Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 130. szám

2005. november 1.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.

Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot.

A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.

Ágoston András

 

Román Győző az Erdélyi Naplóban: Markóék reménykednek, hogy mégsem herélik ki teljesen a nemzetiségi törvényt. Dőre remény. Szinte előrelátható, hogy a kulturális autonómiára vonatkozó néhány cikkelyt kiveszik belőle. Mert a román hatalom és ellenzék egyöntetűen olyan nemzetiségi törvényt akar, amelyben semmi sincs, de mutogatni lehet majd az Európa Unióban, hogy ilyen is van a Kárpátok táján.

A kormányban lévő magyar országnagyok pedig továbbra is játsszák a sallang szerepét a román hatalom szalmakalapján. És abban is biztosak lehetünk, hogy majd megmagyarázzák: az erdélyi magyarság érdeke, hogy ne lépjünk ki a kormánykoalícióból, hatalmon maradjunk. Hogy Budapesten is tartsuk majd a gyertyát a miniszterelnökök ölelkezésénél.

 

Ágoston András:

Beszéd 2005. november 1-én, a temerini temetőben

 

Tisztelt egybegyűltek, emlékező magyarok!

Ezekben a napokban felidézzük az ártatlanul kivégzett magyarok emlékét. Itt Temerinben csakúgy, mint sok-sok magyarlakta településen a Vajdaságban.

Több mint tizenöt éve annak, hogy megtört a gonosz varázs. Beszélhetünk, írhatunk Tito partizánjainak és a helyi szerb pribékeknek a gaztetteiről, számon kérhetjük a szerb oldal hallgatását, követelhetjük az erkölcsi meg az anyagi elégtételt.

A történelmi VMDK elnökeként, első politikai megnyilvánulásaink egyikeként levéllel fordultam a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia meg a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia elnökéhez, arra kérve őket, járuljanak hozzá a háború utáni magyarellenes atrocitások feltárásához. Jelzés volt a történelmi VMDK-nak ez a megnyilatkozása nemcsak a szerbeknek, akik közül sokan dühödt acsarkodással fogadták a kezdeményezést, hanem a vajdasági és a magyarországi magyaroknak is. Jeleztük, hogy a mi nemzedékünk sem felejt és keressük az igazságot.

Az akadémiák máig adósak a magyarság ellen irányuló népirtás fontos mozzanatainak feltárásával. Ami megtörtént azt elsősorban magunknak köszönhetjük. A temerini Matuska Mártonnak, Csorba Bélának, önzetlen segítőiknek Ádám Istvánnak, Ternovácz Istvánnak és másoknak. Újvidéken Papp Ferencnek, Szenttamáson Pintér Józsefnek. Bezdánban Balla Ferencnek és Istvánnak, Zentán Szloboda Jánosnak, Szabadkán Sinkovics Ferencnek, Csúrog esetében Teleki Júliának. Magyar Kanizsa, Adorján és Martonos áldozatainak névsorát Forró Lajos, Zsablyáét pedig Bakos Pál gyűjtötte össze. Más községekben is vannak eredmények, de még mindig nagyon sok a munka.

A múlt év végén megszületett a vajdasági népirtással foglalkozó első magyar országgyűlési határozat, s vannak egyelőre eredménytelen próbálkozások a titkos történelmi dokumentumok és az atrocitásokra vonatkozó teljes dokumentáció kutathatóságának elérésére. A VMDP a napokban megkeresi mind a szerb hatalom illetékeseit, s a velük együttműködő VMSZ tisztségviselőit, mind a magyar kormányzati illetékeseket, hogy a november 10-re tervezett magyar-szerb-montenegrói vegyesbizottság ülésén kössenek megállapodást a szerb katonai és más irattárak atrocitásokra vonatkozó dossziéinak a kutatások céljából történő megnyitásáról.

 

Tisztelt egybegyűltek, emlékező magyarok!

Emlékezünk az ártatlanul kivégzett délvidéki magyarokra. De ne felejtsük el, hogy Délvidéken, a Vajdaságban továbbra is tart a szerb elnyomás. A vajdasági magyarok még ma is szenvednek. Ne tévesszenek meg bennünket a vegyesbizottság novemberi ülése előtt foganatosított kampányintézkedések. Sem az, hogy ezekben napokban nem érkeznek hírek magyarverésekről. A csönd nem azt bizonyítja, hogy a helyzet megváltozott, hanem azt, hogy a magyarverések intenzitása egyedül a szerb államban megnyilvánuló politikai akarattól függ.

Nem engedjük magunkat megtéveszteni. A vajdasági magyarság helyzete nyílt és megoldatlan. A szerb-magyar megbékélés – reméljük, hogy sor kerül rá – nem rekedhet meg a részérdekek érvényesítésénél.

 

Tisztelt egybegyűltek, emlékező magyarok!

Bennünket a 21. században csak a kollektív emlékezet visz tovább. A halottak napján szívünkben kegyelettel, tisztelettel gondolunk azokra, akik élnek bennünk, és az utánunk következőkben. Az elmúlást idéző őszi napokon sokan térnek haza idegenből, s vannak, akik csak gondolataikban járnak itthon. Emlékezzünk velük együtt az áldozatokra. Imádkozzunk érettük.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

Kettőskeresztet állított a HVIM Temerinben

A HVIM aktivisták a múlt szombaton kettőskeresztet állítottak a temerini nyugati temetőben a kisebbik tömegsírnál.

A kereszten a következő feliratot helyezték el: „Azért kellett meghalniuk, mert magyarok voltak”.

A meglehetős csendben elhelyezett nagy keresztet november 1-én Szungyi László eperes pélbános szentelte fel.

 

Ternovácz István:

 

Szerbiai mozgolódások a vegyesbizottság ülése előtt

Rasim Ljajic, a Szerbia és Montenegró államközösség emberi jogi és kisebbségi minisztere, valamint Korhecz Tamás, a vajdasági kormány alelnöke, tartományi kisebbségjogi titkár Újvidéken a Telepen átmázoltak két, a múlt héten keletkezett falfirkát. Ezt megelőzően sajtótájékoztatón jelentették be, hogy Ljajic vendéglátójával ellátogat Szenttamásra, ahol gondok vannak a kétnyelvűségre való jog érvényesítésével.

Konkrétan, sehogy sem akarják kihelyezni a Szenttamás magyar nevét is tartalmazó új helységnévtáblát. El kellett volna, hogy látogassanak Verbászra is, ahol egy horvátellenes falfeliratot terveztek átmázolni. Szándékuk azonban meghiúsult, mert az éj leple alatt valaki eltüntette a kisebbségellenes falfirkát. Az újvidéki grafittik eltüntetése előtt a két tisztségviselő sajtótájékoztatót tartott. Ezen elhangzott, hogy Rasim Ljajic a jövő héten ellátogat az újvidéki börtönbe, ahol az összesen 61 évre ítélt öt temerini fiatal nem beszélgethet szüleivel magyar nyelven. Ljajic ígéretet kapott az illetékesektől, hogy ezt a kisebbségi jogérvényesülésen esett csorbát kiküszöbölik.

Szó volt arról is, hogy szerdán Belgrádban Vojislav Kostunica köztársasági kormányfő a magyar-szerb-montenegrói vegyesbizottság ülése előtt fogadja a VMSZ Kasza József vezette küldöttségét. A megbeszélésen jelen lesz az államközösség kisebbségi minisztere és vajdasági kollégája, Korhecz Tamás is. Egy újságírói kérdés arra vonatkozott, hogy Rasim Ljajic miért csak a temerini szerbverés áldozatához látogatott el a kórházba. Mért nem vette magának a fáradtságot, hogy amikor magyar fiatalok kerültek az intenzív osztályra, velük is elbeszélgessen. Ljajic válaszában hangsúlyozta, hogy a szerb áldozathoz azért látogatott el, mert ezzel a nemzeti türelmetlenség további fokozása elé szeretett volna gátat emelni. Hiszen akkor is, azóta is folyamatosan hangsúlyozza, hogy a szerbverésként elhíresült ügynek nincs nemzeti háttere. Ljajic az államközösség kormányának azon szándékát is ecsetelte, hogy a rendőrség és a bíróságok a jövőben gyorsabban és eredményesebben lépjenek fel a kisebbségellenes kirohanások elkövetőivel szemben.

A sajtótájékoztató egyik kérdezője az Észak-Bácskában létrehozandó magyar területi autonómiáról érdeklődött. Korhecz Tamás válaszában elmondta, hogy az eredeti koncepció változott. A magyar területi autonómiával szemben a multikultúrális régiók autonómiáját tartják a jobb megoldásnak. A tartományi kisebbségjogi titkár szólt arról is, hogy szerdán a Kostunica kormányfővel esedékes találkozón tárgyalni fognak a kisebbségi nyelvhasználat érvényesítését szolgáló többletpénz köztársasági kasszából történő biztosításáról és a nemzeti tanácsok megválasztását szabályzó törvénytervezetről.

Korhecz Tamás hangsúlyozta, hogy az itt élő kisebbségek jogérvényesítésére nem Brüsszelben, hanem Belgrádban kell megoldást találni. Elmondta még, hogy szerinte Rasim Ljajic lemondása, amit a VMSZ újvidéki szervezete követelt néhány nappal ez előtt, nem járulna hozzá a kisebbségellenes jelenségek megszűnéséhez.

 

Dokumentumok:

 

Az RMDSZ nem kérte a magyar kormánytól az autonómia támogatását

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök szerint azért nem került szóba az autonómia kérdése a magyar-román közös kormányülésen, mert a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) nem kérte ehhez a magyar kormány támogatását.

"Az autonómiával kapcsolatosan (...) van az RMDSZ-nek egy nagyon világos álláspontja. Ennek az álláspontnak az érvényesítéséhez az RMDSZ nem kérte a magyar kormánynak a támogatását" - mondta Gyurcsány Ferenc a közszolgálati rádióban kedden reggel sugárzott interjújában.

Közölte: Markó Bélával, az RMDSZ elnökével együtt készítették elő a közös kormányülést, és ekkor "az volt az álláspont, hogy ezeket a kérdéseket román-magyar kétoldalú ügyként nem kell feltenni".

Elmondta, álláspontja szerint arra kell törekedni a magyar-román kapcsolatokban, hogy az RMDSZ-szel együttműködésben megtalálják azokat a pontokat, amelyek "áttörést" jelentenek.

Megerősítette korábbi, romániai közlését, ami szerint Magyarország elfogadja a politikai realitásokat, és nincs területi igénye Romániával szemben. "Csak arról mondunk le, ami már egyébként sem a miénk" - mondta.

Közölte, Magyarország már békeszerződésekben is tudomásul vette, "hogy ezek a mi határaink", de mint mondta, "közben tudjuk, hogy a felelősségünk túlnyúlik ezeken a határokon".

 

A hívek anyanyelvén kell misézni Csángóföldön is

A jászvásári (iasi-i) püspökség adminisztratív úton követ el diszkriminációt, amikor megtagadja a moldvai csángóktól az anyanyelvű misét — szögezte le tegnap a Háromszék napilap kérdésére Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. A testület múlt héten határozott arról, hogy felszólítja a moldvai egyházkerületet, tartsa be azt a kánoni előírást, miszerint mindenütt az egyháztagok anyanyelvén kell misézni, és hétfőn megkezdte az indoklás megfogalmazását.

A moldvai csángószervezetek több mint egy évtizede kérik az anyanyelvű egyházi szertartásokat, a jászvásári püspökségen kívül a bukaresti pápai nunciushoz, sőt, a nemrég elhunyt II. János Pál pápához is eljuttatták ebbéli igényüket, de a meghallgatáson kívül semmi mást nem értek el. A román nyelvű misék ügyét a pusztinai Szent István Egyesület terjesztette a diszkriminációellenes bizottság elé annak okán, hogy idén júliusban Irinel Iosub kispap meggyalázta László Katalin mese- és balladamondó asszony emlékét. A Neamt megyéből Pusztinára helyezett egyházfi a halotti misén, László Katalin koporsója mellett felrótta az erős magyar identitásáról ismert asszonynak, hogy saját magát zsoltározta el csángó halottas énekeket tartalmazó kazetta segítségével, és még életében kikötötte, hogy ne hívjanak melléje románul éneklő kántort.

Asztalos Csaba elmondta, a pusztinai beadvány kapcsán megvizsgálták, hogy miként működik a nyelvhasználat az ország többi katolikus egyházkerületében, és azt tapasztalták, hogy mindenütt betartják azt az egyházi törvényt, miszerint az egyháztagok anyanyelvén kell misézni. Bukarestben van arab nyelvű mise, Temesváron hat-hét nyelven miséznek, néhol roma nyelvű egyházi szertartást is tartanak — hangsúlyozta az országos hatóság elnöke. Elmondta, a testület hamarosan megfogalmazza az indoklást, hogy miért marasztalja el a jászvásári püspökséget, de kötelezni nem tudja arra, hogy változtasson azon a gyakorlaton, miszerint Moldvában kizárólag románul miséznek.

(Háromszék)

 

Felmentés a Trianon ügyben

Jogerős ítéletet hozott a Hargita Megyei Törvényszék a Trianon című film nem szabályos módon történt levetítésével megvádolt székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében. A filmvetítést megszervező fiatalember mentesült a helyi rendőrség által szabálysértés címén 50 millió régi lejben megállapított büntetés kifizetése alól.

Mint ismeretes, a január 12-én Székelyudvarhelyen megtartott vetítés és az arra következő beszélgetés miatt Jakab Attilát, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnökét a vetítés helyszínének nem szabályszerű használata miatt a rendőrség 50 millió lejre bírságolta meg. Jakab fellebbezett, és a székelyudvarhelyi bíróság ez év áprilisában, helyt adva a fellebbezésnek, semmisnek nyilvánította a büntetés jegyzőkönyvét. Ennek nyomán a rendőrség élt a fellebbezés jogával, és újabb jogi eljárásban kérte a büntetés jogerőre való emelését, ezúttal a Hargita Megyei Törvényszéken.

Az újabb perben ítélet született: a Törvényszék elutasította a fellebbezést, azaz nem találta vétkesnek Jakab Attilát.

(Erdélyi Napló)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.