Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 29. szám

2005. március 26.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk minden olvasónknak

 

Ágoston András:

Így is lehet!

 

A VMDP a VMSZ-nek a héten öt pontban tette meg javaslatát. Két kérdést különösen fontos­nak minősítettünk.

Arra kértük a VMSZ-t, hogy minden félreértés elkerülése végett a két párt erősítse meg újra: a kettős állampolgárság nélkülözhetetlen eszköze a határmódosítás nélküli nemzeti integrációnak. S hogy Budapesten mindketten fenntartják a kettős állampolgárságra vonat­kozó, és a vajdasági magyarok több mint ötvenezer aláírással hitelesített kérelmét.

A másik fontos ügy a speciális vízum. Kértük tehát, hogy a VMSZ is fogadja el a VMDP 2003. óta hangoztatott véleményét, miszerint a speciális vízum intézménye – most Magyarország intézkedése nyomán – tovább ronthatja a magyartöbbségű települések etnikai összetételét. S azt is, hogy erre vonatkozóan szorgalmazzunk közös konzultációkat Budapes­ten.

Meg kell mondani: valóban fontos Kasza Józsefnek a VMSZ napilapjában, a Magyar Szóban tett kijelentése, hogy ez a párt támogatja a kettős állampolgárságot, meg a VMDP-nek a speciális vízumra vonatkozó állásfoglalását is.

Jó látni, hogy a vajdasági magyarság alapérdekeinek megfelelően mind a VMDP mind a VMSZ felül tud emelkedni Kasza József érthető, de politikailag elfogadhatatlan követelé­sén. Arra a törekvésre gondolunk, hogy a VMDP csak szépen nyilatkozzon a VMSZ sokszor kacskaringós politikai tevékenységéről.

 

Baj azért még van

 

A VMSZ elnökének kódexes játékára aligha a VMDP többi javaslatának sorsa adja meg a pontos választ. A VMSZ csendes együttműködésben a Józsa vezette saját nemzeti taná­csával, el akarta kerülni a menthetetlenül bekövetkező vitát és a kemény nézeteltéréseket a VMDP további javaslatairól. Ezek lényege, hogy a két párt követelje közösen a szerb hata­lomtól, egy szerbiai kisebbségi törvény meghozatalát, s mondja ki, hogy elhatárolódik a Várady-Korhecz féle nemzeti tanácsról szóló törvénytervezettől.

Mert a vita közben mindenképpen előkerültek volna a törvénytervezetnek a vajdasági ma­gyarság autonómiaigényeit sértő javaslatok, s a VMSZ időnap előtt megnyilatkozásra olyan kényszerül, amit szemmel láthatóan el akar kerülni. Akkor már inkább jöjjön a kódex.

A VMSZ elkerülte a legújabb szabadkai magyarve­résre vonatkozó megnyilatkozást is. A VMDP javaslata ugyanis az volt, hogy a két párt ítélje el és minő­sítse a magyarok elleni atrocitások újraéledésének Urbán Jenő szabadkai megveretését. Mintha valami hallgatási fo­gadalom akadályozná Kasza Józsefet abban, hogy a választások ide­jén oly hangos tiltakozá­sok után most egyszerűen mellőzze ezt az súlyos incidenst. Tovább növelve ezzel a vajdasági magyarságon belül az egyre inkább elharapózó érzést. Azt, hogy a VMSZ immár felhagyott szorongatott helyzetének politikai prezentálásával. Nincs ebben va­lamiféle háttéralku az aktu­ális szerb hatalommal?

 

Jó, vagy rossz?

 

Minden rosszban van valami jó. Illetve, a vajdasági magyarság helyzetét tekintve – le­het. Fontos kérdés ugyanis, hogyan tekint az autonómiát mellőző Várady-Korhecz törvényter­vezetre a magyarországi politikai elit. Fontosnak tartják-e az EU-tag Magyarország parla­menti pártjai, hogy miután a néhai Djindjic idejében, az EU-csatlakozás finisében szabad utat engedtek az akkori Jugoszláviában a VMSZ-es magyar politikusok tevékeny rész­vételével előkészített, s a magyar autonómiát ellehetetlenítő kisebbségi törvénynek, most a sar­kukra álljanak? Vagy megmarad az a diplomáciai módszer, amelyről Jeszenszky Géza volt külügy­miniszter vallott az egyik új tanulmányában. Ő arról beszélt, hogy mielőtt Magyarország a „kényes” dolgokban bármit is lépne, előzetes tapogatózásba kezd, s ha nincs egyértelmű tá­mogatás, akkor meg sem húzza a magyar kisebbségi érdekeket patronáló lépést.

Ezen a vajdaságiakhoz hasonló izgalommal elmélkedhetnek az Erdélyi magyarok is. Hiszen ott is küszöbön áll egy az autonómiát és a kisebbségi társadalmakon belüli pluraliz­must szemmel láthatóan mellőző RMDSZ-es kisebbségi törvény meghozatala.

A magyarországi politikai elit egyelőre hallgat. A kérdés az, megszólal-e egyáltalán?

 

Dokumentumok:

Hamis egyesülés

A Kereszténydemokrata Európa Mozgalom nem egyesülhetett a Vajdasági Magyar Szö­vetséggel

 

A vajdasági magyarok között meglehetősen nagy visszhangot váltott ki az elmúlt he­tekben a Kereszténydemokrata Európa Mozgalom (KDEM), volt Vajdasági Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom (VMKDM) és a Vajdasági Magyar Szövetség állítólagos egyesülé­séről, integrációjáról szóló hamis hír. Ez a hír a tagság és a magyarság félrevezetését szol­gálja, szükséges tehát a nyilvánosságot pontosan tájékoztatni a történtekről. Ezt teszem a Mozgalom Újvidéki Szervezete nevében az alábbiak közzétételével.

Több helyi szervezetünknél érdeklődtem, s ezennel közölhetem, az egyesülési szán­dékról egyik sem tudott. Személyesen érdeklődtem Apró Lászlónál (Ada), Czabafy Ágnesnál és Rácz Szabó Lászlónál (mindketten: Zenta), mindannyian annyit tudnak az egyesülés pár­tunkon belüli előkészítéséről és az esemény megtörténtéről, mint jómagam (Újvidék), vagyis semmit. Pedig mind a négyen a szervezet irányító szerveinek vagyunk különböző, magas szinten a tagjai.

Az egyesülésről a KDEM hiteles szabálya rendelkezik, s e kérdést a 15. szakasz 1. be­kezdésének 6. pontja a Küldöttgyűlés (Kongresszus) kizárólagos hatáskörébe utalja, mint ahogyan az ide vonatkozó törvény ezt kötelezően elő is írja. (A polgárok társadalmi és politi­kai szervezetekbe való társulásáról szóló törvény. JSZSZK Hivatalos Lapja 42/90 sz. 18 sza­kasz 1. bek. 1. pont). Az utolsó Küldöttgyűlést 2000. november 25-én tartottuk. Kizárt tehát, hogy erre vonatkozó határozat születhetett volna.

Valaki vagy valakik tehát törvény- és szabályellenes cselekedetet követett vagy kö­vettek el, ha egyesülésről döntött, esetleg becsaphatta a VMSZ-t, ennek következtében a KDEM tagságát és a nyilvánosságot is megtévesztette, s mindez hatósági eljárást fog maga után vonni, s a tettesnek vagy tetteseknek viselni kell a törvényes következményeket.

Dr. Ricz György, a KDEM tagja 2005. februárjában cikket közölt a Magyar Szóban, amelyben félrevezette a nyilvánosságot. Ennek lényege az alábbi:

„A Kereszténydemokrata Európa Mozgalom Elnöksége 2005. Január 28-án megtartott ülésén meghozta a következő POLITIKAI DÖNTÉST.” Leszögezem, hogy az újvidéki szer­vezet az állítólagos Elnökségi ülésről nem kapott még csak értesítést sem, de az említett más helyi szervezetek sem, s nem kapott Czabafy Ágnes alelnök sem, így tehát kizárt, hogy az Elnökség legálisan testületi ülést tarthatott, ennélfogva kötelező érvényű döntést sem hozha­tott.

Az említett újságcikket Dr. Ricz az Elnökség nevében jegyezte, mint annak ügyvezető elnöke. Közlöm a nyilvánossággal, hogy ilyen tisztség az Elnökségben nincs, a szervezet alapszabályában sincs róla említés. Ő tehát ezt a címet kitalálta és bitorolja.

Nem tudom, a cikk aláírója honnan vette a POLITIKAI DÖNTÉS terminust, hiszen ilyen a párt semmilyen szabályában nincs. Külön megemlítem, hogy a kijelentésének, misze­rint a párt február elsejétől beszünteti önálló politikai tevékenységét, nélkülöz minden jogi feltételt. Ilyen jog az Elnökséget sem illeti meg, amelynek jogkörét az Alapszabály 23. szaka­sza határozza meg.

Nélkülözi a valóságalapot az említett cikkben a cikkírónak azon állítása, mely szerint a KDEM-et a VMSZ azon tagjai hozták létre, akik a VMSZ-en belül szükségét látták egy a ke­resztény és nemzeti érdekeket hangsúlyozottan felvállaló platformra és ezt 2000. tavaszán valósították meg a KDEM megalakításával. A valóságban a Vajdasági Magyar Keresztény­demokrata Mozgalmat Újvidéken Papp Ferenc és szerénységem kezdeményeztük és 1997. I. 27-én megalakítottuk és II. 24-én 00-00-02/97-18 szám alatt hivatalosan bejegyeztettük. Dr. Ricz talán nem is tudott róla.

Miután a VMSZ nem volt hajlandó a párton belül elfogadni a Dr. Ricz és társai plat­formját, s emiatt 13 tagját kizárta, ekkor fordult hozzám, mint a VMKDM jogászához Varga Tibor. Mozgalmunk a VMSZ-ből távozókat egyenként, személyekre vonatkozó döntéssel, névre szóló belépési nyilatkozat alapján tagjaink sorába felvette. Tőlünk tehát semmiféle plat­form képviselői vissza sem térhettek, kollektív döntéssel a VMSZ-be.

Dr. Ricz György a Mozgalom elnökét, mint elnökhelyettes kizárólag csak egy esetben helyettesíthette az elnököt: „az elnök elfoglaltsága esetén”. Ám mindennemű elnökhelyettesi megbízatása lejárt 2004. november 26-án, tehát ettől kezdve semmilyen minőségben nem le­het elnökhelyettes.

7. Külön kérdés, hogy mi lett a Mozgalmunk vagyonával:

készpénzével, komputerével, nyomtatájával, hiszen kongresszusi határozat nélkül, El­lenőrző Bizottsági jóváhagyás nélkül ki testálhatta ezt idegen szervezetre? Amennyiben csak­ugyan történt integráció, akkor ilyen dokumentumok most a VMSZ-nél találhatók, de miért nem tud erről a mi tagságunk? Valakinek vagy valakiknek mindezek miatt erkölcsileg és jo­gilag felelniük kell. Immár a VMSZ-ben is.

Dr. Németh Géza,

a VMKDM volt egyesületi ügyésze

 és a KDEM Választmánya delegált tagja

 

Ui. Sajnos, az ilyen fennhéjázó stílus, bár nekem, nagyon ismerős, de remélem, nem csak nekem. Vannak emberek, sőt vezető személyiségek, akik jogosnak, sőt igazságosnak tartják a hazugságot. Ezt az áldatlan helyzetet, csak gyógyírral lehet kezelni. Az ünnepek után, helyzetképet fogok kérni az igazságügyi minisztériumtól; a KDEM pillanatnyi állapotáról majd utána a kapott hivatalos értesítést a nyilvánosságra fogom hozni.  Ami a másik marionett pártot illeti, annyira számomra jelentéktelen személyekből áll, hogy nem tartom érdemesnek vitatkozni róla, de Dr. Ricz urat felelősségteljes, tekintélyes és az erkölcs magaslatán álló ke­resztény érzelmű, vagy kereszténységet tisztelő személynek tekintettem, éppen ezért, meg akarok győződni róla, hogy Benne lehet-e ennyire csalódni.

Újvidék, 2005-03-24.

Papp Ferenc

A Vajdasági Magyarok Kereszténydemokrata Mozgalom alapító tagja és első elnöke,

majd a KDEM-nek az Újvidéki Körzeti Szervezet elnöke.

 

Részlet Györe Béla felszólalásából

a Kereszténydemokrata Európa Mozgalom Semjén Zsolt, országgyűlési képviselő rész­vételével szervezett lakossági fórumán

Adán, 2005. február 23-án.

 

Azzal kezdem, hogy senkit sincs szándékomban megsérteni, de meg kell mondani az igazat.

Györe Béla vagyok, a VMDP választmányának tagja, egyúttal adai egyházközségi képviselő, a pasztorális tanács tagja.

Mi a kereszténydemokrácia eszméivel teljes egészében egyetértünk, s magukénak valljuk mindazt amiről itt Semjén Zsolt képviselő úr beszélt.

Egyben mélységesen sajnálom, hogy ezeket az eszméket a gyakorlatban a vajdasági KDEM semmi esetre sem testesíti meg. A „párt” nem törvénytisztelő és ezért nem mondható legitim szervezetnek. Nincsenek megválasztott testületei, megválasztott elnöke, s tagdíjat fi­zető tagsága. Így a kereszténydemokráciát hitelesen képviselni nem lehet. Ez a gyakorlat in­kább a kereszténydemokrácia eszméinek lejáratása.

Ezekiel próféta könyvében olvassuk: „Aki igaz, az megtartja a törvényt, és az igazság­hoz igazítja tetteit”. Továbbá a zsoltárokban azt olvashatjuk, példakép az igaz ember, világít az éjszakában.

Ennek az értékrendnek a KDEM nem tud megfelelni.

Mivel sorait nem tudta rendezni, „odacsapódott” a Vajdasági Magyar Szövetséghez. Ahhoz a szervezethez, amely fő akadálya a vajdasági magyar autonómia létrehozatalának. Szerintem a VMSZ nem a nemzeti érdekeinket közvetíti a szerb hatalom felé, éppenséggel fordítva: a szerb nemzeti érdekeket kívánja közvetíteni a vajdasági magyarság számára. Em­lékszünk rá, hogy a NATO bombázások idején – a milosevici rezsim védelmében – Kasza József a magyar miniszterelnöknek rótta fel, hogy megnyitotta Magyarország légterét a szö­vetséges repülőgépeknek. Az ilyen szervezetben elképzelhetetlen a kereszténydemokrácia értékrendjének képviselete.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.