszláv kormány elfogadta a jugoszláv-magyar szabadkereskedelmi megállapodást és meghatalmazta Miroljub Labus külgazdasági kapcsolatokért felelős miniszterelnök-helyettest annak budapesti aláírására. (> 2002.03.08.)
2002.02.15. A Vajdaságban robbantással fenyegették meg a zombori státusirodát és a becsei kihelyezett ügyfélfogadás helyszínét.
2002.02.19. Újvidéken házkutatást tartottak Matuska Márton nyugalmazott újságíró, a VMDP vezetőségi tagja lakásán.
2002.02.25. A Jugoszláv Képviselőház Polgárok Tanácsa (alsóháza) elfogadta a kisebbségi jogok védelméről szóló törvényt, amely előirányozza a szövetségi kisebbségi tanács és a kisebbségi nemzeti tanácsok létrehozatalát; létrejön a nemzeti kisebbségi alap; szabályozza a kisebbségek arányos képviseletét a hatalmi szervekben; tiltja a kisebbségek lakta területek etnikai arányainak megváltoztatását. (> 2002.02.26.)
2002.02.26. A Jugoszláv Képviselőház mindkét tanácsa elfogadta a Kisebbségi jogok védelméről szóló törvényt. (szövege: szerbül; magyarul)
2002.02.26. A Vajdasági Magyar Szövetség Újvidéken megtartott sajtótájékoztatóján Józsa László, a párt alelnöke és az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács elnöke kijelentette: a vajdasági autonóm hatáskörök visszaszolgáltatásáról szóló nemrég elfogadott törvény (> 2002.02.04.) és a most elfogadott kisebbségügyi törvény (> 2002.02.25.) révén megvalósulni látszik a VMSZ háromszintű autonómia-koncepciójának két pillére".
2002.03.05. Józsa László, a VMSZ alelnöke és Korhecz Tamás, a vajdasági tartományi parlament kisebbségügyi minisztere budapesti sajtótájékoztatón kijelentette: a délvidéki magyarság szempontjából sikertörténetnek számít a Vajdaság autonóm jogköreinek egy részét visszaszolgáltató (omnibusz)törvény és a jugoszláviai kisebbségek védelméről minap elfogadott jogszabály.
2002.03.05. Belgrádban a református egyházközség helyiségeiben megkezdték a magyarigazolványok iránti kérelmek fogadását. Az első kérelmezők között volt Ras Éva ismert színésznő is.
2002.03.08. Budapesten aláírták a jugoszláv-magyar szabadkereskedelmi megállapodást.
2002.03.12. A Vajdaságban megalakult az új, átalakított kormány (Tartományi Végrehajtó Tanács), amelyben egyetlen helyett sem kapott a jugoszláv államfő vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS). A VMSZ kormánytagjai korábbi tisztségükben maradtak: Pásztor István privatizációért és vállalatfejlesztésért felelős kormányalelnök, Bunyik Zoltán oktatási és művelődésügyi miniszter, illetve Korhecz Tamás közigazgatási és kisebbségügyi miniszter maradt.
2002.03.13. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára ünnepélyes keretek között a vajdasági Tóthfaluban átadta a magyar kormány támogatásával felépült egyházi kollégiumot. Ünnepi beszédében hangsúlyozta:. "Napjainkban teljesülnek olyan célok, amelyek mellett a vajdasági magyarság az elmúlt időszak minden gyötrelme ellenére kitartott: helyreállnak a nemzetiségi jogok, megszületik a személyi elvű autonómia". Ezt követően Szabadkán tárgyalt Kasza József szerbiai miniszterelnök-helyettessel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, Varga Tiborral, a Kereszténydemokrata Európa Mozgalom elnökével, illetve Ágoston Andrással, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökével, majd a Szabadkai Népkörben az 1848-49-es szabadságharc emlékére rendezett ünnepségen magyarigazolványokat adott át.
2002.03.13. Szabadkán a Zenith Műhely szabadkai civil szervezet közreműködésével és a HTMH anyagi támogatásával megalakult a Most-Híd Körzeti Térségfejlesztési Kft. – jelentette be Farkas Imre, a kft. igazgatója. A térségfejlesztési központ célja, hogy hídként működjön közre a vajdasági és magyarországi vállalkozások gazdasági kapcsolatainak kialakításában, vegyes vállalatok létrehozásában, magyar vállalkozók vajdasági cégalapításában. Ennek érdekében a központ információs adatbázist létesít a Vajdaságban működő cégekről, és ezek adatait átadja az érdeklődő magyar vállalkozások számára, amelyek interneten is elérhetők a http://www.most-hid.co.yu/ címen.
2002.03.18. A Külügyminisztérium nyilatkozatban üdvözölte és fontos politikai döntésként értékelte Szerbia és Montenegró vezetőinek az új államalakulatról szóló megállapodását, kijelentve: "Magyarország messzemenően érdekelt abban, hogy a szomszédságában demokratikus, az érintett népek által közösen és egyetértésben meghatározott jogi keretek között működő, gazdaságilag virágzó államalakulat létezzen, amely békében él és jószomszédi együttműködést folytat szomszédaival, tevékeny részese a tágabb térség stabilizálódását szolgáló erőfeszítéseknek, minden tőle telhetőt megtesz a közelmúlt történelmi örökségének felszámolásáért és érdemi fejlődési lehetőséget, valós jog- és esélyegyenlőséget biztosít a területén élő nemzeti kisebbségeknek".
2002.03.18. Dejan Janča jugoszláv nagykövet Budapesten a jugoszláv kisebbségi törvény elfogadása kapcsán tartott sajtótájékoztatón kijelentette: "A magyarországi választásokat követoen Magyarország és Jugoszlávia aláírhatja a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodást".
2002.04.01. Jugoszláviában megkezdődött a népszámlálás.
2002.04.03. A Szerbiai Szocialista Párt (SPS) élesen bírálta a szerb kormányt, amiért a múlt héten döntés hozott a hágai Nemzetközi Törvényszék alapszabályának közvetlen alkalmazásáról és kirohanást intézett Kasza József kormányalelnök ellen, amiért ő is aláírta a kormány rendeletét.
2002.04.08. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az MTI-nek kijelentette: "A demokrácia az egyetlen győztese a 2002-es magyarországi választások első fordulójának”. Különösen figyelemre méltónak nevezte azt, hogy Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje nyilatkozatában nem feledkezett meg a határon túli magyarokról. "Biztos vagyok benne, hogy az anyaország polgárai tudják, kire szavaznak. Eredményes munkát kívánok az elkövetkező négy esztendőben nem csak a győztes kormánynak, hanem az egész magyar népnek" – mondta. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke közölte az MTI-vel, hogy pártja tiszteli a magyar választópolgárok akaratát, és elfogadja döntésüket, de hozzátette: ismeretes, hogy a VMDP azt szeretné, ha újra Orbán Viktor alakítana kormányt. Ágoston szerint az Orbán-kormány visszafordíthatatlanná tette a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatát, ami nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar nemzet közösségként lépjen be Európába. A VMDP biztatónak látja ugyanakkor Medgyessy Péter kijelentését, miszerint ha az MSZP győz a választásokon, akkor olyan kabinetet alakít, amely szívén viseli a határon túli magyarok sorsát.
2002.04.17. Szabó Tibor, a HTMH elnöke Zentán átadott két számítástechnikai szakkabinetet és egy emlőrák-előszűrő központot –, amely a magyar kormány délvidéki segélyalapjából valósul meg. A küldöttség tagja volt Misovicz Tibor, a HTMH gazdasági elnökhelyettese, Pirityiné Szabó Judit, a HTMH főosztályvezetője, dr. Gasztonyi Erzsébet, a Magyar Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma kabinetfőnöke, dr. Mécs László, a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány kuratóriumának elnöke és dr. Kalmár László, a Segítő Jobb Egészségügyi-humanitárius Alapítvány kuratóriumának elnöke.
2002.04.23. A szerbiai kulturális minisztérium küldöttsége Kasza József kormány-alelnök vezetésével Budapesten a szerb-magyar kulturális együttműködésről szóló új megállapodás megkötéséről tárgyalt. "Magyarországon már tárcaközi egyeztetésen van a megállapodás tervezete, amelyet nemsokára véleményezni fog a szerb kormány is" – közölte Kasza József, aki magyarországi támogatást kért a Szabadkai Népszínház felújításához.
2002.05.04. Szent-Iványi István SZDSZ-es politikus, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Szabadkán megbeszélést folytatott Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, Szerbia miniszterelnök-helyettesével, és Józsa Lászlóval, a VMSZ ügyvezető alelnökével. A találkozó után az MTI-nek kijelentette: elsősorban nem az egyének, hanem az oktatási, a kulturális intézmények, a magyar nyelvű média és a civil szervezetek támogatásával lehet hozzájárulni a határon túli magyarság életfeltételeinek javulásához. Az SZDSZ külügyi vezetője elmondta: egyetértettek abban, hogy egy világos és áttekinthető támogatási rendszerre van szükség, amely "reálértékben semmi esetre sem lehet alacsonyabb" a korábban nyújtott segítségnél. Szavai szerint egyetértettek abban is, hogy nem klientúra építésre, hanem egyenrangú partneri kapcsolatra van szükség a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek között.
2002.05.08. Az egyetlen vajdasági magyar napilap, az újvidéki Magyar Szó munkatársai kilátástalan helyzetük miatt tiltakozó menetet tartottak Újvidék központjában, majd a tartományi parlamentben felolvasták petíciójukat, amelyben követelték a kiadóház átszervezési tervének visszavonását. Az eladósodott Forum keretében tevékenykedő lap dolgozói szerint a kiadóház átszervezési javaslatának valóra váltása az újság végét jelentené. (> 2002.05.09.)
2002.05.09. A Vajdasági Képviselőház a Magyar Szó dolgozóinak utcai tiltakozása ellenére (> 2002.05.08.) elfogadta a Forum átszervezési tervét. Pásztor István, a tartományi kormány alelnöke – egyúttal a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja, illetve a Forum igazgatóbizottságának elnöke – a parlamenti vita során hangsúlyozta, hogy ésszerű és tartós megoldásra törekedtek az átszervezésben, s a javaslat a kiadóház igazgatóbizottságának, a vállalat dolgozóinak, valamint a tartományi vezetés megbeszéléseinek eredménye. A parlamenti vitában Pál Tibor, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt képviselője kérte, hogy vegyék le a napirendről az átszervezési javaslatot, mondván, hogy a Forum körül politikai játékok folynak. Juhász Marjanov Erzsébet, a Magyar Szó főszerkesztője közölte az Mti-vel: a lap munkatársai megdöbbenéssel értesültek arról, hogy tiltakozásuk ellenére a parlament elfogadta az átszervezési tervet. A Magyar Szó dolgozói követelik, hogy magánosítsák a lapot, de azért továbbra is kapja meg a kisebbségi újságként neki járó költségvetési hozzájárulást, igényt tart önálló vállalkozói bankszámlára, s követeli, hogy a szerkesztőség választhassa meg a lap igazgatóbizottságát és igazgatóját.
2002.05.13. Belgrádban megtartották a magyar-jugoszláv kisebbségvédelmi egyezmény szövegét egyeztető szakértői találkozó újabb fordulóját. (> 2002.04.04.)
2002.05.14. Major István magyar külügyi helyettes államtitkár és Boran Karadzsole jugoszláv külgazdasági miniszterhelyettes Újvidéken megbeszélést folytatott a 2002.07.01-én életbe lépő magyar-jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket. Megállapították, hogy mindkét országban sor került a szükséges intézkedésekre, így a megállapodás alkalmazásának nincs akadálya.
2002.05.23. A Vajdaság széles körű – törvényhozó, végrehajtó és önálló bírói hatalommal rendelkező – autonómiája mellett kiálló pártokat és nem kormányzati szervezeteket tömörítö Vajdasági Szövetség tagszervezetei kétnapos tanácskozásuk végén megállapodást kötöttek arról, hogy intézményesítik a szövetséget, és bejegyeztetik a köztársasági igazságügyi minisztériumnál. A tanácskozáson – elfoglaltságukra hivatkozva – nem vettek részt a VMSZ képviselői. Arra is hivatkoztak, hogy Mile Isakov, az RV elnöke az utóbbi napokban heves kirohanásokat intézett Kasza József, a VMSZ elnöke ellen. A VSZ május 28-áig adott határidőt a VMSZ-nek, hogy aláírja a megállapodást, különben nélküle jegyzik be a VSZ-t.
2002.05.27. Titelen megalakult a Tiszavirág Művelődési Egyesület. (> 2002.12.07.)
2002.05.29. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke levélben gratulált Medgyessy Péternek, miniszterelnökké választása alkalmából. "Kívánom, hogy a magyar kormány munkáját az egész nemzet alapérdekeinek megfelelően végezhesse, s ezzel hozzájáruljon a nemzetstratégiai kérdésekben mára kétpólusúvá vált Kárpát-medencei magyar politikai elit ellentéteinek áthidalásához” – áll levelében, amely végén reményét fejezi ki, hogy a magyar kormány támogatja a VMDP törekvéseit, s "legrosszabb esetben is a másként gondolkodóknak kijáró türelemmel lesz iránta".
2002.06.04. A Magyar Távirati Iroda Rt. és az Illyés Közalapítvány Budapesten hírszolgáltatási szerződést kötött tíz határon túli lap szerkesztőségével, amelynek értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a csíkszeredai Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Krónika, a marosvásárhelyi Népújság, a kolozsvári Szabadság, a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó és a bukaresti Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez jutnak el továbbra is az MTI hírei.
2002.06.05. A Dnevnik című újvidéki napilap közölte: "Tegnapra virradóra falragaszok jelentek meg Kanizsán, Horgoson, Hajdújáráson, Palicson és más észak-bácskai településeken, amelyeken megemlékeztek a trianoni békeszerződés évfordulójáról”. Az akció nyilvánvalóan szervezett volt, de egyelőre nem tudni, hogy ki áll mögötte. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga kanizsai szervezete provokációként értékelte az éjszakai plakátragasztást, annál is inkább, mert Horgoson a második világháborús emlékműre is került egy falragasz. “A plakáton Nagy-Magyarországot feketével, a mai Magyarország területét pedig fehérrel jelölték” - írta az újvidéki lap.
2002.06.18. Belgrádban megtartotta alakuló ülését az alkotmányozó bizottság, amelynek ki kell dolgoznia a Jugoszlávia helyébe lépő új állam, Szerbia és Montenegró alaptörvényét. A 27 tagú testületben a jugoszláv, a szerbiai és a montenegrói parlament képviselői vesznek részt egyforma arányban, közöttük a szerbiai parlament képviseletében Ispánovics István szabadkai polgármester, a Vajdasági Magyar Szövetség politikusa.
2002.06.24. Több hónapos huzavona után bejegyezték a Magyar Szó Lapkiadó Közvállalatot.
2002.06.27. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a balkáni menekültkérdéssel foglalkozott. A beterjesztett jelentés összesítése szerint Szerbiában, Montenegróban és Koszovóban több mint félmillió, korábbi lakóhelyét elhagyni kényszerült személy tartózkodik. Hegyi Gyula a szocialista pártfrakció nevében elhangzott felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a Vajdaság etnikai arányait az ottani magyarok számára hátrányosan változtatta meg a Horvátországból és máshonnan elmenekült szerbek betelepítése. "A menekültek visszatérése eredeti otthonaikba azért is kívánatos" – emelte ki Hegyi Gyula -, "hogy a Vajdaságban ismét helyreálljanak az ottani magyarok és a régóta ott lakó szerbek közti korábbi számarányok, ugyanazok dominálják ezt a vidéket, akik korábban is ott éltek". Németh Zsolt (Fidesz-MPP) a néppárti ET-képviselőcsoport részéről megállapította: tízéves problémáról van szó, amelyben a Vajdaság a menekültkérdés tekintetében önálló problémát jelent, a kérdés itt attól kap sajátos dimenziót, hogy nemcsak szociális és gazdasági, hanem nemzetiségi vonatkozásai vannak Németh javaslatában indítványozta, hogy a jugoszláviai kisebbségi törvénnyel összhangban tartsák tiszteletben az eredeti etnikai arányokat a menekültek letelepítésekor, hiszen számos jogosítványt a településeken élő 15 százalékos kisebbségi arányhoz kötnek, amely az itt élő magyarok számára kulcskérdés.
2002.07.01. Hatályba lépett a magyar-jugoszláv szabadkereskedelmi egyezmény. (> 2002.05.14.)
2002.07.02. A Magyar Szó közölte: a szerbiai oktatási és sportminisztérium közzétette a középiskolai beiratkozások végleges eredményét. A magyar tagozatokra meglepően nagyszámú tanuló jelentkezett. A korábbi éveknél is nagyobb számban választották a fiatalok az anyanyelven való továbbtanulást. Szembeötlő, hogy Zentán egy szabad hely sem maradt a magyar tagozatokon, ami azt jelenti, hogy a minisztérium meglehetősen szűk keretet szabott a továbbtanulni vágyó zentai és környékbeli gyerekeknek. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy helyénvaló volt a nagybecskereki szülők kérelme, és az utólagosan meghirdetett egészségügyi középiskola magyar tagozatának kérvényezése, mert ott is egykettőre betelt a létszám.
2002.07.17. Kovács László külügyminiszter Budapesten fogadta Goran Svilanovićot, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét. A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Kovács László kifejtette: a schengeni határok tekintetében csak az a jó megoldás, ha Jugoszlávia lekerül az Európai Uniónak a vízumkötelezett országokat tartalmazó listájáról. "Ez a szomszédság miatt érdekünk; és természetesen érdekünk azért is, mert jelentős létszámú magyar kisebbség él Jugoszláviában a Vajdaságban. Úgy egyeztünk meg, hogy a következő órákban a munkaebéden fogjuk majd a kisebbségi kérdést áttekinteni. De azt már előre jeleztük, hogy ebben különösebb probléma nem várható - az ebéd hangulatát nem fogja elrontani ez a téma -, mert a dolgok alapvetően rendben mennek. Elmondtam, hogy épp most zajlik Budapesten a MÁÉRT tanácskozása – amelyen részt vesznek a vajdasági magyarok is - és azon a kedvezménytörvény ügye is szóba kerül. Erről Svilanovic miniszter urat az ebédnél tájékoztatni fogom, vázolni fogom a magyar elképzeléseket. Bizonyos vagyok benne, hogy az esetleges jugoszláv fenntartásokra meg tudjuk találni a megoldást közös erővel, tehát ez sem jelent majd semmiféle problémát a magyar-jugoszláv kétoldalú kapcsolatokban". Goran Svilanović újságírói kérdésre válaszolva közölte: "A közvéleményünk óriási figyelmet szentelt mindannak, ami Magyarországon a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban zajlott - előkészítése, elfogadtatása, alkalmazása során -; de erről a témáról Kovács miniszter úrral fogunk még részletesen beszélgetni az ebéd közben. Alapelvünk ebben a kérdésben az, hogy közvetlenül a magyar kormánnyal tárgyaljunk a kedvezménytörvényről. Készek vagyunk kétoldalú megbeszéléseket folytatni minden olyan kérdésről, ami esetleg fölmerülhet a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatban. Nagyon szigorúan tartani fogjuk magunkat ezekhez az alapelveinkhez, mert úgy gondoljuk, hogy mind Magyarországon, mind Jugoszláviában az állampolgárok teljes körű jogainak a szavatolása garancia a két ország közötti kapcsolatok további erősítésében is".
2002.07.19. Jugoszláviában megalakulhat a szövetségi kisebbségügyi törvény által előirányzott Magyar Nemzeti Tanács, miután megjelent a testület megalakításának módjáról szóló miniszteri szabályzat. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke – aki egyben elnöke a vajdasági Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsnak – közölte, hogy megjelent a miniszteri szabályzat, és erről őt személyesen tájékoztatta péntek este Rasim Ljajić szövetségi kisebbségügyi miniszter.
2002.07.23. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a Szövetségi Kisebbségügyi Minisztériumhoz intézett beadványában kezdeményezte, hogy tartsanak elektori közgyűlést a délvidéki magyarság nemzeti önkormányzatának, a Magyar Nemzeti Tanácsnak a – belátható időn belüli – megalakítása érdekében” – tájékoztatta az Mti-t a VMSZ. “A szervezet így élt a jugoszláviai kisebbségi törvényben biztosított jogával, és megtette az első lépést annak érdekében, hogy belátható időn belül megalakulhasson a Magyar Nemzeti Tanács, a délvidéki magyarság nemzeti önkormányzata” – emelték ki a sajtónyilatkozatban. (HTMH Observer, 2002.08.06.)
2002.07.28. Orbán Viktor Tusnádfürdőn, a Bálványos Nyári Szabadegyetem zárónapján a kormányoktól független magyar világ" kiépítésének szükségességéről beszélt. A közel háromezer fős hallgatóság nagy éljenzéssel fogadta a politikust, akit a vitavezető tisztét ellátó Toró T. Tibor, az RMDSZ vezetésével szemben álló Reform Tömörülés elnöke “a magyar nemzet miniszterelnökeként” mutatott be. Előadásában azt mondta, hogy kormánya az elmúlt négy évben nagyon határozott nemzeti integrációs politikát folytatott, amelynek egyik legfontosabb eleme a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés stratégiája volt. Szerinte a határon túli magyarok megkerülhetetlen tényezői lettek a magyar belpolitikának. "A NATO-csatlakozás és Közép-Európa jövője” címmel meghirdetett fórum társelőadója Adrian Severin volt román külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tiszteletbeli elnöke volt, aki elmondta: kezdetben habozott, hogy elfogadja-e a meghívást, de nem a magyar-román kapcsolatok állapota miatt, hanem azért, mert úgy látja, hogy jelenleg a magyar-magyar kapcsolatok nem igazán harmonikusak. “Jelenlétem nem állásfoglalás valaki mellett, hanem az egység szükségességének üzenete. Szükség van minden magyar és minden román egységére, valamint a magyarok és a románok egységére a közös Európában” – fogalmazott.
2002.08.05. Mihók Rudolf, az újvidéki Magyar Szó Lapkiadó Közvállalat megbízott igazgatója határozatot hozott, amellyel Juhász Marjanov Erzsébetet, a lap felelős szerkesztőjét ideiglenesen eltávolította az újság éléről. Lépését azzal indokolta: alapos a gyanú, hogy Marjanov Erzsébet visszaélt hivatali helyzetével. Mint mondta: a felelős szerkesztő nem volt hajlandó elszámolni a Magyar Szó 2001 és 2002 évi gazdálkodásával. "Juhász Marjanov Erzsébet a történtek után kijelentette: eltávolítása mögött politikai okok vannak" - közölte a Magyar Szó internetes kiadása.
2002.08.06. A Szerbiai Újságíró-egyesület közleményében éles hangnemben tiltakozott Marjanov Erzsébetnek, a Magyar Szó megbízott felelős szerkesztőjének felfüggesztése miatt. A lapban közzétett nyilatkozat szerint ezzel az igazgatóság példátlan mértékben beavatkozott a lapalapító Tartományi Képviselőház jogaiba. Az újságíró-egyesület közleménye úgy fogalmaz: "hihetetlen, hogy a magyar politikai pártok érdekei miatt távolították el elsősorban Marjanov kolléganőt. Az eljárás csak tovább rontja az egyetlen magyar nyelvű napilap helyzetét.”
2002.08.07. Major István helyettes államtitkár, a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának helyettes vezetője Budapesten megbeszélést folytatott Kasza Józseffel, a szerb kormány elnök-helyettesével és Bozsidár Gyelics szerb pénzügyminiszterrel. A tárgyaláson magyar részről részt vett Terták Elemér, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára is. A tárgyalás napirendjén szerepelt a magyar kormány által a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény keretében létrehozott kedvezményes hitel szerb részről történő felhasználásának áttekintése. A megbeszélések során a felek szót ejtettek a kétoldalú gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről, egyeztették a hitelnyújtás pénzügyi és technikai feltételeit, valamint megállapodtak arról, hogy a hitelnyújtás és igénybevétel feltételeit augusztus végén közös dokumentumban rögzítik. A szerb fél tájékoztatást adott Szerbia gazdasági helyzetéről, valamint jelezte, hogy a közeli jövőben javaslatot tesz a jugoszláv és magyar vasutak közötti elszámolásokban keletkezett magyar követelések rendezésére.
2002.08.07. Mikloš Biro szociológus a Dnevnik című újvidéki lapban kifejtette: "A kisebbségi törvény meghozatala Jugoszláviában nem a teendők befejezését, hanem azok kezdetét jelenti”. A törvénybe foglaltak ugyanis nem a közvélemény akaratát tükrözik, ezért sokat kell majd tenni az új megoldások elfogadtatásáért. A szerbek a más felekezetekkel szemben a legtoleránsabbak, többségük azonban nem helyesli a kisebbségeknek azt az alapvető jogát, hogy anyanyelvi oktatásban részesüljön. A Vajdaságban sokkal kisebb az ellenállás ezen a téren, mint például Dél-Szerbiában, ahol mindig is súrlódások voltak a nemzetiségek között.
2002.08.10. Kasza József, a VMSZ elnöke és dr. Korhecz Tamás, tartományi kisebbségügyi titkár Szabadkán találkozott a történelmi egyházak vezetőivel: Huzsvár László és Pénzes János katolikus püspökökkel, Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendenssel, és Csete Szemesi István református püspökkel. A VMSZ vezető politikusai és az egyházfők a Nemzeti Tanács megalakítása körüli teendőkről és más, a magyarságot érintő aktuális politikai témákról folytattak eszmecserét.
2002.08.11. A Magyar Szó című újvidéki napilapban megjelent interjúban Mihók Rudolf, a lapot megjelentető Magyar Szó Lapkiadó Közvállalat igazgatója Juhász Marjanov Erzsébet megbízott felelős szerkesztő ideiglenes felfüggesztése kapcsán kijelentette: "Juhász Marjanov Erzsébet, óriási sajtókampányt indított az ellene folyó eljárás kapcsán. Véleményem szerint számos média nem professzionálisan viszonyul ehhez a kérdéshez, hiszen itt alapvetően mégiscsak arról van szó, hogy történt-e bűncselekmény. Ennek a megállapítása nem az igazgatóra tartozik, viszont az már igenis rá tartozik, hogy az alapos gyanút igazolja, és ennek nyomán feljelentést tegyen az állami szerveknél, melyek meghozzák a végső döntést az ügyben. Ez utóbbi fogja lerántani a leplet arról a politikai szemfényvesztésről, melynek most a nyilvánosság tanúja. Hétfőn az igazgató a vállalat nevében bűnvádi feljelentést tesz Juhász Marjanov Erzsébet ellen a következő súlyos bűncselekmények alapos gyanúja miatt: sikkasztás, okirat-hamisítás, hűtlen kezelés és adócsalás. Amennyiben bebizonyosodna a gyanú, a törvény által előirányozott büntetés 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetés". (> 2002.08.05.; 2002.08.06.)
2002.08.12. A Magyar Szó szerkesztősége titkos szavazással, nagy szavazattöbbséggel Kókai Pétert, a lap zentai munkatársát választotta meg a lap új főszerkesztőjének. Ezzel lezárult a hetek óta tartó kínos helyzet, amelynek egyik botrányos epizódja az volt, hogy a lapot jegyző főszerkesztő, Juhász Marjanov Erzsébet – aki ellen hanyag ügykezelés gyanújával fegyelmi eljárás indult és bűnvádi feljelentést is tesznek – igazgatói rendeletre nem léphetett be a szerkesztőségbe. Juhász Marjanov Erzsébet azt állította, hogy félreállítása mögött a VMSZ áll.
2002.08.13. Ágoston András, a VMDP elnöke benyújtotta a Szövetségi Alkotmánybíróságnak azt a javaslatot, mellyel a kisebbségi törvény 24. szakasza, valamint a nemzeti tanácsok elektori közgyűlésének a munkamódszeréről szóló szabályzat 4. és 8. szakasza alkotmányosságának a felülvizsgálását követeli. A közleményben többek között az áll, hogy az említett dokumentumok azt bizonyítják, hogy a JSZK a kisebbségek helyzetének a rendezésével teljesíteni kívánja az Európa Tanács egyik feltételét. Tény viszont, hogy a kisebbségi jogok ilyen módjának érvényesítése az egypártrendszer törvényesítését jelenti a magyar kisebbségi közösségben, továbbá a szisztematikus állami ellenőrzést hivatott biztosítani ugyanezen a kisebbségen.
2002.08.17. A Vajdasági Magyar Szövetség közleményben tiltakozott amiatt, hogy a Szerbia és Montenegró államközösségének készülő alkotmányos alapokmányában a nemzeti kisebbségek jogait alacsonyabb szinten kívánják szabályozni, mint a JKSZ hatályos alkotmányában és a szövetségi kisebbségvédelmi törvényben.
2002.08.27. A jugoszláv parlament képviselőinek egy csoportja felkérte az illetékes szerveket, járuljanak hozzá a cirill írásmód megvédéséhez. Több szövetségi képviselő nyilatkozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amely felhívná a figyelmet "a cirill írásmód mellőzésére és a nyelvhasználati törvény megsértésére" . Bírálták azokat a közvállalatokat, ahol teljesen meghonosodott a latin betűk használata, s azt hangoztatták, hogy az állami és a helyhatósági szerveknek feltétlenül a cirill írásmódot kell alkalmazniuk.
2002.09.05. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségügyi politikai államtitkára és Rasim Ljajić jugoszláv kisebbségügyi miniszter Szabadkán megbeszélést folytatott a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletéről, a készülő jugoszláv-magyar kisebbségvédelmi megállapodás vitás pontjairól és a kedvezménytörvényről. Az MTI-nek nyilatkozva Szabó közölte, hogy a megbeszélésen mindketten egyetértettek abban, hogy a Jugoszlávia helyébe lépő új állam alaptörvényében szerepelnie kell a kisebbségvédelemmel kapcsolatos kitételeknek. A megbeszélésen szó volt a készülő jugoszláv-magyar kisebbségvédelmi megállapodásról, illetve annak vitás pontjairól. Az államtitkár szerint a nyilvánosságot egyelőre nem kívánják tájékoztatni a vitás kérdésekről, de az elkövetkező hetekben tartandó szakértői tárgyalásokon terítékre kerülnek ezek a kérdések. Szabó Vilmos tájékoztatta partnerét a kedvezménytörvény készülő módosításáról. Ljajic nem tett ezzel kapcsolatosan semmilyen javaslatot vagy utalást. Szabó emlékeztetett arra, hogy Belgrád a múltban sem gördített semmilyen akadályt a kedvezménytörvény végrehajtása elé.
2002.09.10. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Kereszténydemokrata Európa-Mozgalom Újvidéken megtartott közös sajtótájékoztatón bírálta a Vajdasági Magyar Szövetséget, azzal vádolva, hogy egyeduralomra tör az alakuló Magyar Nemzeti Tanácsban. (> 2002.09.21.)
2002.09.21. A szabadkai sportcsarnokban tartott elektori gyűlés megválasztotta a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsot. Az 541 elektor közül 462-en adtak le érvényes szavazatot. A testületben két vajdasági magyar párt – a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom -, történelmi egyházak, civil, művelődési és ifjúsági szervezetek képviseltetik magukat. Három vajdasági magyar párt – a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Kereszténydemokrata Európa-mozgalom – előrejelzésüknek megfelelően nem vett részt az MNT megalakításában. A Magyar Nemzeti Tanács tagjai: Józsa László, Bányai János, Berák Brigitta, Bordás Győző, Böröcz József, Burány Béla, Csíkos Sándor, Dobai János, Dolinszky Árpád, Diósi Viola, Dudás Károly, Fehér István, Fejsztámer Róbert, Galambos László, Gerold László, Hajnal Jenő, Hódi Sándor, ifj. Korhecz Tamás, Kókai Péter, Kunkin Zsuzsanna, Lukity Tibor, Maglai Jenő, Majláth Béla, Mérges Sándor, Nagy Tibor, Ózerné Bori Ágnes, Papp György, Pásztor Bálint, Rácz József, Szaszúr István, Szombathy Zoltán, Várady Tibor, Varga F. József, Varga László, Vicsek Károly. A közgyűlésen vendégként részt vett több ország Belgrádban akkreditált diplomatája, az EBESZ és az Európa Tanács képviselői, továbbá Rasim Ljajic szövetségi kisebbségügyi miniszter. Magyarországról többek között Göncz Árpád volt köztársasági elnök és Pozsgay Imre, a Szent László Akadémia rektora volt jelen. A közgyűlést Rasim Ljajic szövetségi kisebbségügyi miniszter nyitotta meg, akinek szavai szerint a szerbiai magyarság politikai érettségről és felelősségérzetről tett tanúbizonyságot azzal, hogy jugoszláviai kisebbségek közül elsőként alakította meg ilyen testületét.
2002.09.29. Szerbiában lezajlott a köztársasági elnökválasztás első fordulója. A mintegy 6,55 millió szavazópolgár 11 jelölt közül választhatott, 8,6 ezer szavazóhelyiségben adhatta le voksát. Vojislav Kostunica jugoszláv államfő a voksok 31,2 százalékát szerezte meg, a második helyen Miroljub Labus külgazdasági kapcsolatokért felelős szövetségi miniszterelnök-helyettes végzett a voksok 27,7 százalékával. Vojislav Seselj radikális pártvezér a szavazatok 22,5 százalékával harmadik lett. (> 2002.10.13.)
2002.09.29. A Magyar Művelődési Intézet, a Határ Menti Együttműködések és Fejlesztések Fórumának munkabizottsága, az Ipoly-táj Fejlesztési Alapítvány és a horgosi Testvériség Művelődési Egyesület szervezésében Horgoson megtartották a Magyar-Jugoszláv Határ Menti Együttműködések és Fejlesztések Konferenciáját.
2002.10.09. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke nyílt levélben rokonszenvéről és támogatásáról biztosította Tőkés László püspököt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnökét, aki a bukaresti bíróságtól kérte a szövetség következő kongresszusát összehívó határozat megsemmisítését, illetve azt, hogy a törvényszék kötelezze az RMDSZ-t a belső választások megrendezésére.
2002.10.13. A szerbiai elnökválasztás második fordulójában a részvételi arány 45,5 százalékos volt, a szavazás érvényességéhez viszont a szavazópolgárok legalább felének kellett volna részt vennie a voksoláson, így a választást meg kellett ismételni. A szavazást felügyelő Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) szervezet nem hivatalos részeredményei szerint a választáson részt vett szavazópolgárok 66,7 százaléka Vojislav Kostunica jugoszláv államfőre, 31,3 százaléka vetélytársára, Miroljub Labus miniszterelnök-helyettesre szavazott. (> 2002.09.29.)
2002.10.13. A vajdasági Csurogon (Čurug) sírkövet állítottak a titói partizánosztagok által 1944-45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatok emlékére.
2002.10.16. A Helsinki Bizottság szerbiai bizottsága bemutatta Nemzeti kisebbségek és a jog című kiadványát, amelyben a köztársaságban élő kisebbségek helyzetét vizsgáló kutatás eredményeit tették közzé. Sonja Biserko, a bizottság elnöke elmondta: a kutatás kiderítette, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete alapjában véve nem változott az előző rezsimhez képest, s az államnak nincs elegendő eszköze, hogy megoldásokat kínáljon fel, mert még a nemzeti kisebbségek védelméről szóló törvényt sem alkalmazzák mindig a gyakorlatban. Bíró Miklós, a tanulmány egyik szerzője kiemelte: "A nemzeti kisebbségek tagjai nem ismerik eléggé törvényes jogaikat".
2002.10.19. A szabadkai városháza dísztermében ünnepélyes keretek között megtartotta alakuló ülését a > 2002.09.21-én elektori gyűlésen megválasztott Magyar Nemzeti Tanács (MNT). Jelen volt többek között Szili Katalin a magyar Országgyűlés elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint a határon túli magyar parlamenti pártok és a szerbiai kormány képviselői is. Az MNT Józsa Lászlót választotta meg elnökévé.
2002.10.23. A Vajdasági Képviselőház elfogadta és nyilvános vitára bocsátotta a Vajdaság Autonóm Tartomány Alaptörvényének előzetes tervezetét.
2002.10.25. Rasim Ljajic jugoszláv kisebbségügyi miniszter a Danas című belgrádi lapban úgy nyilatkozott, a demokratikus közvéleményben kedvezőtlenül fogadtatásra találna, ha – egyes vajdasági magyar pártok elképzelése szerint – a kisebbségi nemzeti tanácsok megválasztása különálló választói névjegyzék alapján történne. "Erre az a választ kapjuk, hogy a külön választói névjegyzék létrehozása előjátéka lenne a kisebbségek elszakadásának. Ezzel az érvvel az EBESZ is egyetértett. Jómagam tartok attól, hogy ez kedvezőtlen fogadtatásra találna a szerbiai és a montenegrói demokratikus közvéleményben" – mondta.
2002.10.29. Józsa László, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke kijelentette: "A jugoszláv kisebbségügyi törvény nem teszi lehetővé, hogy egy szervezet önkényesen nemzeti tanácsot alakítson, a testületet megválasztó elektori közgyűlés lebonyolítása nem lehet partizánakció tárgya". Arra reagált, hogy Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke közölte: ha a szövetségi alkotmánybíróság kedvezőtlen döntést hoz a párt beadványa ügyében, akkor kezdeményezni fogja egy másik nemzeti tanács létrehozását. Józsa szerint Ágoston András elképzelései ténybeli tévedéseken alapulnak, mert a kisebbségügyi törvény nem nyújt lehetőséget arra, hogy egy szervezet önálló elképzelésből kiindulva nemzeti tanácsot alakítson. A törvény a nemzeti tanács megválasztásának lebonyolítását a kisebbségügyi minisztérium hatáskörébe utalja, ezért az elektori közgyűlés lebonyolítása nem lehet partizánakció tárgya, erre jogilag nincs lehetőség. Amíg hatályos a jelenlegi törvény, addig az egyszer már megválasztott Magyar Nemzeti Tanács létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen - mondta a VMSZ alelnöke.
2002.11.05. Jugoszlávia és Románia kisebbségvédelmi megállapodást írt alá, az egyezményt Ion Iliescu román államfő belgrádi látogatása alkalmával látta el kézjegyével Goran Svilanovic jugoszláv és Mircea Geoana román külügyminiszter. Az egyezmény aláírása előtt Iliescu tárgyalt Vojislav Kostunica jugoszláv államfővel és Dragisa Pesic miniszterelnökkel. Iliescut közel 30 romániai üzletember kísérte el kétnapos jugoszláviai látogatására. Kostunica a megbeszélés után reményét fejezte ki, hogy a kisebbségvédelmi megállapodás javítani fogja Romániában élő szerb, illetve a szerbiai Bánátban és a Timok völgyében élő románok és vlahok helyzetét.
2002.11.05. A szerb ortodox egyház tiltakozott amiatt, hogy a vajdasági oktatási minisztérium iskolai szünnappá nyilvánította a római katolikus mindenszentek ünnepét. A Vasilije szerémségi ortodox püspök által kiadott közlemény szerint az egyházmegyében "megbotránkozást és megdöbbenést" okozott, hogy a Bunyik Zoltán vezette minisztérium "módosítva Szerbia naptárát" elrendelte, hogy mindenszentekkor szünnapot tartsanak a vajdasági iskolákban, s ezzel rákényszerítette a más vallást gyakorló diákokat a katolikus ünnep megtartására. Bunyik Zoltán közölte, hogy a tárca szünnapnak nyilvánította ugyan november 1-ét, de azzal a feltétellel, hogy a tanintézetek tetszésük szerint ezen a napon ledolgozhatják az ugyancsak szünnapnak minősülő iskolanapot. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Szerbiában az ortodox karácsonykor, nagypénteken, húsvét másnapján, Szent Száva napján tartanak kötelezően szünnapot az iskolákban, beleértve azokat a nemzetiségi iskolákat is, ahol történetesen nem ortodox hitű gyerekek tanulnak.
2002.11.06. A vajdasági Csurogon (Čurug) ismeretlenek darabokra törték a titói partizánosztagok által 1944-45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatok emlékére Teleki Júlia vajdasági parlamenti képviselő kezdeményezésére állított síremléket. A márvány sírkövet október 12-én helyezték betontalapzatba az egykori vesztőhelyen, ahol akkoriban sintérgödör, később szeméttelep volt.
2002.11.08. A szabadkai székhelyű Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete (ÉMPE) azt kérte a szerbiai oktatási minisztériumtól, engedélyezze, hogy a magyar nyelvű iskolákban magyarországi tankönyvekből is tanulhassanak a diákok.
2002.11.12. Papp Ferenc, a vajdasági Hagyományápoló és Műemlékvédő Magyar Egyesület elnöke nyílt levélben kérte Vojislav Koštunica jugoszláv államfőt, hogy a szövetségi parlament rehabilitálja a Tito-partizánok által 1944-45-ben meggyilkolt ártatlan magyar áldozatokat.
2002.11.14. A jugoszláv parlament nyilatkozatot fogadott el, amelyben felszólította az állami szerveket, az önkormányzatokat, az oktatási, művelődési intézményeket és a tömegtájékoztatási eszközöket, hogy használják a cirill betűs írást. A nyilatkozatot szinte egyhangúlag fogadta el a parlament alsóháza, Balla Lajos magyarkanizsai polgármester volt az egyetlen, aki tartózkodott.
2002.11.17. Budapesten hatodik alkalommal ült össze a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelynek napirendjén a kedvezménytörvény módosításának tervezete és a magyar uniós csatlakozás kérdése szerepelt. Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására Máért ülésére meghívót kaptak a kormány mellett a parlamenti pártok képviselői, illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetsége, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Horvátországi Magyarok Szövetsége, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, a Hungarian Human Rights Foundation valamint az Észak- és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége.
2002.11.21. A jugoszláv alkotmánybíróság az Ágoston András vezette Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Nagy Sándor nevét viselő újvidéki Hagyományápoló és Műemlékvédő Magyar Egyesület beadványáról hozott döntésében kimondta: nem sértik az alkotmányt a kisebbségügyi törvény, valamint a vonatkozó minisztériumi szabályzat ama cikkelyei, amelyek a kisebbségi nemzeti tanácsok elektorok által történő megválasztásáról rendelkeznek.
2002.11.21. Teresa Granching, a State Department Jugoszláviával foglalkozó osztályának vezetője Belgrádban a szövetségi kisebbségügyi minisztériumnak az emberi és kisebbségi jogok biztosítása terén elért sikereit "lenyűgözőeknek és igen bátorítóaknak" nevezte.
2002.11.30. A Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki tisztújító kongresszusán ismét Kasza Józsefet választotta meg elnökévé: a 219 résztvevő közül 203 szavazott Kaszára, aki az egyetlen jelölt volt a párt élére. A közgyűlés meghatározta a VMSZ politikai irányvonalát: a párt kereszténydemokrata jobbközép pártként jellemezte magát. Kasza magyarázata szerint eddig a párton belül csak egyéni vélemény szintjén volt szó a VMSZ irányultságáról, többféle ideológiai irányzat létezett, ezért itt volt az ideje, hogy a párt pontosan kifejtse, milyen a politikai eszmevilága, és mely európai politikai szervezetek között kíván politizálni. “A VMSZ felnőtt ahhoz, hogy ne csak a szerbiai politikai szintéren vállaljon szerepet, s ne csak az anyaországgal tartson fenn párbeszédet, ezért kérni fogja felvételét az Európai Néppártba, illetve a Kereszténydemokrata Unióba” – mondta Kasza. Leszögezte, hogy a VMSZ a továbbiakban is szilárdan tartja magát ahhoz az elvhez, hogy egyforma távolságra, illetve közelségre törekszik minden anyaországi párt tekintetében. A politikus szerint az Európai Néppárthoz, illetve a Kereszténydemokrata Unióhoz való csatlakozás folyamatában mindenképpen előny az, hogy vannak olyan anyaországi pártok, amelyek már tagjai az említett két szervezetnek, s nyilvánvaló, hogy a VMSZ ilyen tekintetben támogatást vár tőlük.
2002.12.05. A jugoszláv és a magyar szakértők Budapesten összehangolták a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás szövegét.
2002.12.06. Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke egynapos vajdasági látogatása során a VMSZ vezetőivel a két párt együttműködéséről tárgyalt. Emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ mindig is nagyon jó kapcsolatokat ápolt a VMSZ-szel, s ez azután is így lesz, hogy a vajdasági párt > 2002.11.30-i kongresszusán úgy döntött: jobbközép kereszténydemokrata arculatot választ. Ígéretet tett arra: pártja megszervezi a magyar és a vajdasági vállalkozói szervezetek közötti kapcsolattartást is, hogy a jövőben piaci alapokon működő szorosabb gazdasági együttműködés alakuljon ki közöttük.
2002.12.06. A Magyar Nemzeti Tanács támogatta a szabadkai, zentai és becsei önkormányzatoknak a vajdasági kormányhoz intézett javaslatát egy-egy tehetséggondozó magyar gimnázium megnyitására.
2002.12.07. Belgrádban a magyar nagykövet rezidenciáján Illés Zoltán magyarországi és Balla Lajos jugoszláviai képviselő aláírta a két ország parlamentjének együttműködése keretében létrehozott Magya-Jugoszláv Baráti Csoport 2002-2006. évi munkatervét, amelynek egyik központi témája a schengeni határátlépési szigorítások enyhítése Magyarország EU-tagsága után.
2002.12.07. Újvidéken megtartották a VMPE 10. évi közgyűlését.
2002.12.07. Titelen megnyitották a > 2002.05.27-én megalakult Tiszavirág Művelődési Egyesület otthonát a helyi tűzoltóotthon épületében.
2002.12.10. A Vajdasági Magyar Közművelődési Társaság (VMKT) szervezésében Újvidéken tanácskozást tartottak az általános iskolák 1-4. osztályának magyar nyelvi tantervéről, amelynek elkészítésében számos tanító is részt vett. Toldi Éva, a Tankönyvkiadó újvidéki részlegének szerkesztője közölte: 2004-re várhatóak leghamarabb az új tanterv szellemében kidolgozott tankönyvek.
2002.12.12. Megalakult Csóka község monográfiabizottsága.
2002.12.13. Illés Zoltán budapesti sajtótájékoztatóján beszámolt az Interparlamentáris Unió magyar-jugoszláv baráti tagozata magyarországi delegációjának szerbiai látogatásáról.
2002.12.13. Szabadkán ülésezett a Duna Televíziót működtető Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma.
2002.12.17. A JSZK a Szövetségi Képviselőház Polgárok Tanácsa döntésével becikkelyezte a még 1995-ben Slobodan Milošević által aláírt daytoni egyezményt.
2002.12.18. Rasim Ljajić szövetségi kisebbségügyi miniszter a Beta hírügynökségnek kijelentette: készítik a választási törvény új modelljét, amely szerint nem lenne cenzus a kisebbségek képviselőinek a parlamentbe való bejutásához.
2002.12.27. Rasim Ljajić jugoszláv kisebbségügyi miniszter és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő politikai államtitkára Belgrádban parafálta a jugoszláv-magyar kisebbségvédelmi megállapodást. Jelen volt többek között Lásztity Péró, a magyarországi országos szerb önkormányzat vezetője, Józsa László, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, szerbiai miniszterelnök-helyettes.