Vajdasági Magyar
Demokrata Párt
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
HÍRLEVÉL III. évf. 121.
szám
2005. október 16.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt
programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél
tovább megmaradjon magyarnak.
Követelései között kiemelkedő fontosságú
a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar
(perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok,
akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot.
A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében
élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevél legutóbbi számai
olvashatók a www.hufo.info honlapon is.
Ágoston András
"Mélyen bántott, hogy mindazok után, amiket
szabadságaik iránti szeretetből tettem, úgy látszik, még mindig gyanakodnak
rám, mert hiszen csak rajtam múlt, hogy visszaéljek a nép első
hevületével, és birtokba vegyem Erdélyt anélkül, hogy a rendek összehívásáról,
vagy a választásról beszélnék. De hát ez a választott fejedelmek sorsa, hogy
mindig gyanakodnak rájuk, és ha saját lelkiismeretük nem nyugtatná meg őket,
mindig boldogtalanok lennének. Pedig csak okoskodás, ha azt hiszik, hogy
eskükkel és törvényekkel megköthetik őket, ha lelkiismeretük nem szabályozza
magaviseletüket."
(II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok)
Csorba Béla:
1521: a várkapitány erkölcsi okokból
a
passzív ellenállást választja
Jó paripáján jön Szolimán,
Foga között a fent jatagán.
--Vóna csak itt az én apukám,
Jól megszophatná a Szolimán,
Beledobatná őt izibe
Piszkos Dunának mély vizibe.
„Törököt át csak a testemen” --
Népemet színleg fölesketem,
De bölcsebb lesz, ha bekosztolok,
Aztán titokban eliszkolok,
Inkább a hagymás fölöstököm,
Mintsem hogy karón lógjon tököm!
Fortinbras indulója
Nyíljatok meg, csapszékek és bordék,
Ihol jön az alamuszi norvég!
Helsingőr és Koppenhága,
Meg lesz minden kappan hágva
--
Lőjetek sort! -- Vagy nem ez a sörvég?
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Ifjúsági Tagozat
Közlemény, 2005. október 16.
Támogatjuk az erdélyi
fiatalokat
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt Ifjúsági
Tagozata támogatja a négy erdélyi városban október 17-re
tervezett ifjúsági megmozdulást, melynek célja a fiatal értelmiségiek állami
magyar egyetemre vonatkozó követelésének érvényesítése.
A Bolyai Egyetem újraindítása bátorítás
lenne számunkra is, hogy továbbra se elégedjünk meg a szabadkai
„multikulturális egyetem” ködös ábrándjával.
Támogatjuk erdélyi fiatal barátainknak az
iskolásokat sújtó kisebbségellenes állapotok megszűntetésére irányuló
követelését. Az ilyen viszonyulás ellen fellépünk itt a Vajdaságban is.
Könyvvel, gyertyával, a tudás és béke jelével.
Támogató nyilatkozatunkat eljuttatjuk az
erdélyi tüntetések kezdeményező bizottságának.
Ágoston András:
Új politikai nemzedék a színen
Civil Mozgalom által szervezett és politikai szempontból jól időzített magyarverések elleni szabadkai tüntetés több szempontból is emlékezetes marad a merész megjelenteknek. Nem számítva a sok rendőrt, és más biztonságiakat, valamint a média számos képviselőjét, mintegy 300 zömmel fiatal részvevő és pár tucat idősebb érdeklődő volt jelen a tiltakozó rendezvényen. A VMSZ vélhetően túlbecsülte a szerb radikálisok ellentüntetéséről szóló suttogó propaganda jelentőségét. Kár.
Azok akik a „rizikó” ellenére kimerészkedtek a térre, rendzavarás, provokáció nélkül hallgathatták meg a felszólalókat: Kiss Rudolfot, „a Civilek” koordinátorát, néhány vajdasági, felvidéki és budapesti politikust, a budapesti polgári körök képviselőjét, meg a részvevőkhöz intézett budapesti és erdélyi üzeneteket. A békésen lezajlott tüntetés végén két idősebb hölgy könnyezve elmélkedett: hát, ezt is megértük, hogy Szabadka főterén elénekelik a Himnuszt!
Akik ott voltak, bizonyítottan a nemzeti oldalt képviselik itthon és külföldön is. Ők tegnap tanúi lehettek egy új vajdasági magyar nemzeti indíttatású politikus nemzedék színrelépésének.
Akik belépőként – mellőzve a helyi kisebbségi oligarchákat – a fiatalokból álló csoportok korábbi sikertelen próbálkozásai után, először szerveztek politikai tüntetést. A saját érdekükben, a magyarverésekkel kapcsolatos lanyha hatósági fellépés ellen, de vállalva ezzel a nemzet ügyét és a nemzeti beállítottságú vajdasági magyar pártokat, civilszervezeteket is.
Valami új kezdődött a vajdasági magyar politikai eliten belül, valami, amire oda kell figyelni és amit érdemes támogatni. Úgy látszik, nem véletlen, hogy az összejövetelt üdvözölte a korábban igencsak szőrösszívűnek ismert Doris Pack is.
Ha a többi szerbiai „üdvözletet” nézzük, azok bizony nem monhatók barátságosak. A vasárnapi sajtóban megnyilatkozó szerb politikusok farkast és EU-t kiáltva, a kisantant szellemében ostorozzáka magyarokat, s a vajdasági magyar politikai elitet a mérsékeltekre (Kasza, a VMSZ és a szerb hatalomba beépült VMSZ-es tisztségviseklők, élükön Józsával), és radikálisokra, szélsőségesekre (Ágoston, Pál Rácz-Szabó és a többiek) osztják. Mindez nem fontos.
Elhangzott azonban egy releváns szerb vélemény is. Dusan Janjic, az amerikai Etnikai Fórum nemkormányzati szervezet belgrádi rezidense, ezúttal az általa javasolt kisebbségi minisztérium önjelölt minisztereként (ő ellenzi a VMSZ által erőltetett kisebbségi törvényt, s van saját elképzelése a kisebbségvédelmi intézményrendszerről, ami szintén nem autonómia), tőről metszett kisantant politikusként nyilatkozott meg.
- A magyarországi jobboldaliak megjelenése – huhog Janjic – komoly figyelmeztetés az EU-nak, hogy az egyik tagállama tűzfészekként jelenik meg a politikában. Szerbiának beszélnie kell Budapesttel, de informálnia kell a NATO-t és az Egyesült Nemzeteket is. Mintegy örülve annak, hogy nem szakad rá plafon, Janjic még hozzátette: „mielőbb meg kell hozni az új szerb alkotmányt, hogy megerősítsük a Vajdaság autonómiáját”.
Ha nem lenne is más bizonyítékunk arra, hogy a Vajdaság autonómiája a 14 százaléknyi magyar népesség számára nem helyettesítheti a tényleges magyar (perszonális) autonómiát, Janjic ezt most mindenki számára világossá tette.
Van más tanulsága is a fiatalok fellépését kísérő szerb megnyilvánulásoknak. Az, hogy Szerbia nem fog habozni: ha Magyarország nem mondja meg pontosan milyen sorsot szán a vajdasági magyaroknak a szerb fél majd lediktálja ezt neki.
Nos, ettől az Isten mentsen meg bennünket!
Dokumentumok:
Kiss Rudolf, a szervező Civil Mozgalom
koordinátora egy konkrét esetet ismertetetett – egyet a sok közül – melyben
világosan megmutatkozott a rendőrségi részrehajlás. Amikor, a magyarok ellen
támadó vétkest – cinkosságot vállalva vele – a rendőrök futni hagyják, az
áldotzatot pedig intézkedésnek vetik alá. Kiss Rudolf szerint a Civil Mozgalom szorgalmazza
a nemzetközi megfigyelők megjelenését a Vajdaságban, s követeli a hatóságok hatékony
fellépését, a támadók megbüntetését.
Doris Pack üzenete: Tisztelt Hölgyeim
és Uraim! Az Európa Parlament képviselői részt kívánnak venni Szerbia, de
különösen Vajdaság demokratikus fejlődésében. Személy szerint is a szívemen
viselem a régió kisebbségeinek a sorsát és gondjait, amelyekkel hétköznapi
életük során szembesülnek. Remélem, mindenki, de különösképpen a Szerb Kormány
és az igazságügy, tisztában van óriási felelősségével, hogy békés együttélést
kell biztosítaniuk a régióban élő összes nemzeti közösség számára. Fontos,
hogy fenntartsuk és továbbfejlesszük a multietnikus életmodellt és az európai
civilizációs vívmányokat ebben a régióban. A ti Doris Packotok.
Ágoston András beszéde:
Tisztelt jelenlevők, kedves fiatalok! Szükség van a szabadkai tiltakozó gyűlésre.
Mert leginkább a délvidéki magyar fiatalok válnak a nemzeti alapú súlyos incidensek, sokszor megalázott áldozataivá. S mert ezzel a tiltakozással kifejezhetjük a vajdasági magyarság óriási többségének a véleményét, hogy népcsoportunk helyzete továbbra is nyílt és megoldatlan.
Van egységes vajdasági magyar érdek. Mi, a vajdasági magyarok szeretnénk békésen egymás mellett élni a most már nagy többségben itt élő szerbekkel. De nem úgy, ahogy ezt ők Trianon óta megszokták. Nekik is rá kell jönniük, hogy a vajdasági magyarok nem képezik saját tulajdonukat. S hogy azok részei a Kárpát-medencében élő magyar nemzetnek. Meg lassan arra is, hogy a vajdasági magyarok az EU-tag Magyarország kisebbségei, akikre most már talán állandó jelleggel odafigyel az Európai Unió is.
A vajdasági magyarok nem akarják azt a feszültséget, amelyet főleg a félrenevelt fiatal szerbek keltenek sokszor megalázó, durva, testi sértéseket okozó kötekedő viselkedésükkel. Nem akarjuk, hogy a szerb hatalom saját érdekeitől vezérelve elnéző legyen pont az effajta viselkedéssel szemben. S ami a legfontosabb: ezt a véleményünket nem akarjuk tovább megfélemlítve magunkba zárni.
Köszöntjük a fiatal szervezőknek, hogy új kezdeményezésükkel hatékony anyagi támogatás nélkül, saját erejükből nyilvánosságot biztosítanak ebbéli véleményünk kifejtésének. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt fiataljai tevőlegesen is hozzájárultak a mai megmozdulás megszervezéséhez. Nekik is köszönjük a lehetőséget.
Célunk az, hogy politikai jóindulatunk bizonyítékaként rámutassunk a tennivalókra, amelyeket ha a szerb hatalom megszívlel oldódhat a két nemzet közötti mindkét fél számára káros feszültség.
Véleményünk szerint ideje, hogy a szerb hatalom félretegye a kisebbségek szerepéről és helyéről alkotott sok évtizedes kliséket, megvizsgálja, mi az, ami hozzájárulhat közös boldogulásunkhoz ezen a vidéken.
Először is figyelembe kell vennie, hogy magyarok vagyunk, s az uniós nemzet részeként azok is akarunk maradni. Másodszor, hogy önazonosságunk megőrzésére és a meglevő egyre kínosabb nemzeti alapú feszültség kezelésére a jelenlegi intézményi struktúra nem alkalmas. Tényleges, magyar (perszonális) autómiára van szükség. Emellett csakúgy mint a szerbeknek, mondjuk Horvátországban és Kosovón, szükségünk van részarányos parlamenti képviseletre is. Előre szavatolt képviselői helyeket kérünk a szerb parlamentben, hogy azokra, többpárti alapon, maguk a magyarok választhassák meg képviselőiket. Akik csakúgy mint a szerb képviselők Horvátországban, valóban a vajdasági magyarság érdekeit képviselik, s ami a legfontosabb, egyedül a magyar választóiknak tartoznak politikai felelősséggel.
Tudjuk, egyelőre nincs meg a politikai akarat a szerb vezetésben sem arra, hogy a nemzeti alapú súlyos incidensek esetében a zéró tolerancia elvét alkalmazva határozottan járjon el, sem arra, hogy ténylegesen párbeszédet kezdjen a magyar autonómiáról és a részarányos parlamenti képviseletről.
Ez az oka annak, hogy a tiltakozó nagygyűlésről kéréssel fordulunk Budapesthez, az EU-tag Magyarországhoz. Azt kérjük, ne elégedjen meg azzal, hogy Európa csak figyelemmel kísérje a vajdasági magyarság helyzetének alakulását, hanem mind Szerbiában, mind az EU-ban szorgalmazza a demokratikus kisebbségbarát intézmények, a magyar (perszonális) autonómia és a részarányos parlamenti képviselet mielőbbi bevezetését.
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.