Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 121. szám

2005. október 16.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.

Követelései között kiemelkedő fontos­ságú a jogszabályal­kotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) au­tonómia, a szám­aránynak megfelelő par­lamenti képviselet, A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állam­polgárságot.

A VMDP síkraszáll a Kár­pát-medencében élő magyarok határ­módosítás nélküli politikai integrá­ciójáért.

A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.

Ágoston András

 

"Mélyen bántott, hogy mindazok után, amiket szabadságaik iránti szeretetből tettem, úgy látszik, még mindig gyanakodnak rám, mert hiszen csak rajtam múlt,  hogy visszaéljek a nép első hevületével, és birtokba vegyem Erdélyt anélkül, hogy a rendek összehívásáról, vagy a választásról beszélnék. De hát ez a választott fejedelmek sorsa, hogy mindig gyanakodnak rájuk, és ha saját lelkiismeretük nem nyugtatná meg őket, mindig boldogtalanok lennének. Pedig csak okoskodás, ha azt hiszik, hogy eskükkel és törvényekkel megköthetik őket, ha lelkiismeretük nem szabályozza magaviseletüket."

(II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok)

Csorba Béla:

 

1521: a várkapitány erkölcsi okokból

a passzív ellenállást választja

 

Nándorfehérvárnak aljába

Kivont p(ha)allosát himbálja.

 

Jó paripáján jön Szolimán,

Foga között a fent jatagán.

--Vóna csak itt az én apukám,

Jól megszophatná a Szolimán,

Beledobatná őt izibe

Piszkos Dunának mély vizibe.

„Törököt át csak a testemen” --

Népemet színleg fölesketem,

De bölcsebb lesz, ha bekosztolok,

Aztán titokban eliszkolok,

Inkább a hagymás fölöstököm,

Mintsem hogy karón lógjon tököm!

 

                               Fortinbras indulója

              

            Nyíljatok meg, csapszékek és bordék,

            Ihol jön az alamuszi norvég!

            Helsingőr és Koppenhága,

            Meg lesz minden kappan hágva

            -- Lőjetek sort! -- Vagy nem ez a sörvég?

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Ifjúsági Tagozat

Közlemény, 2005. október 16.

 

Támogatjuk az erdélyi fiatalokat

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt Ifjúsági Tagozata támogatja a négy erdélyi városban október 17-re tervezett ifjúsági megmozdulást, melynek célja a fiatal értelmiségiek állami magyar egyetemre vonatkozó követelésének érvényesítése.

A Bolyai Egyetem újraindítása bátorítás lenne számunkra is, hogy továbbra se elégedjünk meg a szabadkai „multikulturális egyetem” ködös ábrándjával.

Támogatjuk erdélyi fiatal barátainknak az iskolásokat sújtó kisebbségellenes állapotok megszűntetésére irányuló követelését. Az ilyen viszonyulás ellen fellépünk itt a Vajdaságban is. Könyvvel, gyertyával, a tudás és béke jelével.

Támogató nyilatkozatunkat eljuttatjuk az erdélyi tüntetések kezdeményező bizottságának.

 

Ágoston András:

Új politikai nemzedék a színen

 

 Civil Mozgalom által szervezett és politikai szempontból jól időzített magyarverések el­leni szabadkai tüntetés több szempontból is emlékezetes marad a merész megjelenteknek. Nem szá­mítva a sok rendőrt, és más biztonságiakat, valamint a média számos képviselőjét, mintegy 300 zömmel fiatal részvevő és pár tucat idősebb érdeklődő volt jelen a tiltakozó rendezvényen. A VMSZ vélhetően túlbecsülte a szerb radikálisok ellentüntetéséről szóló suttogó propaganda jelentőségét. Kár.

Azok akik a „rizikó” ellenére kimerészkedtek a térre, rendzavarás, provokáció nélkül hallgat­hatták meg a fel­szólalókat: Kiss Rudolfot, „a Civilek” koordinátorát, néhány vajdasági, felvidéki és budapesti politi­kust, a budapesti polgári körök képviselőjét, meg a részvevőkhöz intézett budapesti és erdélyi üze­neteket. A békésen lezajlott tüntetés végén két idősebb hölgy könnyezve elmélkedett: hát, ezt is megértük, hogy Szabadka főterén elénekelik a Himnuszt!

Akik ott voltak, bizonyítottan a nemzeti oldalt képviselik itthon és külföldön is. Ők tegnap ta­núi lehettek egy új vajdasági magyar nemzeti indíttatású politikus nemzedék színrelépésének.

Akik belépőként – mellőzve a helyi kisebbségi oligarchákat – a fiata­lokból álló csoportok korábbi sikertelen próbálkozásai után, először szerveztek politikai tüntetést. A saját érdekükben, a magyarverésekkel kapcsolatos lanyha hatósági fellépés ellen, de vállalva ezzel a nemzet ügyét és a nemzeti beállítottságú vajdasági magyar pártokat, civilszerveze­teket is.

Valami új kezdődött a vajdasági magyar politikai eliten belül, valami, amire oda kell fi­gyelni és amit érdemes támogatni. Úgy látszik, nem véletlen, hogy az összejövetelt üdvözölte a korábban igencsak szőrösszívűnek ismert Doris Pack is.

Ha a többi szerbiai „üdvözletet” nézzük, azok bizony nem monhatók barátságosak. A vasárnapi sajtóban megnyi­latkozó szerb politikusok farkast és EU-t kiáltva, a kisantant szellemében ostorozzáka magyarokat, s a vajdasági magyar politikai elitet a mérsékeltekre (Kasza, a VMSZ és a szerb hatalomba beépült VMSZ-es tisztségviseklők, élükön Józsával), és radikálisokra, szélsőségesekre (Ágoston, Pál Rácz-Szabó és a többiek) osztják. Mindez nem fontos.

Elhangzott azonban egy releváns szerb vélemény is. Dusan Janjic, az amerikai Etnikai Fó­rum nemkormányzati szervezet belgrádi rezidense, ezúttal az általa javasolt kisebbségi miniszté­rium önjelölt minisztereként (ő ellenzi a VMSZ által erőltetett kisebbségi törvényt, s van saját el­képzelése a kisebbségvédelmi intézményrendszerről, ami szintén nem autonómia), tőről metszett kisantant politikusként nyi­latkozott meg.

- A magyarországi jobboldaliak megjelenése – huhog Janjic – komoly figyelmeztetés az EU-nak, hogy az egyik tagállama tűzfészekként jelenik meg a politikában. Szerbiának beszélnie kell Budapest­tel, de informálnia kell a NATO-t és az Egyesült Nemzeteket is. Mintegy örülve annak, hogy nem szakad rá plafon, Janjic még hozzátette: „mielőbb meg kell hozni az új szerb alkotmányt, hogy meg­erősítsük a Vajdaság autonómiáját”.

Ha nem lenne is más bizonyítékunk arra, hogy a Vajdaság autonómiája a 14 százaléknyi ma­gyar népesség számára nem helyettesítheti a tényleges magyar (perszonális) autonómiát, Janjic ezt most mindenki számára világossá tette.

Van más tanulsága is a fiatalok fellépését kísérő szerb megnyilvánulásoknak. Az, hogy Szerbia nem fog habozni: ha Magyarország nem mondja meg pontosan milyen sorsot szán a vajda­sági ma­gyaroknak a szerb fél majd lediktálja ezt neki.

Nos, ettől az Isten mentsen meg bennünket!

 

Dokumentumok:

 

Kiss Rudolf, a szervező Civil Mozgalom koordinátora egy konkrét esetet ismertetetett – egyet a sok közül – melyben világosan megmutatkozott a rendőrségi részrehajlás. Amikor, a ma­gyarok ellen támadó vétkest – cinkosságot vállalva vele – a rendőrök futni hagyják, az áldotzatot pedig intézkedésnek vetik alá. Kiss Rudolf szerint a Civil Mozgalom szorgalmazza a nemzetközi megfigyelők megjelenését a Vajdaságban, s követeli a hatóságok hatékony fellépését, a támadók megbüntetését.

 

Doris Pack üzenete: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Európa Parlament képviselői részt kí­vánnak venni Szerbia, de különösen Vajdaság demokratikus fejlődésében. Személy szerint is a szí­vemen viselem a régió kisebbségeinek a sorsát és gondjait, amelyekkel hétköznapi életük során szembesülnek. Remélem, mindenki, de különösképpen a Szerb Kormány és az igazságügy, tisztá­ban van óriási felelősségével, hogy békés együttélést kell biztosítaniuk a régióban élő összes nem­zeti közösség számára. Fontos, hogy fenntartsuk és továbbfejlesszük a multietnikus életmodellt és az európai civilizációs vívmányokat ebben a régióban.  A ti Doris Packotok.

 

Ágoston András beszéde:

Tisztelt jelenlevők, kedves fiatalok! Szükség van a szabadkai tiltakozó gyűlésre.

Mert leginkább a délvidéki magyar fiatalok válnak a nemzeti alapú súlyos incidensek, sok­szor megalázott áldoza­taivá. S mert ezzel a tiltako­zással kifejezhetjük a vajdasági magyarság óriási többségének a vélemé­nyét, hogy népcso­portunk helyzete to­vábbra is nyílt és megoldatlan.

Van egységes vajdasági magyar érdek. Mi, a vajdasági ma­gya­rok szeretnénk békésen egy­más mellett élni a most már nagy többségben itt élő szerbekkel. De nem úgy, ahogy ezt ők Trianon óta megszokták. Nekik is rá kell jönniük, hogy a vaj­dasági ma­gyarok nem képezik saját tulajdo­nukat. S hogy azok részei a Kár­pát-medencében élő magyar nemzetnek. Meg las­san arra is, hogy a vajdasági magyarok az EU-tag Magyaror­szág kisebbségei, akikre most már talán állandó jelleggel oda­figyel az Európai Unió is.

A vajdasági magyarok nem akarják azt a feszültséget, ame­lyet főleg a félrenevelt fiatal szerbek keltenek sokszor megalázó, durva, testi sérté­seket okozó kötekedő viselkedé­sükkel. Nem akarjuk, hogy a szerb hata­lom saját érdekeitől vezérelve elnéző legyen pont az effajta viselkedéssel szemben. S ami a legfontosabb: ezt a véleményünket nem akarjuk to­vább meg­félemlítve magunkba zárni.

Köszöntjük a fiatal szervezőknek, hogy új kezdeményezé­sükkel ha­tékony anyagi támogatás nélkül, saját erejükből nyil­vá­nosságot biztosíta­nak ebbéli véleményünk kifejtésének. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt fiataljai tevőlegesen is hozzá­járultak a mai megmoz­dulás megszervezésé­hez. Nekik is köszönjük a le­hetőséget.

Célunk az, hogy politikai jóindulatunk bizonyítékaként rá­mutassunk a tennivalókra, ame­lyeket ha a szerb hatalom meg­szívlel oldódhat a két nemzet közötti mindkét fél számára káros fe­szültség.

Véleményünk szerint ideje, hogy a szerb hatalom félrete­gye a ki­sebbségek szerepéről és helyéről alkotott sok évtizedes klisé­ket, megvizs­gálja, mi az, ami hozzájárulhat közös boldo­gulá­sunk­hoz ezen a vidéken.

Először is figyelembe kell vennie, hogy magyarok va­gyunk, s az uniós nemzet részeként azok is akarunk maradni. Másodszor, hogy önazo­nosságunk megőrzésére és a meglevő egyre kíno­sabb nemzeti alapú fe­szültség kezelésére a jelenlegi intézményi struk­túra nem alkalmas. Tény­leges, magyar (per­szonális) autómiára van szükség. Emellett csakúgy mint a szerbeknek, mondjuk Hor­vátországban és Kosovón, szüksé­günk van részarányos parlamenti képviseletre is. Előre szava­tolt képviselői helyeket kérünk a szerb parlamentben, hogy azokra, többpárti alapon, maguk a ma­gya­rok választhassák meg képviselőiket. Akik csakúgy mint a szerb kép­viselők Horvátországban, va­lóban a vajdasági magyarság érdekeit képvi­selik, s ami a legfontosabb, egyedül a magyar választó­iknak tartoznak po­litikai felelősséggel.

Tudjuk, egyelőre nincs meg a politikai akarat a szerb ve­ze­tésben sem arra, hogy a nemzeti alapú súlyos incidensek esetében a zéró tolerancia elvét alkalmazva határozottan járjon el, sem arra, hogy ténylegesen párbe­szédet kezdjen a magyar autonómiáról és a részarányos parlamenti képvi­seletről.

Ez az oka annak, hogy a tiltakozó nagygyűlésről kéréssel fordulunk Budapesthez, az EU-tag Magyarországhoz. Azt kérjük, ne elégedjen meg azzal, hogy Európa csak figyelem­mel kísérje a vajdasági magyarság hely­zetének alakulását, ha­nem mind Szerbi­ában, mind az EU-ban szorgal­mazza a de­mokratikus kisebbségba­rát intézmények, a magyar (perszoná­lis) autonómia és a részará­nyos parlamenti képviselet mielőbbi bevezeté­sét.

 

 

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.