|
|
Vajdasági Magyar
Demokrata Párt
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
HÍRLEVÉL III. évf. 124.
szám
2005. október 22.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt
programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél
tovább megmaradjon magyarnak.
Követelései között kiemelkedő fontosságú
a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar
(perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok,
akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot.
A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében
élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevél legutóbbi számai
olvashatók a www.hufo.info honlapon is.
Ágoston András
Akik
először hallanak róla
Október
23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a
Magyar
Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja
1953 nyarára Magyarország
gazdasági válságba került. A túlméretezett iparosítás és a mezőgazdasági
termelés stagnálása az országot a katasztrófa szélére sodorta. Mindehhez
nagyfokú belső elégedetlenség járult a szovjet megszállás alatt lévő országban.
A mindennapi megélhetési gondokkal küszködő munkástömegek és a szovjet kolhozok
mintájára létrehozott termelő-szövetkezetekbe kényszerített, földjüktől
megfosztott, kötelező termék- és terménybeszolgáltatással megnyomorított
parasztok elégedetlensége robbanással fenyegetett. Az internálótáborok tömve
voltak, s a rettegett Államvédelmi Hatóság /ÁVH/ félelemben tartotta az ország
népét.
A részvevők visszaemlékezései:
Nem volt tanítás a műszaki egyetemen. A professzorok zöme
sötétkék ruhában jött be. Az akkor ünneplő ruha volt. Volt, akinek kokárdája is
volt. Borzasztó lelkesek és kedvesek voltak.
(Erdélyi Tibor, építészhallgató)
Sokáig tartott a Sztálin-szobor döntögetése, nehéz volt
ledönteni. Nagyon humoros volt a nép. Nagy hatást tett rám, hogy azt kiabálták,
hogy „Tartsd magad Jóska!”. Ez abszolút nem egy sztálinista
kiáltás volt, hanem egyfajta népi sportszerűség, hogy ő akármilyen nagy,
egyedül van, és mi meg itt sokan, tehát őt is kell bíztatni, hogy tartsa magát.
Közben a SZOT-székházról a csillagot szintén lökdösték lefele. Amikor ledőlt a
szobor, azt énekeltük, hogy: „Meghalt a cselszövő, elmúlt a rút viszály.” Ezt
nagyon gyorsan énekelte a tömeg, érdekes operai effektus volt.
(Karátson Gábor,
joghallgató)
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Temerin
Közlemény, 2005. október 19.
A magyarok megfélemlítésének eszközévé tették a Legfelsőbb Bíróságot
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elképedve
értesült a Szerbiai Legfelsőbb Bíróság minapi döntéséről, mellyel helyben
hagyta az ún. Petrovic-ügyben első fokon elítélt öt temerini magyar fiatal
ellen kirótt drákói büntetést.
A Legfelsőbb
Bíróság döntése többek között azt jelenti, hogy Szerbiában a kettős mércék
alkalmazása nem csak a mindennapi élet, a gazdaság, az állam- és közigazgatás
jellemzője, de továbbra is jelen van a bírósági gyakorlatban, beleértve a
legmagasabb szinteket is. Ugyanakkor jól szemlélteti a délvidéki magyarság
politikai túszhelyzetét is, amit Szerbia mindaddig ügyesen kíván a maga számára
kamatoztatni, míg csak nyugvópontra nem jut a kosovói és a
Bosznia-Hercegovina-i szerb kisebbség ügye.
A Legfelsőbb
Bíróság ezzel a lépésével megerősítette, hogy a vajdasági magyarok az eddigi –
tegyük hozzá – igen lanyha nemzetközi diplomáciai figyelmeztetések ellenére
továbbra is másodrendű polgároknak számítanak ebben az országban, s nagyobb
megértésre számíthatnak a szerb háborús bűnösök és a balkáni háborúk
tömeggyilkosai gaztetteik elbírálása során, mint a magyar fiatalok, ha netán az
őket ért provokációra és támadásokra maguk is tettlegességgel válaszolnak.
Az
egypártrendszer, majd Milosević idején a törvénykezés a kisebbségek megfélemlí-tésének
és megzabolázásának egyik eszköze, a politika kiszolgálója volt. Mint látjuk,
szerepe a kisebbségi kérdés kezelésében döntő mértékben nem változott. Szerbia
skrupulusok nélkül átvette a magyarok kezelésének azon modelljét, amit például
Románia alkalmazott a marosvásárhelyi pogromok után. Ismeretes, a pogromokat
szervező és a magyarokat megtámadó román tettesek többségét futni hagyták,
helyettük viszont drákói szigorral büntettek meg védekezni merészelő
magyarokat, nyilvánvalóan a példastatuálás szándékával. Eredményt ügyükben csak
a magyar diplomácia kitartó, fáradságos, határozott és következetes munkája
hozott.
Ez az, amit itt
és most is joggal várnak el a vajdasági magyarok a Magyar Köztársaság politikai
elitjétől.
Ágoston András:
Megfélemlítés
Úgy látszik, nem véletlen, hogy Predrag Markovic, a parlament elnöke egy szerbiai tanácskozáson kijelentette: a szerb bíróságok nem voltak, s ma sem függetlenek. Nyomás nehezedik rájuk elsősorban a bírók megválasztásának módjából kifolyólag, de a közvélemény részéről is, mert a vonatkozó joganyag nem koherens.
Mossa kezeit Tadic elnök is. S közben burkoltan fenyeget. A felelősséget ő is másra hárítja: azokra a meg nem nevezett intézményekre és szervekre, „amelyek nem fogják elég gyorsan eljárás alá az etnikai alapon elkövetett bűncselekményeket”. Úgy zavaros az egész, ahogy van.
Kit tart a szerb politikai elit hibásnak a magyarokra nézve katasztrofális helyzet kialakulásért. Ezt az össze-vissza kijelentésekből bizony nem lehet megtudni.
Így azt sem lehet kizárni, hogy a magyarverések körül Szerbiában és Brüsszelben zajló vitákat a sokszereplős szerbiai politikai színtéren valaki úgy akarta lezárni, hogy a gyengébb fél, az öt temerini fiatal, s a vajdasági magyarok meg Budapest is arról kántáljanak. S hogy egy valami azért világos legyen. Az, hogy a szerbekkel nem lehet cicázni.
Most a lehető legrosszab az lenne, ha mi magyarok visszavonulót fújnánk.
Ennek sajnos vannak jelei. Az egész magyar politikai színtéren a VMDP-n kívül szinte mindenki hallgat. Úgy látszik senki sem akarja szóvá tenni, hogy az öt temerini fiatal esetében hozott drákói büntetés kapcsán azt, hogy szerb részről a megfélemlítés rabiátus kísérletével állunk szemben.
Doris Pack a
megtépázott tekintélyét féltve hallgat, nemkülönben a magyar diplomácia. De a
VMSZ jól fizetett tisztségviselői, és Kasza József is hallgatnak. Strasbourg
előtt?
„Várom Kostunica hívását”
A belgrádi Novosti c. napilapban Ljajic, kisebbségügyi miniszter pár nappal ezelőtt feldobta a labdát volt koalíciós partnerének Kasza Józsefnek, aki politikusi habitusát tekintve is közel áll hozzá. Kijelentette: Kasza releváns politikai vezető, akivel mindenképpen kommunikálni kell. Hiszek abban, hogy megvan benne a jóindulat a (magyarverésekkel kapcsolatos) helyzet mielőbbi rendezésére.
A Novosti jóvoltából Kasza a magas labdát két kézzel csapta le. Már másnap nyilatkozott a napilapnak. „Várom Kostunica hívását.” Ezt a címet adta a Vecernje novosti a vele készült interjúnak. Kasza az interjúban egy fontos titokra derít fényt. Arra, hogy képes rendet csinálni.
Az egyik kérdésre adott válasza szerint az etnikai incidensek el is tűnhetnek. Nocsak.
Hát, azért nem feltételek nélkül. Kasza beszédes kedvében volt, és az újságírónak szólt a feltételekről is. Szerinte a szerb hivatalos személyiségek igyekeznek kisebbíteni a reális problémákat, ahelyett, hogy elismernék, hogy ő a „legkiemelkedőbb” magyar vezető.
- Kinek ahogy megfelel, átdobják a labdát a Magyar Nemzeti Tanács, Ágoston, vagy más vezérecskék térfelére – állítja Kasza.
S rögtön jelezi a megoldást is. Ha Kostunica odaszólna neki, hogy "gyerünk, Kasza üljünk le, rendezzük e kérdéseket", ő tüstént menne, persze nem egyedül, hanem munkatársaival, akik között nemcsak, Ágoston nincs ott, ami érthető, de úgy látszik Józsa sem.
A munkatársakra Kaszának azért van szüksége mert, amikor négyszemközt tárgyalt Kostu-nicával, akkor ő húzta a rövidebbet, például a multetnikus rendőrség ügyében. Ezt Kostunica négy-szemközt megígérte, utána meg nem tett semmit.
Hogy egy ilyen megjelenésre miért volt szüksége a belgrádi objektívnek éppen nem mondható napilapnak azt a fentiek alapján nem nehéz kitalálni. Azt viszont, hogy a „legkiemelkedőbb” vajdasági magyar most meg miért kérleli Kostunicát, már kevésbé érthető.
Csak nem arról van szó, hogy tovább romlik a viszonya a „stratégiai partnerrel”, a Demokrata Párttal? Az erre utaló jelek közül a legdurvábbal Kasza földije és politikai ellenfele Oliver Dulic, az államszövetség integrációs bizottságának az elnöke szolgált.
Ő – igaz, egy újságírónak kellett a nyelvét meghúznia – újra elővette a Kasza nem politikai természetű ügyeit.
- Úgy látszik – így Dulic – hogy vannak a bírósági eljárásokkal kapcsolatos intervenciók Kasza és más kisebbségi pártok magas tisztségben levő vezetőinek ügyében. Olyan bűncselek-ményekkel vádolják őket, amelyek nem nemzetiségükkel vannak kapcsolatban, hanem a gazdasági bűnözéssel.
Most akkor hogy is állunk a magyarverésekkel? Vagy a temerini öt fiatalra kimért 61 éves büntetéssel?
Kezdeményezzen a szerb fél a magyar kisebbség ügyében!
Ágoston András, a VMDP elnöke 2005. október 22-én nyílt levélben kereste meg Petar Ladjevicet a Kostunica-féle kisebbségi tanács titkárát Belgrádban.
Meggyőződésem, írja Ágoston, hogy Ön is tudja: a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzete nem rendezhető úgy, hogy drákói büntetésekkel sújtják a bűncselekmények magyar elkövetőit, s hogy az ilyen bíráskodással megfélemlítsék őket. S úgy sem, hogy a szerb nyilvánosság előtt az elégedetlen TV-nézők a legsúlyosabb vádak lavináját zúdítsák rájuk.
A vajdasági magyarok veszélyeztetettséget éreznek azok a jelenségek miatt, amelyekkel naponta szembe kell nézniük. Nem gondolják, hogy túl sok lenne a joguk. S ezt nemcsak a szélsőségeseknek kikiáltott csoportok érzik így, hanem közösség tagjainak többsége. Elérkezett az ideje annak, hogy demokratikus párbeszéd útján megvizsgáljuk mit lehet itt tenni.
A tüntetések módszerét most alkalamzták először, de nem utoljára.
A szabadkai tüntetésekre azért került sor, mert a kisebbségi egypártrendszer, amelynek Kasza és társai a haszonélvezői, nem hozott megoldást. A kisebbségi intézményrendszer, amelyet Önök hoztak létre csak arra alkalmas, hogy keretül szolgáljon a szerb politikai érdekek érvényesítéséhez.
A Vajdasági Magyar Demokrata Demokrata Párt a szerb hatalomtól tényleges magyar (perszonális) autonómiát követel. Ez nem jár területi elhatárolódással, de alkalmas a magyar közösség legitim érdekérvényesítésére. Ezt segítené a részarányos képviselet intézményének bevezetése a szerb és a vajdasági parlamentben.
Nagy és fontos döntések időszaka következik. A vajdasági magyarság is mindent megtesz, hogy helyzete mielőbb rendeződjön. Ha Szerbiában a kisebbségek számára is bevezetnék a demokratikus többpártrendszert, az autonómiát és megszűnne a magyarverésekkel szemben megnyilvánuló tolerancia, ez lehetővé tenné egy új nemzetek közötti viszonyokat rendező modell megjelenését, amely már a 21. századra szólna.
Ha előbb Milosevic, majd Djindjic és Kostunica megadta volna a tényleges magyar (perszonális) autonómiát a magyaroknak, ma már más helyzetben lennénk. A nemzeti alapú incidenseket illetően is. De, most sem késő. Javasolja a szerb fél a magyar-szerb-montenegrói vegyesbi-zottság novemberi ülésén, hogy beszéljék meg a szükséges változtatásokat!
Természetes, mi Magyarországgal szemben fenntartjuk a kettős állampolgárságra vonat-kozó kérésünket. Meggyőződésünk, hogy a választások után bármilyen színű kormány kerül is hatalomra, újra napirendre kerül a kettős állampolgárság kérdése. Nemcsak miattunk, de Magyarországnak is fontos a jó megoldás. A mindenkori kormánynak – saját jól felfogott érdekeit követve – meg kell teremtenie a fenntartható gazdasági fejlődése feltételeit. Aminek fontos eszköze a kettős állampolgárság.
Dokumentumok:
Dr. Sepsey Csaba: VMSZ politikusai nem a
magyarság érdekében szólaltak fel Brüsszelben
A VMDP szabadkai szervezetének elnöke, dr. Sepsey Csaba szerint a brüsszeli meghallgatás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Nyitott Ajtó civil szervezet e heti vitaestjén dr. Sepsey elmondta, az Európai Parlament képviselőihez kiutazó VMSZ-es politikusok nem a magyarság érdekeiért, hanem Vajdaság autonómiájáért szólaltak fel.
- A médiákban való megnyilatkozásukból ez tűnik ki. Még akkor sem szólaltak fel, amikor Rasim Ljajić felszólalásában azt mondta, hogy nincs kisebbségi probléma Szerbiában, ők minden jogukkal élhetnek, senki nem bántja őket. Ez valahogy érthető is, hiszen az MNT-t az állam is pénzeli, így ellenük nem szólalnak fel - hallottuk az elnöktől.
A párt helyi szervezetének elnöke reagált a magyarokat ért atrocitások tolmácsolására is, többek között Bóni László megbeszéléseire Doris Pack EP-képviselővel.
- Bóni - egy szerb párt helyi szervezetének elnökeként - felkínálta, hogy más megvilágításban is bemutatja a vajdasági eseményeket, mert szerinte Kasza József felfújja azokat.
Lehet, hogy
sok kérdésben nem értünk egyet a VMSZ elnökével, de azt semmiképp sem
mondhatjuk, hogy felfújta volna a magyarokat ért sérelmeket - mondta dr. Sepsey
a Magyar Szó tudósítása szerint.
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.