Vajdasági Magyar
Demokrata Párt
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
HÍRLEVÉL III. évf. 122.
szám
2005. október 17.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt
programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél
tovább megmaradjon magyarnak.
Követelései között kiemelkedő fontosságú
a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar
(perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok,
akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot.
A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében
élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevél legutóbbi számai
olvashatók a www.hufo.info honlapon is.
Ágoston András
Éhn József, a „Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért” civil
szervezet elnöke Szabadkán: ha egy kisebbségi közösségnek rendezetlen a
helyzete, akkor fokozatosan romlik a tárgyalási pozíciója, ami, az idő
múlásával, egyre kedvezőtlenebbé válik. A szlovákiai magyarság példájából
levonható az a legfrissebb következtetés, hogy a csatlakozás ténye az addig
rendezetlen problémákat konzerválja, sőt felerősíti.
Ugyanis a csatlakozással megerősített többségi nemzet
tárgyalási pozíciója megmerevedik, mert az önrendelkezési jogok rendezésének
hiányában jóváhagyott csatlakozást az elutasító magatartást
tanúsító többség saját érvelése megerősítésének, igazolásának tekinti.
Ágoston András:
Szabadkai lakmusz
A szabadkai tűntetés sajtóbeli utóélete bizonyítja: lakmusz volt ez a fiatalok által szervezett első utcai politikai megmozdulás, melynek végén a részvevők felszabadultan elénekelték a himnuszt. Megmutatta, hogy a szerb pártokkal kötött „stratégiai szövetség” meggátolja az érintett kisebbségi pártot, ezúttal a VMSZ-t a szabad cselekvésben.
Rámutatott továbbá arra, hogy él a kisantant szelleme, és ha valaki a nyolcvanöt éves kliséket felrúgva kíván a kisebbségről beszélni, azt a szerb pártok – ezúttal első sorban a Djindjic-féle, magát demokratikusnak nevező Demokrata Párt – kígyót-békát kiáltva rá egyszerűen kiátkozza. Miközben oda kell figyelni arra, hogy Seselj vajda szerb radikálisai, nemcsak, hogy nem szerveztek ellentűntetést, amivel némely magyarok – nem minden hátsó gondolat nélkül – riogattak, de egyelőre tartózkodnak a magyarok pocskondiázásától is.
S ami a legfontosabb: a kórusból kihallatszó kisantantot idéző kappanhangok ellenére, a szerb politikai színtér nem esett transzba. Sőt, az egyik nacionalista televízióban fellépő fiatal politikus igazi realista módjára megállapította: nem a szerbeknek áll most a zászló, s ha valamit tehetnek az az, hogy nekiveselkednek a munkának és bebizonyítják, a szerb nemzet alkalmas arra, hogy bekerüljön az EU-ba. Nem Szerbia, mint ország, hanem a szerb nemzet, amely a térségben különböző országokban él.
A szabadkai megmozdulás tehát további kezdeményezésekre, új politikai stílus megteremtésére serkent. Itt az ideje a világos beszédnek. A politikai sumákolás, a ma itt, holnap ott alapú „reálpolitika” immár nevetségessé vált. Olyan rugalmas politikai együttműködésre van szükség a vajdasági magyar politikai pártok, a civilszféra és felelős értelmiség között, amely különböző irányokból ugyan, de egy cél felé halad.
Ez a cél nem lehet más, mint Kárpát-medencében élő magyar nemzetrészek határmódosítás nélküli politikai integrációja.
Kosovo és a dél-szerbiai albánok
Hogy ez mennyire így van, látszik a Kosovóval kapcsolatos fejleményekből is.
Várható, hogy a Biztonsági Tanács október 24-én döntést hoz a Kosovo státusával kapcsolatos tárgyalások megkezdéséről. A szerb várakozások szerint ezek a tárgyalások nem hónapokig inkább évekig tartanak.
Az albán nemzeti stratégiának megfelelően, máris jelentkezett a jelenleg nem Kosovóhoz tartozó négy szerbiai albán többségű község egyik albán vezetője, aki nem követel kevesebbet, mint azt, hogy a Kosovóval kapcsolatos tárgyalásoknak legyen része ennek az albán közösségnek a szerinte nyílt és megoldatlan helyzete is.
Ebben a helyzetben kimondottan zavaró, hogy a vajdasági magyarság nem tud közös követelésekkel előállni.
A követelések csokra a minap gazdagodott egy szál tiroli havasi gyopárral. Kasza József fittyet hányva saját pártbéli ellenlábasainak kinyilvánított álláspontjára, sőt, saját pártjának programjára is, az erdélyi Kis Máért-ra készülve bejelentette: észak-vajdaságban tiroli típusú autonómiára van szükség. Józsa László és Korhecz Tamás, ebben az ügyben még nem nyilatkoztak, de az már látható, hogy ők szerb szempontból konstruktívabbak már nem is lehetnek. Szerintük – ne felejtsük, mind a VMSZ nemzeti tanácsának elnöke, mind a tartományi kormány alelnöke lényegében a belgrádi pénzektől függnek – a magyarverések kiküszöbölése érdekében nem tartják szükségesnek a jelenlegi intézményrendszer megváltoztatását és az agresszív szerb fiatalok tevékenységét toleranciaprogramok útján akarják megfékezni.
A harmadik út a magyar (perszonális) autonómia és a részarányos parlamenti képviselet, amelyet a VMDP követel. Erre vonatkozólag nincs elvi ellenállás, de a gyakorlatban mind a VMSZ, mind a szerb politikai elit menekül tőle, mint az ördög a szenteltvíztől. A VMSZ az egypártrendszert akarja megóvni, a szerbek pedig a politikai ellenőrzés jelenlegi mechanizmusát kívánják megőrizni. Érthető, hisz így Kostunica Józsa Lászlónak a főnöke, Kaszát pedig – lásd a VMSZ szabadkai tűntetéstől való ódzkodását – Tadic Demokrata Pártja tartja rövid pórázon. A „stratégiai partner” ne nagyon keveredjen bele holmi radikális magyar megmozdulásokba. Az ilyeneket a VMSZ vezetői közül azok, akiket ez érdekel, csak az ablakból nézhetik.
Kasza-Markó paktum?
Néhány hete, még a VMSZ egyik másik vezetőjét is meglepte a bejelentés, hogy ezentúl a tiroli autonómia a cél. Kaszának ez az újabb vargabetűje akkor kapott értelmet, amikor kiderült, hogy a két párt közös autonómia-bizottságot hoz létre.
Sokan keresték az értelmét ennek a bejelentésnek, s nemigen találták.
Egyenes magyarázat talán nincs is. Értelmetlen ez a döntés, hiszen egyik párt sem akar komolyan területi autonómiát, s mindkettőnek van már a helyi többségi hatalommal egyeztetett kisebbségi törvénye illetve törvénytervezete, amit saját jól felfogott érdekében egyik sem kíván mellőzni.
Akkor meg miről lehet szó?
Hacsak nem arról, hogy Kasza és Markó is előre akarnak menekülni. Úgy, hogy közben megőrizzék a helyi többségi hatalomnak is megfelelő egypártrendszert, Magyarországot pedig olyan helyzetbe hozzák, amiben nem vállalhatja a budapesti támogatások leosztásának demokratizálását.
A két pártelnök él a gyanúperrel, hogy a megcsappant magyarországi támogatások mögött, nemcsak a gazdasági nehézségek állnak, hanem a politikai akarat is. Amelynek a lényege, hogy a magyarországi politikai elit, a választások után mindenképpen, új alapokra akarja helyezni a kisebbségi oligarchákat kitermelő tizenöt éve regnáló, mára elavult támogatási rendszert. S ha szerencsénk van, a magyarországi politikai elit közös akarattal hozzálát a magyar-magyar viszonyok új, a 21. század követelményeinek is megfelelő modelljének létrehozatalához.
Ha a változásoktól való félelmet vesszük kiindulópontnak, ha a VMSZ az RMDSZ politikájának a lényegéhez akarunk közelíteni, akkor az autonómia ködfüggönyként való megjelenítése már nem is látszik annyira értelmetlennek.
A perszonális autonómia és a részarányos
képviselet esélye
Meg kell mondani: Szerbiában lassan már nem tartják lehetetlennek a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzetének rendezését. Ez nemcsak abból látszik, hogy a szabadkai tűntetéssel kapcsolatos pattogást össze sem lehet hasonlítani azzal felhördüléssel és az azt követő pszichológiai háborúval, amelyben akkor volt részünk, amikor a történelmi VMDK-ban felszólítottuk a vajdasági magyarokat, hogy ne menjenek a harcterekre. Látszik ez abból is, hogy megszólalt Szerbia lelkiismerete: a lekenyerezhetetlen Sonja Biserko, a Helsinki Bizottság szerbiai elnöke, aki tegnap a B92-es televízióban rámutatott: rendezni kell a kisebbségek helyzetét. S támogatta a részarányos parlamenti képviseletre vonatkozó elképzelést.
Mindennek ellenére nem vehetjük készpénznek, hogy bármi is hirtelen megváltozik a bérces Balkánon, különösen Szerbiában.
De, elébe kell menni a változásoknak. Méghozzá Budapest segítségével.
A VMDP szerint csak egy módja van annak, hogy a vajdasági magyarok ügye, ahogy az rendjén is lenne, kimaradjon a választási kampányból. Ez pedig az egységes vajdasági követelések kialakítására vonatkozó párbeszéd. A legjobb persze az lenne, ha a két nagy magyarországi párt közösen venné a kezébe ezt a dolgot. Elfogadható lenne az is, ha külön-külön próbálnák meg a nemzeti érdek érvényesítését a vajdasági magyarok nyílt és megoldatlan helyzetének rendezésére irányuló egységes követelések megszövegezésében.
S legvégül: nem lenne-e a magyar nemzeti érdekekkel a legteljesebb összhangban, ha a Máért ülésén kerülne sor a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzetével összefüggő, igencsak időszerű, egységes stratégia kidolgozására? Szerintünk igen.
Dokumentumok:
Szerb politikusok pánmagyar szervezkedésről
beszélnek
Szélsőséges
magyarok tiltakozásának, új regionális válság
nyitányának és "pánmagyar mozgalom" színrelépésének minősítették
elítélő nyilatkozataikban szerbiai pártvezetők és kisebbségügyi
"szakértok" a Szabadkán a magyarellenes jogsértések ellen tartott
szombati tiltakozást. Oliver Dulics, a Szerbia és Montenegró-i parlament
integrációs bizottságának elnöke azt mondta, hogy a megmozdulás nem a vajdasági
magyarok, hanem a szélsőségesek tiltakozása volt. - A szélsőségesség
politikája nem vetette meg a lábát se Szabadkán, se a Vajdaságban. A legjobb
bizonyítéka ennek, hogy kevesen vettek részt a tűntetésen – mondta Dulics, aki
a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) partneri viszonyt ápoló Demokrata Párt
szabadkai vezetője.
forrás: nol.hu
A Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútuma
felvállalhatatlan?
A Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútuma felvállalhatatlan - jelentette ki Márton Árpád parlamenti képviselő. A kérdésre, hogy akkor az RMDSZ miért nem nyújtotta eddig be saját javaslatát Márton Árpád azt válaszolta: az RMDSZ nem tartja jónak a mostani időpontot.
Hát igen. Ma csak a kisebbségi törvénytervezet benyújtására futja. Ami tudvalevően nem autonómia.
De ne búsuljon senki: első látásra az RMDSZ (már egy VMSZ-el kötött paktum alapján?) a területi autonómiát nem tartja alkotmányellenesnek.
Megnyugtató. Azaz mégsem.
Márton Árpád szerint a Székely Nemzeti Tanács statútumának fő hibája, hogy sehol sem lehet levegőre autonómiát építeni.
És a régiók különféle koncepciói nem azok?
Tiszta vizet a pohárba
A Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezete nyilvános beszélgetés-sorozatot szándékszik indítani a lehetséges autonómiaelképzelésekről. Első körben politikusok, sajtósok beszélgetnének, majd a nagyközönség is elmondaná egy fórum keretében a javaslatokat. Támogatókat keresnek a terv megvalósításához.
A Velencei Bizottság előtt a kisebbségi
törvénytervezet
Az
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöksége, szakértői véleményezés alapján
összeállított beadványt intézett az Európa Tanács jogi szakbizottságához, a Velencei
Bizottsághoz.
A
kisebbségi törvény tervezete jelenlegi formájában elfogadhatatlan, egyebek
között amiatt, hogy: a nemzeti közösségek által választandó ún. autonómia-testületek megválasztása nem demokratikus, a
testületek hatásköre elsősorban konzultatív, intézményi és anyagi hátterük nem
biztosított.
Habár a tervezet előkészítésekor az RMDSZ nem folytatott társadalmi vitát a tervezetről, úgy véljük, még nem késő széles körű párbeszédet, konzultációt nyitni a tervezet szövegéről.
Ennek
alapját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ
által benyújtott és jelenleg is a Parlament napirendjén szereplő
törvénytervezetek jelenthetik.
Az
autonómiaprogram egységes képviseletének alapját csakis a párbeszéden
alapuló összefogás adhatja. Sajnálatosnak és elítélendőnek tartjuk, hogy az
RMDSZ továbbra is monopolhelyzetének megtartásához ragaszkodik, a tényleges párbeszédre pedig nem hajlandó. Sem az EMNT-vel, sem az
SZNT-vel, sem pedig az erdélyi civil társadalom erőivel nem kíván szóbaállni.
Az
erdélyi magyar–magyar párbeszéd beindítására javasoljuk az Erdélyi Magyar
Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) létrehozását. Ennek célja a politikum, az
egyházak és a civil szféra erőinek összefogása, a nemzeti minimum
megfogalmazása.
Beszédes
és sokatmondó, hogy míg az RMDSZ a koalíciós és a parlamentben képviselt –
román – pártokkal rendszeres párbeszédet folytat, kontaktust tart fenn, addig a
magyar történelmi egyházakkal, az erdélyi magyar politika más szereplőivel és
az erdélyi civil társadalom képviselőivel ugyanezt nem tartja fontosnak.
A kiszorítás és nem az összefogás irányába mutat, hogy míg tavaly, a választási esztendőben örömmel vették Tőkés Lászlónak, az EMNT elnökének megjelenését és beszédét az aradi, október 6-i megemlékezéseken, addig most a Nemzeti Tanács elnökét nem engedték szólni a hivatalos pártrendezvény módjára megrendezett megemlékezésen.
Forrás: EMNT közlemény
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.